Ha a gégében elhelyezkedő hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak, hangszalagbénulás lép fel. Ez nemcsak a beszédben okoz problémát, de akár étkezési, légzési gondokhoz is vezethet.
A hangszalagbénulás jelentkezhet enyhe légzési nehézségekkel, de súlyos, életveszélyes állapothoz is vezethet.
A hangszalagbénulás főbb tünetei
A hangszalagok nemcsak a beszédben és a hangképzésben játszanak fontos szerepet, de abban is részük van, hogy megakadályozzák, hogy az étel, ital vagy akár a nyál a nyelés során a légutakba kerüljön. A hangszalagok a légzés során nyitott, evés során zárt állásban vannak, hangképzés során a tüdőből kiáramló levegő hatására rezgésbe jönnek.
A bénulás érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszalagot, és történhet nyitott, részben nyitott vagy zárt állapotban is.
A tünetek lehetnek:
- gyenge hang, rekedtség;
- hangos beszédre való képtelenség;
- légzési problémák, a légzés zajossá válik;
- evés-ivás közben félrenyelés, fulladás;
- beszéd közben gyakori lélegzetvételre van szükség;
- gyakori torokköszörülés;
- hatástalan köhögés.
A kétoldali hangszalagbénulás, ha zárt állapotban következik be, súlyos, életveszélyes állapot, fulladást okozhat!
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha ok nélküli, legalább két hétig tartó rekedtséget, hangképzési problémákat tapasztal, vagy más változást a hangjában, forduljon háziorvosához vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz.
A hangszalagbénulás kiváltó okai
A hangszalag bénulásának többféle oka is lehet:
- fej- vagy nyaksérülés;
- a hangszalagok vagy az idegek sérülése műtét során;
- tüdő- vagy pajzsmirigydaganat;
- fertőzés (például Lyme-kór);
- szklerózis multiplex;
- Parkinson-kór;
- stroke.
A hangszalagbénulás lehetséges szövődményei
A bénulás okozta légzési nehézségek lehetnek nagyon enyhék, amelyeket csak rekedtség jelez, de lehetnek életveszélyesek is. Mivel a bénulásos állapot bekövetkezhet félig vagy egészen nyitott állapotban is, előfordulhat élelmiszerek vagy innivalók tüdőbe kerülése, ami súlyos tüdőgyulladást okozhat.
A hangszalagbénulás diagnosztizálása
A problémát általában fül-orr-gégész diagnosztizálja, aki a beteget kikérdezi a tünetekről, az előzményekről, és meghallgatja a hangját. Ezután gégetükrözés (laringoszkópia) során megnézi a hangszalagokat, a mozgásukat. Bizonyos esetekben kiegészítő vizsgálatként vérvételre, röntgen-, CT- vagy MR-vizsgálatra is sor kerülhet.
A hangszalagbénulás kezelése
A választott kezelés mindig a probléma okától, súlyosságától és fennállási idejétől függ. A kezelés lehet gyógyszeres (pl. fertőzés kezelése antibiotikummal), és műtét is szóba kerülhet (a hangszál áthelyezése, az ideg cseréje, implantátum elhelyezése stb.).
A kezelés alapvető része a beszédterápia, amely során megerősítik a hangszalagokat, esetleg más beszédmódot tanul a beteg.
Súlyos, életveszélyes esetben, amikor a hangszalagbénulás a légzést akadályozza, gégemetszés is szükséges lehet.
