Gasztrointesztinális vérzés

A gasztrointesztinális (GI) – vagyis gyomor-bélrendszeri – vérzés az emésztőrendszert érintő rendellenességek, betegségek jele. A vér gyakran a székletben vagy a hányásban jelenik meg, de nem mindig látható szabad szemmel. Vérzés esetén a széklet lehet fekete vagy kátrányszerű, a hányadékban pedig friss vér látható, de lehet kávézaccszerű is. A vérzés az enyhétől a súlyosig terjedhet, és akár életveszélyes is lehet.

Képalkotó vagy endoszkópos vizsgálattal általában meg lehet találni a vérzés okát. A kezelés attól függ, hogy hol található a vérzés és mennyire súlyos.

A gasztrointesztinális vérzés legfőbb tünetei

A vérzés lehet nyilvánvaló, könnyen észrevehető vagy szinte észrevehetetlen – a vérzés mértékétől és helyétől függően. Vérzés az emésztőcsatorna egész hosszában előfordulhat, a szájüregtől egészen a végbélnyílásig.

A látható vérzés tünetei a következők:

  • vérhányás, amely lehet élénkvörös, vagy sötétbarna, kávézacchoz hasonlóan darabos;
  • fekete, kátrányszerű széklet;
  • végbélvérzés, amely a széklettel együtt, vagy attól függetlenül is jelentkezhet.

Ha a vérzés szemmel nem látható (okkult), akkor is jelentkezhetnek tünetek:

Ha a vérzés hirtelen kezdődik, nagymértékű és gyorsan progrediál, a vérveszteség a szervezetet sokkos állapotba juttathatja.

Ennek tünetei az alábbiak:

  • kimerültség;
  • szédülés, ájulás, eszméletvesztés;
  • sápadt, hideg, verejtékes bőr;
  • hányinger, hányás;
  • a vizelés elmaradása;
  • az ajkak és ujjvégek szürkés elszíneződése;
  • szorongás, izgatottság;
  • gyors pulzus és szapora légzés;
  • tág pupillák;
  • alacsony vérnyomás.

Mikor forduljon orvoshoz?

A sokk életveszélyes állapot, ha ilyet tapasztal, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt. Ha vért hány vagy a székletében lát vért, keresse fel a sürgősségi osztályt vagy hívjon mentőt. Ha enyhébb gasztrointesztinális vérzés bármilyen jelét tapasztalja, keresse fel háziorvosát.

A gasztrointesztinális vérzés kiváltó okai

Az emésztőrendszerben fellépő vérzésnek sokféle oka lehet.

Vérhányás: a felső szakasz vérzése

Peptikus fekély. A gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáján jelentkező felmaródás, fekély a felső traktusban fellépő vérzés leggyakoribb oka. A gyomorsav – akár baktériumok elszaporodása, akár gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például ibuprofén vagy aszpirin használata miatt – károsítja a nyálkahártyát, és ez okozza a fekélyek kialakulását.

Mallory–Weiss-szindróma. A nyelőcsőben jelentkező nyálkahártyasérülés leggyakrabban azoknál fordul elő, akik rendszeresen túl sok alkoholt fogyasztanak.  Az erőlködés, hányás a nyelőcső nyálkahártyájának berepedésével jár, ami vérzéshez vezet.

Nyelőcsővisszér (oesophagus varix). A nyelőcsőben található kitágult vénák leginkább alkohol kiváltotta súlyos májbetegség esetén fordulnak elő.

Portális hipertenzív gasztropátia. Szintén alkoholfogyasztás kiváltotta súlyos májbetegség talaján alakul ki.

Nyelőcsőgyulladás. Leggyakoribb oka a reflux.

Rekeszsérv (hiatus hernia). A nagyméretű sérvek gyomor eróziót okozhatnak, ami vérzéshez vezethet.

Abnormális erek. Időnként a vérhányás oka a kisebb vénák, artériák abnormális fejlődése.

Daganatos betegségek. Ritka esetben az emésztőrendszer felső traktusában kialakuló daganatok, polipok is okoznak vérhányást.

A székletben megjelenő vér: az alsó szakasz vérzése

Divertikulózis, divertikulitisz. A gyomor- és bélrendszer bármely területén, de leggyakrabban a vastagbélben megjelenő zsákszerű kiöblösödésekből kialakuló gyulladás, a divertikulitisz is okozhat vérzést.

Gyulladásos bélbetegségek. A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegség tartozik ebbe a kategóriába.

Végbélgyulladás (proctitis). A végbél nyálkahártyájának gyulladása végbélvérzést okozhat.

Daganatok. A nyelőcső, a gyomor, a vastagbél vagy a végbél jóindulatú vagy rosszindulatú daganatai is vérzést okozhatnak.

Vastagbélpolipok. A vastagbél nyálkahártyáján kialakuló kis sejtcsomók vérzést okozhatnak. A legtöbbjük ártalmatlan, de egyes polipok rosszindulatúvá válhatnak, ha nem távolítják el.

Végbélrepedés (anális fisszúra). Vér megjelenése a székleten, illetve a WC-papíron, esetleg székeléskor fellépő éles, hosszan megmaradó fájdalom a végbélrepedés tünete lehet. A végbél záróizmának elülső és hátsó vonalában található izomrostok székeléskor kevésbé tágulnak, ezért a végbélrepedés ezeken a pontokon fordul elő leginkább.

Aranyér. Az aranyér a végbélnyílás körül és a végbélben található erek tágulata, duzzanata, amelyek leginkább az alsó végtagon megjelenő visszerességhez hasonlítanak.

A gasztrointesztinális vérzés lehetséges szövődményei

A vérzés szövődménye lehet vérszegénység, sokk, halál.

A gasztrointesztinális vérzés diagnosztizálása

A vérzés okának diagnózisához vérkép, székletvér-vizsgálat, gyomor- és/vagy béltükrözés, angiográfia és képalkotó vizsgálatok (CT) segítenek hozzá.

Ha a vérzés súlyos, és a nem invazív vizsgálatok nem találják a forrását, műtétre lehet szükség.

A gasztrointesztinális vérzés kezelése

A gasztrointesztinális vérzés gyakran magától is megszűnik. Kezelését az határozza meg, hogy mi a kiváltó oka. Egyes esetekben a diagnózishoz használt tükrözés során a kiváltó ok is megszüntethető. Nagy vérveszteség esetén infúzióra, vérátömlesztésre is szükség lehet.

A gasztrointesztinális vérzés megelőzése

Az alábbi ajánlások segíthetnek megelőzni a gasztrointesztinális vérzés kialakulását:

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk