Gipszelés

Gyermekkorban a törések 85%-át, felnőttkorban a 60%-át konzervatív módon, gipszeléssel kezelik. A gipszet felfoghatjuk egy kemény védőburkolatként is, amely a helyén tartja a törött csontvégeket, amíg azok maguktól össze nem forrnak.

Gipsz felhelyezésére nemcsak csonttörések, hanem egyéb ízületi sérülések (pl. bokaficam, ínszalagszakadás) során is sor kerülhet, ha az érintett végtag gyógyulásának feltétele az adott csont vagy ízület stabil rögzítése.

A gipszviselés során felmerülő kellemetlenségekre, nehézségekre érdemes külön odafigyelni annak érdekében, hogy a csontgyógyulás zavartalanul megtörténjen.

A gipsz felhelyezése

A gipszet mindig szakember helyezi fel. Ha a törött csontvégek nincsenek az anatómiai helyükön, ezeket először a helyükre kell igazítani, amit szakorvos végez el. Hogy a végtag bőre ne sérüljön, először puha anyaggal tekerik körbe az érintett területet. Ezután gipszsínnel vagy felhasított körkörös gipsszel rögzítik az adott végtagot. A gipszet mindig úgy helyezik fel, hogy középhelyzetben rögzítse a törés alatt és felett található ízületet.

Gipszelés után a végtag ödémás lehet, megduzzadhat, ezért előfordulhat, hogy a gipszet felhasítják, hogy a végtag tudjon tágulni, és ne alakuljon ki keringési zavar, idegkárosodás vagy kompartment szindróma. Ha az ödéma elmúlt, körkörös gipszet, a lábra pedig járógipszet kap a beteg, amivel mozoghat.

Mikor és hogyan veszik le a gipszet?

A törés típusától függően 4-12 hét kell a teljes gyógyuláshoz. Ez idő alatt a kezelőorvos többször is ellenőrizheti a gipsz állapotát és a gyógyulási folyamatot.

Ha a csontvégek összeforrtak, a gipszet egy speciális fűrésszel veszik le. A fűrész a gipszet feltöri, de nem károsítja a bőrt. Soha ne próbálja meg otthon egyedül levenni a gipszét!

Mit tehet azért, hogy csökkentse a gipszelés után kialakuló ödémát?

A gipsz felhelyezése utáni első 3 napban polcolja fel az adott végtagot, a szív szintje fölé.

Tekerjen törölközőbe becsomagolt jeget vagy más fagyasztott dolgot, és ezt helyezze a gipsz köré a törés szintjében.

Rendszeresen tornáztassa az ujjait.

Érheti-e víz a gipszet?

Ez az adott gipsz típusától függ, amelyről a kezelőorvos tud tájékoztatást adni. Általánosságban véve a gipsznek száraznak kell maradnia, ugyanis a víz felpuhítja azt, így nem lesz megfelelő a végtag rögzítése. A fürdés megkönnyítése érdekében gyógyszertárból beszerezhető speciális gipszvédő fólia, amely megvédi a gipszet a víztől.

Mit tehet, ha viszket a gipsz alatt a bőre?

A külső bőrréteg váltakozása természetes folyamat, azonban a gipszet általában óvni kell a víztől, ezért az elhaló hámrétegek eltávolítására a gipszviselés ideje alatt nincs lehetőség. Mivel a gipsz alatti bőr tisztálkodás során nem hozzáférhető, ezért kiszáradhat, hámlásnak indulhat, ami kellemetlen viszketéssel járhat. Ilyenkor semmiképpen se dugdosson különböző tárgyakat a gipsz alá, mivel ezek felsérthetik a bőrt, és fertőzést okozhatnak. Esetleg megpróbálhat hajszárítóval hideg levegőt fújni a gipsz alá.

Mit tehet a gipsz épségének megőrzéséért?

Tartsa tisztán a gipsz belsejét. Akadályozza meg, hogy szennyeződések, étel, por, testápoló, homok kerüljön a gipszbe.

Ne vágjon le a gipszből, és ne próbáljon változtatni a gipsz alakján. Ha túl szoros vagy dörzsöli a gipsz, menjen vissza orvosához.

Ha járógipsze van, ne sétáljon közvetlenül rajta. Használjon gipszcipőt vagy műanyag zsákot és mankókat.

Kövesse az egészségügyi szakembertől kapott egyéb utasításokat.

Mikor forduljon orvoshoz?

Azonnal forduljon kezelőorvosához, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt, ha a gipsz felhelyezése után a következő tüneteket tapasztalja, mivel ezek kompartment szindróma kialakulását jelezhetik, ami a végtag épségét súlyosan veszélyezteti:

  • láz;
  • a sérült végtagon az ujjak bizsergése, zsibbadása;
  • az ujjait nem tudja mozgatni, vagy hidegnek érzi őket;
  • ujjai vagy lábujjai duzzadtak;
  • az ujjak elfehérednek vagy elkékülnek;
  • égő érzés, tűszúrásszerű fájdalom vagy tartós fájdalom jelentkezik a gipsz alatt.

Szintén keresse fel orvosát, ha:

  • a gipsz túl szoros vagy túl laza;
  • kellemetlen szag árad a gipsz belsejéből;
  • hólyagok, kiütés, bőrpír jelentkezik a gipsz szélén vagy a gipsz alatt;
  • a gipsz megreped, elszakad, vagy úgy elázik, hogy nem tud kiszáradni.

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk