A gyomorhűdés (vagy gastroparesis) a gyomor normál funkciójának, a táplálék továbbításának zavara, melynek következtében a gyomorürülés lelassul vagy egyáltalán nem megy végbe.
Pontos oka ismeretlen, feltehetően a gyomor izomzatának vagy idegi ellátásának zavara okozhatja. Okozhat hányingert, hányást és hasi fájdalmat. Ahogyan az oka ismeretlen, úgy célzott terápia sincs rá, azonban a táplálkozás és a szedett gyógyszerek változtatása sok esetben eredményesnek bizonyul.
A gyomorhűdés főbb tünetei
A gyomorhűdés sok esetben tünetmentes vagy csak enyhe tünetekkel jelentkezik, azonban számos, a gyomor ürülését lassító gyógyszer hangsúlyosabbá teheti a tüneteket.
A gyomorhűdésre jellemző tünetek:
- hányás pár órával az étkezés után;
- hányinger;
- emésztetlen ételdarabok a hányadékban;
- éjszakai hasmenés;
- hasi fájdalom;
- haspuffadás;
- korai teltségérzet;
- savas reflux;
- mellkasi égő érzés;
- vércukoringadozás;
- étvágytalanság;
- fogyás, alultápláltság.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fentebb felsorolt tünetek több napig fennállnak, keresse fel háziorvosát vagy kezelőorvosát, ugyanis komoly betegségek is megbújhatnak a tünetek mögött.
A gyomorhűdés kiváltó okai
A gyomorhűdés oka nem teljesen tisztázott, azonban nagy valószínűséggel a gyomor izomzatát ellátó ideg, a nervus vagus károsodása szerepet játszhat a betegség kialakulásában. A nervus vagus felelős azért, hogy a gyomor – izomzata összehúzódásával – a vékonybélbe továbbítsa a gyomorba jutott táplálékot. Károsodása esetén az étel sokkal tovább tartózkodik a gyomorban, és ezáltal a vékonybélben lezajló enzimatikus lebontásokra, a táplálék emésztésére is csak később kerül sor.
A nervus vagus károsodása előfordulhat cukorbetegség szövődményeként, vagy a gyomor-bélrendszert értintő műtétek során is kialakulhat. Akadnak azonban olyan esetek, amelyeknél csak a gyomor izomzata érintett a nervus vagus épsége mellett.
Rizikófaktorok
Az alábbi tényezők fennállása esetén a gyomorhűdésre való hajlam fokozott, kialakulására nagyobb az esély:
- 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegség esetén;
- nyelőcső, illetve hasi műtéteken átesetteknél;
- vírusinfekció;
- opioid fájdalomcsillapító vagy antidepresszánsok szedése mellett;
- pajzsmirigy-alulműködés esetén;
- idegrendszert érintő betegségek esetén (Parkinson-kór, sclerosis multiplex);
- scleroderma;
- amyloidosis.
A gyomorhűdés lehetséges szövődményei
A gyomorhűdés súlyos szövődményekhez vezethet.
Ezek a következők:
- csökkent étvágy miatt alultápláltság, fogyás;
- hányás okozta súlyos kiszáradás;
- emésztetlen táplálék úgynevezett bezoárokat (a gyomorban összegyűlt, rosszul emésztett táplálékból álló gömb, mely nem jut el a belekbe) alkothat, ami hányingert és hányást idézhet elő;
- a gyomor rendszertelen ürülése vércukoringadozást okozhat, ami tovább ronthatja a gyomorhűdés tüneteit.
A gyomorhűdés tüneteivel élők életminősége jelentősen csökken, nehéz együtt élni és a mindennapi életben helytállni a folyamatosan fennálló vagy vissza-vissza térő tünetekkel.
A gyomorhűdés diagnosztizálása
Először a tünetek és a szedett gyógyszerek részletes átbeszélése és egy vérvétel szükséges a gyomorhűdés kivizsgálása során.
Ezt követően többféle vizsgálati lehetőség is rendelkezésre áll, például:
Báriumos nyelésröntgen-vizsgálat: báriumot tartalmazó folyadék nyelése során lehetőség nyílik megfigyelni, hogy a lenyelt folyadék miként halad végig az emésztőrendszeren.
Gyomorürülés-vizsgálat: kis mennyiségű izotópot tartalmazó étel (általában tojás) fogyasztása után, gyomorhűdés esetén az étkezést követő 4 óra elteltével az elfogyasztott étel több mint 10%-a még a gyomorban van.
