Göbös agykeményedés

A göbös agykeményedés (sclerosis tuberosa, TSC) olyan ritka genetikai rendellenesség, amely a szövetek jóindulatú túlburjánzásával jár a test különböző részein, jellemzően az agyban, szívben, bőrön, szemben, tüdőben és a vesékben. A túlburjánzott szövetek idővel megkeményednek, majd elmeszesednek. A daganatok méretüknél fogva különböző problémákat okozhatnak: egyrészt nyomást fejthetnek ki a környező szövetekre, másrészt megzavarhatják a test egyes funkcióit.

 

A göbös agykeményedés főbb tünetei

A tünetek súlyossága egyénenként eltérő: vannak, akik súlyos tüneteket mutatnak, míg mások tünetmentesek. A betegség általában már születéskor jelen van a szervezetben, de sok esetben nem okoz nyilvánvaló problémákat. A tünetek általában 2 és 6 éves kor között jelentkeznek először, de előfordul, hogy a diagnózist csak felnőttkorban állítják fel.

 

A betegség tünetei közé tartozhatnak:

  • bőrelváltozások (vörös vagy rózsaszínű foltok az arcon, a bőr vagy körmök elszíneződése);
  • értelmi visszamaradottság (a betegek felénél nem jelentkezik);
  • autizmus spektrumzavar;
  • különböző típusú rohamok (az agyban növekvő daganatok miatt);
  • tanulási, viselkedési és mentális problémák.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fenti tüneteket észleli gyermekén, kérjen segítséget házi gyermekorvosától, aki beutalja a szükséges szakorvosi kivizsgálásra.

 

Ha a terhességi vizsgálatok során kiderül, hogy a születendő gyermek göbös agykeményedésben szenved, kezelőorvosa a megfelelő szakemberhez irányítja. Emellett fontos kideríteni, hogy a szülők hordozzák-e a betegséget.

 

A göbös agykeményedés oka

A betegségért a sejtnövekedés szabályozásában részt vevő TSC1 vagy a TSC2 gének mutációi felelősek. A hibásan működő gének kontrollálatlan sejtnövekedést (sejtburjánzást) és daganatok kialakulását okozzák a test több pontján. A genetikai hibát 4-ből 1 esetben valamelyik – vagy mindkét szülő – adja tovább a gyermeknek, mégpedig úgy, hogy gyakran tudomásuk sincs a saját betegségükről.

 

A göbös agykeményedés lehetséges szövődményei

Egyesek életét a betegség kevéssé befolyásolja, ám másoknál – különösen, akiknél a TSC2 gén mutációja felelős a betegség kialakulásáért – a szövődmények jelentősen ronthatják az életminőséget, és akár életveszélyesek is lehetnek. A szövődmények időben történő felismerése és a korai kezelés, valamint a rendszeres szűrővizsgálatok mellett a betegek többségének nem rövidíti meg az életét ez a genetikai rendellenesség .

 

A göbös agykeményedés okozta daganatokhoz kapcsolódó egészségügyi problémák az alábbiak lehetnek:

  • epilepszia,
  • tanulási zavarok,
  • viselkedési zavarok (pl. ADHD vagy autista spektrumzavar),
  • bőrrendellenességek (a bőrtónusnál világosabb vagy megvastagodott foltok a bőrön, vagy vörös, pattanásszerű elváltozások az arcon),
  • veseműködési zavarok,
  • légzési nehézségek,
  • folyadékgyülem az agyban (vízfejűség),
  • szívproblémák,
  • szemproblémák.

 

Életveszélyes szövődmények lehetnek:

  • veseműködés leállása,
  • súlyos, gócos tüdőgyulladás (bronchopneumonia),
  • epilepsziás roham egy súlyos típusa (status epilepticus),
  • egyes ráktípusok gyakoribb előfordulása (pl. veserák).

 

A göbös agykeményedés diagnosztizálása

A betegség már magzati korban diagnosztizálható ultrahangvizsgálattal, például a magzat szívének rendellenes fejlődése (sejtburjánzása) alapján, de általában csak a születés után, a tünetek jelentkezésekor kerül sor erre.

 

A göbös agykeményedés jelei megegyeznek más betegségek tüneteivel, így a diagnózis felállítása nem mindig egyszerű. Az orvos ehhez általában fizikális vizsgálatot, szemvizsgálatot, CT- vagy MRI-vizsgálatot végez, illetve ultrahangvizsgálatot kérhet a vese ellenőrzésére és az esetleges daganatok azonosítására. Genetikai vizsgálat elvégzése is indokolt lehet, ugyanakkor a negatív eredmény nem zárja ki a göbös agykeményedés jelenlétét.

 

A göbös agykeményedés kezelése

A betegség nem gyógyítható, de számos tünete és szövődménye jól kezelhető. Ideális esetben a beteget – a széleskörű, megfelelő kezelés érdekében – több szakember összehangoltan gondozza. A daganatok például sebészi úton eltávolíthatók vagy a méretük csökkenthető, a bőrpanaszok bőrgyógyász segítségével kezelhetők. Neurológus és pszichiáter szakorvosok enyhíthetik a rohamok és a különböző mentális, viselkedési zavarok tüneteit.

 

A daganatok elhelyezkedésétől függően egyéb társszakmák képviselői is bevonhatók, így például tüdőgyógyász, belgyógyász, szemész, onkológus, kardiológus vagy a veséket érintő elváltozásokkal foglalkozó nefrológus is.

 

A göbös agykeményedés várandósság idején

Ha az agyi képződmények a várandósság ideje alatt fejlődnek ki, akkor a magzat fejlődését is megzavarhatják, illetve születés után a gyermek értelmi visszamaradottságához és viselkedészavarához vezethetnek.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk