Az agyban hirtelen és koordinálatlanul lezajló elektromos zavarok görcsrohamot idézhetnek elő. Ez jelentheti a végtagok görcsbe merevedését és rángatózását, de okozhat eszméletvesztést, megváltozott viselkedést vagy tudatállapotot is.
A görcsroham oka gyakran feltáratlan marad, és az esetek többségében nem ismétlődik meg. Az ismétlődő roham hátterében tartós betegség, például epilepszia állhat, ami jelentős hatással lehet a mindennapi életre is.
Figyelem! Ha egy görcsroham 5 percnél hosszabb ideig tart, vagy a rohamot elszenvedő személy eszméletét veszti, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! Gyermeknél bekövetkező görcsroham esetén mindenképpen hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A görcsroham főbb tünetei
A görcsrohamoknak számos típusa létezik eredetüktől, kiterjedtségüktől, a tünetek jellegétől, a súlyosság mértékétől függően. A legtöbb roham 30 másodperc és 2 perc között lezajlik.
Görcsroham során a beteg teste megmerevedik és rángatózni kezd, az arcon általában „csodálkozó” kifejezés jelenik meg. A rohamok többsége kevesebb, mint 2 percig tart, és magától megszűnik. A beteg roham közben vagy azt követően elveszítheti az eszméletét, majd – bizonyos esetekben – újabb rohamra kerülhet sor.
A fentieken túl az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- átmeneti zavartság, tudatzavar;
- fejfájás, fáradtság;
- fájdalomérzet a test különböző pontjain;
- félelem, szorongás, paramnézia (a beteg úgy érzi, a történteket egyszer már átélte);
- széklet vagy vizeletvisszatartási zavar (inkontinencia).
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alábbi esetekben mindig hívja a 112-t, és kérjen mentőt:
- gyermeknél jelentkező görcsrohamnál;
- 5 percnél tovább tartó rohamnál, vagy ha az elsőt újabb roham követi;
- cukorbetegség vagy várandósság mellett jelentkező rohamnál;
- első görcsrohamnál;
- görcsroham során szerzett sérülésnél.
Görcsroham esetén elsődleges fontosságú megakadályozni, hogy a beteg akaratlanul kárt tegyen magában, és tilos magára hagyni a mentők kiérkezéséig.
Teendők a mentő megérkezéséig
A görcsösen rángatózó személyt tilos lefogni, ehelyett arra kell törekedni, hogy ne sérüljön meg: ajánlatos például a feje alá puha anyagot tenni, és a környezetéből eltávolítani minden tárgyat, ami balesetet okozhat.
Görcsrohamban nem jellemző a nyelv lenyelése, de ellenőrizni kell, hogy nincs-e valamilyen folyadék (pl. hányadék) a beteg szájában, ami elzárhatja a levegő útját. A rángatózó személy szájába tilos bármilyen tárgyat tenni!
Figyelni kell a roham időtartamát és a beteg légzését, mert ez fontos információ a mentős vagy az ellátó orvos számára. A roham elmúltával a beteget kényelmes pozícióba kell helyezni, itatni vagy etetni nem szabad!
A görcsroham kiváltó okai lehetnek:
- epilepszia (a görcsroham leggyakoribb oka);
- droghasználat (pl. amfetamin, kokain);
- túlzott alkoholfogyasztás;
- mérgezés;
- rendkívül alacsony vércukorszint (hipoglikémia);
- alacsony vérnátriumszint (hiponatrémia) vízhajtó kezelés miatt;
- magas láz;
- fejsérülés;
- fertőzés;
- agydaganat, agyhártyagyulladás;
- stroke;
- autoimmun betegségek (pl. lupus, sclerosis multiplex);
- COVID-19 vírusfertőzés;
- alváshiány;
- rosszindulatú szívritmuszavar.
A görcsroham lehetséges következményei
A görcsrohamok közben veszélyes helyzetek következhetnek be, például:
- fejsérülés, csonttörés (esés miatt);
- vízbefúlás (úszás, fürdés közben bekövetkező roham);
- autóbaleset (vezetés közben bekövetkező roham);
- elharapott nyelv.
A görcsroham kezelése
A rohamok általában maguktól elmúlnak, így a kezelés elsősorban a megelőzésre fókuszál, illetve a roham során történt esetleges sérülések gyógyítására.
A görcsrohamok leggyakoribb kiváltó okát, az epilepsziát gyógyszeres úton kezelik. Az epilepszia kezelésére szolgáló gyógyszereknek erős mellékhatásaik lehetnek, amelyek jelentkezéséről a kezelőorvost minden esetben tájékoztatni kell. Az orvosi kontrollvizsgálat évente legalább egyszer szükséges.
Lásd még: Epilepsziás roham
A rosszindulatú szívritmuszavarok esetében a ritmuszavar felderítése és kezelése a cél.
A görcsroham megelőzésének lehetőségei
A görcsrohamot gyakran több előjel, az úgynevezett „aura” vetíti előre: például testhőmérséklet-változás, látási problémák vagy furcsa szájíz. A figyelmeztető jelek megjelenésekor a betegnek azonnal biztonságos helyre kell vonulnia: autóval félreállni, járás közben leülni, lefeküdni, és ha lehetséges, értesíteni valakit, vagy a környezetében tartózkodók segítségét kérni.
A külső szemlélő is megfigyelhet a betegen olyan jeleket, amelyek görcsrohamra figyelmeztetnek: a beteg pupillamérete hirtelen megváltozhat, viselkedése eltérhet a megszokottól. Ilyenkor biztonságos helyre kell vezetni az illetőt, és feltétlenül vele kell maradni.
A görcsrohamot átélt személyeknek kerülniük kell a kiváltó okokat, amelyek lehetnek:
- villogó fények;
- alváshiány;
- stressz;
- alkohol.
Továbbá, rendkívül fontos, hogy a görcsrohamok megelőzése érdekében szedett gyógyszereket a beteg ne hagyja el, és pontosan az előírásnak megfelelően szedje. Rossz adagolás mellett ugyanis kialakulhatnak a rohamok.
Görcsroham gyermekkorban
A gyermeken eluralkodó görcsroham (ami meglehetősen gyakori, 15 éves koráig minden huszadik gyermek egyszer átesik rajta) ijesztő lehet a szülő számára, de ilyen körülmények között is szem előtt kell tartani, hogy alapvető és egyszerű segítségnyújtással megelőzhető a baj. A rángatózó gyermeket tilos lefogni, vagy a szájába bármilyen tárgyat tenni, és a roham végéig mellette kell maradni.
Gyermeknél bekövetkező görcsroham esetén minden esetben hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Csecsemőknél és gyermekeknél rohamot okozhat:
- magas, 38 °C feletti láz (lázgörcs);
- agysérülés;
- az agy oxigénhiányos állapota;
- villogó fények.
A legtöbb gyermek egyetlen rohamon esik át, amit nem követ újabb. Ha a rohamok mégis ismétlődnek, akkor nagy valószínűséggel epilepsziáról van szó, és a gyermek neurológiai kivizsgálására van szükség.
Görcsroham várandósság idején
A görcsrohamok terhességi szövődményeket is okozhatnak, veszélyt jelenthetnek az anyára és a születendő gyermekre egyaránt, így különös óvatossággal kell figyelni a rohamok előjeleit.
Fontos tudni, hogy bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerek növelik a születési rendellenességek kockázatát, ezért epilepsziaellenes gyógyszer szedése esetén a tervezett gyermekvállalásról feltétlenül tájékoztatni kell a kezelőorvost!
Kapcsolódó tartalom: Lázgörcs