Kapszulaendoszkópia: a kis műszer lenyelésével képet kapunk arról, hogy milyen gyorsan halad végig az eszköz az emésztőrendszeren, és hogyan néz ki az belülről.
Gyomortükrözés: a vizsgálat során egy rugalmas, vékony csövet juttatnak le a nyelőcsövön keresztül a gyomorba, aminek a végén egy kamera található. A műszer segítségével megvizsgálják a gyomor nyálkahártyáját, kinézetét, így az esetleges elváltozásokra fény derülhet, valamint egyéb betegségek kizárását (pl. gyomorfekély) is segíti, melyek szintén hasonló tünetekkel járhatnak.
Kilégzéses teszt: olyan összetevőt tartalmazó étel fogyasztása szükséges, ami felszívódik és ezt követően a kilélegzett levegőből is kimutatható, így az étel távozásának sebességét tudják megmérni a gyomorból.
Hasi ultrahang: a vizsgálat segítségével kizárható az, hogy más szerv (pl. epehólyag) elváltozása áll a tünetek hátterében.
A gyomorhűdés kezelése
Amennyiben cukorbetegség az oka, úgy a cukorháztartás pontos beállítása az elsődleges cél, ami segíthet a gyomorhűdés tüneteinek mérséklődésében. Legtöbb esetben megfelelő táplálkozás mellett, dietetikus segítségével, a gyomorhűdés panaszai kordában tarthatók.
Ajánlatos betartani a következőket:
- naponta többször, kis mennyiségű étel fogyasztása;
- nyelés előtt a falat alapos megrágása;
- nyers gyümölcsök és zöldségek fogyasztása helyett inkább alapos főzés javasolt;
- rostos zöldségek és gyümölcsök (narancs, brokkoli) fogyasztásának kerülése, melyek bezoárok képződéséhez vezethetnek;
- alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztásának beépítése az étrendbe;
- levesek fogyasztása ajánlott, ugyanis ezek könnyebben emészthetők;
- naponta 1-1,5 liter víz fogyasztása;
- étkezéseket követő könnyed mozgás beiktatása (pl. könnyed séta);
- cukrozott üdítők, alkohol és a dohányzás kerülése;
- étkezések utáni hosszabb pihenés elhagyása;
- multivitamin rendszeres szedése.
A táplálkozási szokások változtatása mellett gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak:
- a gyomor izomzatának működését elősegítő gyógyszerek;
- hányinger- és hányáscsillapítók.
Abban az esetben, ha a táplálkozás és a gyógyszeres kezelés ellenére sem tolerál se ételt, se italt, valamint ha a vércukoringadozás kontrollálhatatlan, szondatáplálás vagy jejunostoma alkalmazása jöhet szóba. Szondatápláláskor a nyelőcsövön keresztül egy szondát vezetnek le, és ezen keresztül juttatják el a táplálékot a vékonybélbe. Jejunostomia esetén a bőrön keresztül, a hasüregen át kapcsolatot teremtenek a vékonybéllel és egyenesen ide juttatják a táplálékot, megkerülve ezzel a problémás gyomrot. Kiegészítésként tubus is behelyezhető a gyomorba, hogy az ott lévő nyomás könnyen kiegyenlítődhessen. Végső esetben intravénás táplálás választható.
Endoszkópia segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a gyomor és a vékonybél közti átmenetbe botulinium toxint fecskendezzenek, elernyesztve ezzel a két rész közti izmokat, ezzel elősegítve a táplálék átjutását a gyomorból a vékonybélbe.
Számos vizsgálat és kutatás zajlik jelenleg, hogy minél hatékonyabb terápiát lehessen biztosítani a gyomorhűdéssel élők számára. Jelenleg két ígéretes beavatkozást tartanak számon, mindkét esetben endoszkópia segítségével próbálják a gyomor és a vékonybél közötti átmenetet könnyebben átjárhatóvá tenni. Az egyik esetben az említett átmenetnél lévő izomgyűrű átvágásával, a másik esetben egy tubus behelyezésével próbálják biztosítani a folyamatos összeköttetést az emésztőrendszer két része között.
További megoldásként szolgál a gyomor izomzatának elektromos ingerlése, főként a cukorbetegség okozta gyomorhűdés esetén. Ezt a módszert már a klinikai gyakorlatban is kipróbálták, azonban széles körű alkalmazása előtt még további vizsgálatok szükségesek.
Ajánlott tartalmak:
Tápszeres táplálás felnőtteknél
