Gátor daganatai

A gátorban (mediastinum) kialakuló daganat ritka. Leggyakrabban csecsemőmirigydaganatok, limfómák, csírasejtes daganatok, ciszták, illetve máshol keletkezett daganatok áttétei jelennek meg itt. Mivel fontos szervek helyezkednek el ezen a területen, az itt jelentkező tumor komoly veszélyt jelenthet.

 

A gátor a mellüreg középső, tüdők közötti része. A mellkas ürege három részből áll, a bal oldali üreg a bal tüdőt, a jobb oldali a jobb tüdőt tartalmazza. A gátor középen helyezkedik el, itt található a szív, a légcső, a nyelőcső, a csecsemőmirigy, a szívből induló és oda érkező legfontosabb nagyerek, számos nyirokcsomó, kötőszövet, idegek és a gerinc egy szakasza is.

 

A gátor daganatainak típusai

A gátorban sokféle daganat kialakulhat.

 

Thymoma és thymus carcinoma: a thymomák a leggyakoribb mediastinalis tumorok. Ezek olyan rákos daganatok, amelyek a csecsemőmirigyből indulnak ki. A legtöbb thymoma lassan növekszik. A thymus carcinoma agresszív rákos daganat, gyorsabban növekszik és terjed, mint a thymomák.

 

Csecsemőmirigyciszták: jóindulatúak, ezért általában csak akkor igényelnek kezelést, ha nyomást gyakorolnak a közeli szervekre, erekre, idegekre, és tüneteket okoznak.

 

Limfómák: a gátorban kialakuló rosszindulatú daganatok közé tartozik a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin-limfóma is.

 

Csírasejtes daganatok: a gátor a csírasejtes daganatok leggyakoribb kialakulási helye a nemi mirigyek (petefészkek és herék) után. A csírasejtes daganatok többsége jóindulatú.

 

Pajzsmirigy-megnagyobbodás: általában jóindulatú, például golyva okozhatja.

 

Bronchogénciszta: apró, jóindulatú légcső- és hörgőciszták, általában folyadékkal vagy nyálkával vannak kitöltve.

 

Mediastinális limfadenopátia: duzzadt vagy megnagyobbodott nyirokcsomókkal jár.

 

Perikardiális ciszta: ezek a jóindulatú daganatok a szívet körülvevő, folyadékkal teli zsákban, az úgynevezett szívburokban alakulnak ki.

 

Légcsődaganatok: a légcsőben, azaz a tracheában lévő daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak.

 

Nyelőcsődaganatok: az itt kialakuló daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak.

 

Neurogén tumorok: az idegszövetből alakulnak ki, ezek a leggyakoribb hátsó mediastinalis tumorok. Idetartoznak az ideghüvelydaganatok, a ganglionsejtes daganatok és a paragangliómák. A legtöbb neurogén tumor jóindulatú.

 

Neuroenterális ciszta: ritka, különböző szövettípusokból álló daganat.

 

A gátor daganatainak főbb tünetei

Az esetek felében semmilyen tünetet nem okoznak az itt megjelenő tumorok, azokat más okból végzett képalkotó vizsgálat (például mellkasröntgen, CT) mutatja csak ki. A tünetek kialakulását az okozza, hogy a térfoglalás miatt nyomás alá kerülnek a gátorban található szervek, erek, idegek.

 

Térfoglalásra utalhat a gátorban:

 

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a felsorolt tüneteket észleli, forduljon kezelőorvosához.

 

A gátor daganatainak kiváltó okai

A legtöbb beteg, akinél gátordaganatot diagnosztizálnak, 30 és 50 év közötti. Ezek a daganatok azonban bármely életkorban és bármilyen szövetből kialakulhatnak, amely a mellüregben található vagy azon áthalad.

 

Gyermekkorban inkább a gátor hátsó részében jelennek meg az idegrendszerből kiinduló jóindulatú daganatok. Idősebb korban az elülső részben jelentkeznek rosszindulatú limfómák, csírasejtes tumorok és thymomák.

 

A mediastinális daganatok különböző okokból alakulhatnak ki.

 

  • Abnormális sejtnövekedés: a jó- és rosszindulatú daganatok akkor alakulnak ki, amikor a sejtek kontrollálatlanul szaporodnak (lásd még: Neoplázia). A kutatók nem mindig tudják, hogy mi okozza a sejtek atipikus növekedését.
  • Nem megfelelő szövetfejlődés a születés előtt: a mediastinalis tumorok lehetnek veleszületettek. A perikardiális ciszták, a bronchogén ciszták és a csírasejtes daganatok mind veleszületett állapotok.
  • Válasz egy alapbetegségre: a mediastinális limfadenopátia például gyulladásra vagy egy mögöttes fertőzésre adott válaszként alakulhat ki.

 

A gátor daganatainak lehetséges szövődményei

Elhelyezkedésük miatt a kezeletlen gátordaganatok komoly problémákat okozhatnak, még akkor is, ha nem rosszindulatúak. A hátsó gátorban lévő daganatok nyomást gyakorolhatnak a gerincvelőre. A daganat átterjedhet a szívre, a szívburokra és a szívből induló és oda érkező aortákra és vénákra.

 

A kezeléshez szükséges műtét, sugárterápia és kemoterápia is járhat szövődményekkel.

 

A gátor daganatainak diagnosztizálása

A diagnózis a páciens fizikális vizsgálatával és tüneteinek értékelésével kezdődik. A képalkotó vizsgálatok között a röntgen, CT, PET-CT és MRI szolgál információval. Ezek mellett biopsziára is sor kerülhet a daganat pontos típusának meghatározására.

 

A gátor daganatainak kezelése

A gátor daganatának kezelése szövettani típusától függ. Leggyakrabban műtétre van szükség, de szóba jöhet sugárterápia és kemoterápia is.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk