A hallucináció vagy érzékcsalódás (percepciós zavar) külső inger hiányában fellépő észlelés, amely általában valóságosként érzékelt látványok, hangok és egyéb ingerek formájában jelentkezik. Megkülönböztetünk hallási, látási, szaglási és tapintási hallucinációt.
A hallucináció nem azonos az illúzióval, amely valós külső inger érzékelésének az eredménye. Pszeudohallucináció esetén a beteg tisztában van azzal, hogy amit hall, lát vagy érzékel, az nem valós (pl. lázas állapotok esetén).
A hallucináció főbb tünetei
A valódi hallucinációt a beteg teljes mértékben valóságként éli meg, ezért előfordulhat az is, hogy a beteg hangosan beszél a hallucinációjában szereplőkkel. Gyakori a gesztikulálás vagy egyéb viselkedésbeli változás: például leseper valamit magáról, vagy vakaródzik, mert úgy érzékeli, hogy valami van a testén vagy a bőre alatt.
A hallucinációk bármely érzékszervben megjelenhetnek:
Hallásos (akusztikus) hallucináció: a beteg külső forrásnak tulajdonítja az érzékelt hangokat. Ezek lehetnek elemi hanghallások, például zörejek, sípolás, búgás (acoasma) vagy értelmezhetetlen/értelmezhető emberi hangok (phoneme).
Látási (vizuális) hallucináció: jelen nem lévő színek vagy foltok, világosan kivehető tárgyak vagy emberalakok észlelése. Elemi formája a fénylátás, szikralátás, színes foltok látása (fotopszia), komplex formája például a jelenetszerű képek látása (szcénikus hallucináció) és természetellenesen kicsi emberalakok észlelése (liliputi hallucináció).
Tapintási (taktilis) hallucináció: bizsergés, égető vagy áramütésszerű érzés. Például a beteg azt érezheti, hogy bogarak mászkálnak a testén vagy a bőre alatt (Ekbom-szindróma).
Szomatikus hallucináció: a beteg a testében vélt lejátszódó folyamatokat, például szervek működési leállását, áthelyeződését, hiányát stb.
Ízleléses hallucináció: a beteg furcsának érzi bizonyos ételek vagy italok ízét, vagy nem jelen lévő ízeket érez (pl. mérgezett anyag).
Szaglási (olfaktorikus) hallucináció: mások által nem észlelt szagok (füst, méreg stb.) észlelése.
Léteznek emlékezeti élményzavarok is. Fő jellemzőjük, hogy az át nem élt események ismerősnek, illetve a már átélt események ismeretlennek tűnnek:
- az ismeretlen ismerősnek tűnik:
- már hallott – déjà entendu, ejtsd: [dézsá ántándü],
- már látott – déjà vu [dézsá vü],
- már átélt – déjà vécu [dézsá vékü];
- az ismerős ismeretlennek tűnik: sohasem látott – jamais vu [zsáme vü].
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a környezetében bárkin a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, hívja a 112-t, és kérjen segítséget!
Ha saját magán észleli a tüneteket, kérjen segítséget a háziorvosától, vagy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelést a hallucinációk kivizsgálása, a tünetek kezelése érdekében.
A hallucináció kiváltó okai
A hallucináció önmagában nem feltétlenül jelent kóros állapotot. Egészséges embereknél is megjelenhetnek különféle érzékcsalódások, például az elalvást megelőző félálomban (hipnagóg hallucináció). Az ilyen érzékcsalódások fontos jellemzője, hogy nélkülözik a valóságosságot, képszerűek, és a villany felkapcsolásakor eltűnnek.
Téves észlelést (pszeudohallucináció) idézhet elő lázas állapot is, amikor az érintett tudja, hogy nem a valóságot látja, hallja vagy érzi. Az érzékszervi ingerek teljes kiiktatása, a sötét, hangszigetelt helyiségben való tartózkodás (szenzoros depriváció) egészséges egyéneknél is kiválthat hallucinációt.
Bizonyos gyógyszerek akár egyszeri adagja is befolyásolhatja az egészséges emberek érzékelését és gondolkodását. A központi idegrendszerre ható különféle drogok (hallucinogének) megváltoztatják az optikai érzékelést, hatásukra látási és hallási hallucinációk léphetnek fel.
Érzékcsalódást válthatnak ki az idegrendszer különböző sérülései. Hallucinációk kísérhetnek bizonyos akut és krónikus betegségeket (pl. epilepszia, migrén, demencia, Alzheimer-kór), és testi betegségek esetén is jelentkezhetnek. Emellett a hallucináció egyes pszichiátriai betegségekben és állapotokban tünetként jelentkezik, például szkizofrénia, szkizoaffektív zavar, pszichózis esetén.
Alkoholbetegségben az alkohol hirtelen megvonásakor jelentkező delírium tremens esetén főként látási hallucinációk lépnek fel, jellemzően sötétedéskor vagy éjszaka. Mérgezések, fertőzések és az agy keringési zavarai szintén előidézhetnek különféle hallucinációkat.
A hallucináció lehetséges szövődményei
A hallucináció szövődménye lehet az agresszív viselkedés, az önsértés és az öngyilkosság, ezért ha a környezetében valakin súlyos érzékelési és viselkedési zavart észlel, fontos, hogy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Hallucinációk diagnosztizálása és kezelése
A hallucináció valamely szervi vagy pszichiátriai betegség tünete lehet. A diagnózis felállítására a megváltozott viselkedés és a kommunikáció alapján, a kórelőzmény felvételével, a panaszok és a tünetek hátterében lévő alapbetegségek kivizsgálásával kerül sor. A kivizsgálás részét képezheti az általános belgyógyászati és neurológiai fizikai vizsgálat, valamint laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elvégzése is.
A hallucináció kezelése a kiváltó ok megszüntetéséből (pl. a láz csökkentése) vagy az alapbetegség kezeléséből áll, aminek általában részét képezi a hallucinációkat csökkentő/megszüntető gyógyszeres terápia is.
Ajánlott tartalmak:
Idegrendszer autoimmun betegségei
Demyelinisatios betegségek
Agyidegek rendellenességei
Perifériás idegek betegségei
