Mint minden szervben, az idegrendszerben is képződhetnek rosszindulatú daganatok. Az idegrendszer daganatait két nagy csoportra oszthatjuk: a központi idegrendszeri (koponyaüregi és gerinccsatornabeli) tumorok és az ezen kívül fekvő idegek sejtjeiből eredő, ún. perifériás idegrendszeri daganatok. Ebben az összefoglalóban a gerincvelő és a koponyaüregben található agyidegek rosszindulatú daganatait mutatjuk be.
A rosszindulatú daganatokról általánosságban itt olvashat.
Az agydaganatokról szóló összefoglalónkat itt olvashatja.
A perifériás idegek rosszindulatú daganatairól szóló összefoglalónkat itt olvashatja.
A gerincvelő és az agyidegek rosszindulatú daganatainak főbb tünetei
A gerincvelő és az agyidegek daganatainak tünetei elsősorban abból adódnak, hogy a kialakulás helyén bizonyos idegeket nyomnak a növekedésük során.
A gerincvelő és az agyidegek tumorainak tünetei az alábbiak lehetnek:
- gerincvelő daganatai esetén leggyakoribb tünet a fokozódó izomgyengeség; emellett, ha a daganat nyomja a gerincvelői ideggyököket, akkor igen erős fájdalom is jelentkezhet és súlyos esetben az alsó testfél teljes bénulását is okozhatja;
- cauda equina daganata esetén legjellemzőbb tünetegyüttes a cauda equina szindróma;
- agyidegek daganatai esetén az érintett agyidegnek megfelelő tünetek jelentkeznek (szaglás-, látás-, hallászavarok).
A gerincvelő és az agyidegek rosszindulatú daganatainak típusai
A gerincvelő és az agyidegek rosszindulatú daganatait elsősorban az alapján szoktuk csoportosítani, hogy milyen típusú sejtekből indulnak ki. A központi idegrendszeri daganatok túlnyomó többsége nem az idegsejtekből származik, hanem az egyéb sejtekből (támasztósejtek, ereket felépítő sejtek, agykamrákat bélelő sejtek stb.).
A gerincvelő daganatai leggyakrabban az alábbi típusúak lehetnek:
- astrocytoma: csillag alakú támasztósejtekből ered, műtétileg ritkán távolítható el teljesen, fokozatosan a gliomák egyik legrosszindulatúbb fajtájává (glioblastoma multiforme) alakulhat át;
- ependymoma: a gerincvelő ostorszerű végágain (filum terminale) alakul ki, a gerincvelői daganatok mintegy kétharmadát teszi ki; sebészi úton nehezen távolítható el, mivel messzire beszűri a környezetét.
A cauda equina daganatai leggyakrabban az alábbi típusúak lehetnek:
- ependymoma;
- schwannoma: az agy- és perifériás idegeket borító vékony burkot, az ún. ideghüvelyt alkotó sejtekből (első leírójuk után: Schwann-sejtek) kiinduló daganat, neurinomának is nevezik – bár ez a típus alapvetően jóindulatú, de leírták már rosszindulatú transzformációját is.
Az agyidegek koponyaüregen belüli szakaszaiból eredő daganatok az alábbiak lehetnek:
- schwannoma: az 1. és 2. agyideg kivételével bármelyik agyidegen kialakulhat – ezeket az idegeket ugyanis nem veszik körbe a Schwann-sejtek.
A gerincvelő és az agyidegek rosszindulatú daganatainak kiváltó okai
A gerincvelői és agyidegek daganatainak kialakulásában – a rosszindulatú daganatokhoz hasonlóan – valamilyen génmutációnak (öröklött vagy szerzett) van szerepe.
A gerincvelő és az agyidegek rosszindulatú daganatainak diagnosztizálása
A gerincvelő és az agyidegek daganatainak gyanúja esetén alapos kivizsgálásra van szükség a pontos diagnózis felállításához.
A gerincvelő és az agyidegek daganatainak diagnosztizálásához alkalmazott vizsgálatok:
- képalkotó vizsgálatok (pl. PET-, CT-, MR-vizsgálat);
- az érintett területről vett biopszia mikroszkópos patológiai vizsgálata.
A képalkotó eljárások daganatok felismerésében fontos szerepéről itt olvashat bővebben.
A gerincvelő és az agyidegek rosszindulatú daganatainak kezelése
A gerincvelő és az agyidegek daganatainak kezelési terve attól függ, hogy milyen kiterjedésű és stádiumú a daganat. A kezelési terv akár több típusú terápiát is tartalmazhat párhuzamosan.
A gerincvelői és agyidegi daganatok kezelésére alkalmazott terápiák.
Műtéti eltávolítás
Mindig a tumor teljes eltávolítása a cél, ha a tumor mérete és a beteg állapota ezt megengedi. Az idegrendszert érintő daganatok esetén gyakori, hogy bár szemmel látható a daganat határa, a sejtek mégis beszűrik a környező szöveteket, így az épben való eltávolítás (vagyis a daganat teljes eltávolítása) nehezen valósítható meg. A műtét önmagában ezért a legtöbb esetben nem elegendő, kiegészítő terápiákra is szükség van.
Sugárkezelés
A daganat méretének csökkentésére nagyenergiájú röntgensugarakat használnak. Előfordulhat, hogy a műtétet megelőzően alkalmazzák, hogy a daganat mérete csökkenjen és alkalmassá váljon a beavatkozásra. Általában kis frakciókban, naponta kezelik a betegeket, hétfőtől péntekig (hétvégéken nem) 5-6 hétig, de ez a személyre szabott kezelési protokolltól függően változhat.
Kemoterápia
A daganat elpusztítására ún. citotoxikus szert (pl. temozolomide, procarbazine, carmustine, lomustine, vincristine stb.) alkalmaznak, melyet jellemzően intravénásan kapnak a betegek. Fő terápia is lehet, de az is előfordulhat, hogy a műtét vagy a sugárterápia kiegészítésére adják.
Klinikai vizsgálatok
A legújabb fejlesztésű gyógyszerek forgalomba hozatala előtt a gyógyszercégek nagy betegpopuláción próbálják ki a hatékonyságot és biztonságosságot, amihez a feltételeknek megfelelő betegek csatlakozhatnak. A potenciálisan elérhető vizsgálatokról kérje a kezelőorvos tájékoztatását.
Az onkológiai kezelésekről bővebben itt olvashat.
