A gyomortükrözés a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél felső szakaszának vizsgálatát teszi lehetővé. Az endoszkópot – egy rugalmas cső kamerával és fényforrással a végén – az orvos szájon át vezeti le. A vizsgálat célja lehet diagnosztikus és/vagy terápiás, a vizsgálat ideje hozzávetőleg 15 perc.
A beteg éhgyomorral érkezik a vizsgálatra, amely általában a nyálkahártya helyi érzéstelenítése mellett történik. Ritka, indokolt esetekben a beavatkozást bódításban vagy altatásban is elvégezhetik. Vannak kivételes esetek (pl. vérzés vagy idegen test nyelése), amikor sürgősséggel végzik el a vizsgálatot, ilyenkor nem követelmény az éhgyomor.
Gyomortükrözést indokló állapotok, tünetek
Javasolt a gyomortükrözés elvégzése az alábbi esetekben:
- a felső tápcsatorna gyanítható betegsége és/vagy vérzése;
- gyomorégés, reflux;
- nyelési nehezítettség;
- gyomorfájdalom;
- vérhányás;
- kávézaccszerű hányás;
- szurokfekete széklet;
- rekeszsérv;
- fekély felkutatása;
- szövettani mintavétel;
- idegen test eltávolítása;
- ballonkatéteres tágítás miatt, ha szűkült a nyelőcső;
- vérző nyelőcsői vénák elkötése;
- polipok eltávolítása.
Gyomortükrözés menete
Az endoszkóp hajlékony, ujjvastagságú cső, amelyet a szájon, majd a nyelőcsövön át a gyomorba vezetnek. A csövön át levegőt is be lehet fújni – a jobb láthatóság kedvéért –, és rajta egyéb eszközök is levezethetők, például szövetmintavétel esetén vagy vérzéscsillapításkor.
Maga a vizsgálat éhgyomorra történik, a vizsgálat előtti éjfélig lehet inni, az utolsó étkezés az előző esti vacsora. Az érzéstelenítés leggyakrabban Lidocain spray-vel történik, amely csökkenti a garatreflexet, így az eszköz levezetése kevesebb öklendezéssel jár. Amennyiben szükséges, a vizsgálat bódításban is történhet. A beteg szájába csutorát helyeznek – ez egy műanyag harapásgátló –, a beteg az oldalán fekszik, a levegőt az orrán át veszi. Az arcot oldalra és lefelé kell fordítani, hogy a nyál kicsorogjon. A vizsgálat után még pár órán át nem szabad enni, mert az érzéstelenítés miatt a beteg félrenyelheti az ételt.
Gyomortükrözés lehetséges szövődményei
Mint minden eszközös vizsgálat, a gyomortükrözés esetében is ritkán, de előfordulhatnak szövődmények. Ez a vizsgált szakasz állapotától, az egyes elváltozásoktól is függhet. Egyes esetekben előfordulhat belső vérzés, amit a vizsgálatot végző orvos helyben ellát.
Ritka a nyelőcső, a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyájának átszakadása (perforációja), ami sürgős orvosi beavatkozást igényel. Szintén ritka, de előfordulhat, hogy a beteg szervezete az érzéstelenítéshez vagy bódításhoz használt gyógyszerre érzékeny – ilyenkor a nyugtató problémákat okozhat a légzésében, a pulzusszámban és a vérnyomásban.
Gyomortükrözés után fájhat a torok, és gyulladtnak érezhető, ez normális velejárója a vizsgálatnak.
Azonban ha a vizsgálat után:
- súlyos mellkasi vagy hasi fájdalom;
- sötét, szurokfekete széklet;
- vérhányás;
- tartós hányás;
- légszomj;
- 38 °C feletti testhőmérséklet.
tapasztalható, kérjen orvosi segítséget a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályon, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Gyomortükrözés után
A vizsgálatot ambulánsan végzik, ami azt jelenti, hogy azt követően a beteg haza is mehet, azonban ajánlott kísérettel részt venni a vizsgálaton – főleg, ha annak elvégzéséhez nyugtatót is kap a beteg. Fontos, hogy amíg az érzéstelenítő hatása el nem múlik, addig a beteg kerülje az evést, ivást, mert félrenyelhet. A vizsgálatot követő 24 órában ajánlott a pihenés, nem szabad alkoholt inni, járművet vezetni vagy nehézgépet kezelni. Nem javasolt 24 órán belül a fokozott fizikai aktivitás sem.
Ajánlott tartalom:
