A hangulatzavarok, mint például a depresszió és a bipoláris zavar, a hangulatot befolyásoló mentális- és viselkedészavarok. A hangulatzavarok gyakrabban fordulnak elő nőknél. Általában hatékonyan kezelhetők.
A hangulat változásai az életeseményekkel való összefüggésben normális reakciók. Ha azonban a változás extrém méreteket ölt, a mindennapi életet akadályozza, a tünetek tartósan fennállnak és megváltoztatják a viselkedést, akkor hangulatzavar állhat fenn. A depressziós zavarok közös tulajdonsága a tartós és extrém szomorúságérzés, illetve az érdeklődés hiánya. A bipoláris zavar esetén a depressziós epizódokkal extrém boldogságérzéssel és irritabilitással járó szakaszok váltakoznak. Egyes hangulatzavaroknál a szorongás, a düh és az ingerlékenység is kísérő tünet lehet.
A hangulatzavarok két nagy csoportja a depresszív zavarok és a bipoláris zavarok. Mindkét csoportba több, különböző típusú zavar tartozik.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a hangulatzavarok tüneteit érzékeli magán vagy családtagján, fontos, hogy mielőbb klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez forduljon. A területileg illetékes pszichiátriai gondozó közvetlenül is felkereshető, a szakrendelés beutaló nélkül igénybe vehető.
A Magyarországon elérhető lelkisegély-szolgálatok elérhetőségeiről ITT tájékozódhat.
Bárki, aki úgy érzi, hogy krízishelyzetben van, térítésmentesen és beutaló nélkül fordulhat az Egészségfejlesztési Irodák nagy részében működő Lelki Egészség Központokhoz (LEK) is.
A hangulatzavarok kezelés nélkül fokozott öngyilkossági kockázatot jelentenek.
Amennyiben a környezetében valaki:
- lelki válságban van,
- erős érzelmek jeleit mutatja (nagyon szomorú, dühös, agresszív vagy szorongó),
- öngyilkossági szándékról beszél,
ne hagyja magára, hanem hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Depresszív zavarok
A depresszív zavarok az örömérzés elvesztéséhez vezetnek, és rossz hatással vannak az életminőségre. Depresszív zavarok esetén alvászavar, koncentrációs nehézségek, étvágyváltozás és érdektelenség, értéktelenség- vagy bűntudatérzés, valamint fáradtságérzet jelenhet meg.
Major depresszív zavar
A major depresszió tünetei a következők:
- levert, rossz hangulat, örömérzet csökkenése (anhedónia),
- súlygyarapodás vagy súlycsökkenés,
- aluszékonyság vagy álmatlanság,
- az érdeklődés, a motiváció csökkenése,
- fáradtság, erőtlenség,
- szorongás, fokozott aggodalom,
- feleslegességérzés, bűntudat érzése,
- negatív jövőkép és önkép, alacsony önértékelés,
- feledékenység, koncentráció csökkenése,
- halállal kapcsolatos gondolatok, esetleg öngyilkossági gondolatok, kísérletek.
Az állapot akkor nevezhető kórosnak és valódi betegségnek, ha több mint két hétig tartósan fennáll, és a lelki fájdalomnak nincs egyértelmű oka. Depresszió esetén megváltoznak a beteg alvási és étkezési szokásai, napi ritmusa is felborul.
Tartósan fennálló depresszív zavar
Ez a diagnózis magában foglalja mind a krónikus major depressziós zavart (amely két vagy több éve tart), mind a korábban disztímiának nevezett betegséget, amely a depresszió alacsonyabb fokú formája. A disztímia – más néven minor depresszió – krónikus, hosszú ideig tartó hangulatzavar, amelynél a tünetek erőssége nem éri el a major depresszióét.
A tünetek általában hullámzó erősségűek. Összességében enyhébb tünetekkel jár, mint a major depresszió, de sokkal hosszabb ideig állhat fenn. Az időszakos erősödés mellett major depressziós epizódok is előfordulhatnak. Mivel a tünetek viszonylag enyhébbek, előfordul, hogy a beteg hozzászokik az állapothoz – ennek ellenére ezt a zavart is kezelni kell.
Szezonális affektív zavar
A szezonális affektív zavar – más néven szezonális depresszió – az évszakok váltakozásával ciklikusan visszatérő betegség. A tünetek általában október végén, november elején jelennek meg, és tavasszal enyhülnek, bár ritkább esetekben előfordulhat, hogy a tavaszi-nyári időszakban jelentkeznek, és a hideg beálltával enyhülnek. A depresszív időszakot előidéző évszak elmúlásával a páciensek újra jól érzik magukat, és ismét el tudják látni a feladataikat.
Premenstruációs diszfóriás zavar
A premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD) a premenstruációs szindróma súlyos formája, amely szélsőséges hangulatingadozásokkal, emésztőszervrendszeri tünetekkel, bőrproblémákkal, neurológiai tünetekkel jár. E panaszok a női ciklus utolsó hetében jelentkeznek, és a menstruáció kezdete után pár nappal múlnak el.
Mentális tünetei az ingerlékenység, idegesség, álmatlanság, koncentrálási zavarok, fáradtság vagy levertség érzése.
Diszruptív hangulatszabályozási zavar
Gyermekek és tizenévesek esetében felállított diagnózis. Állandó, súlyos és tartós ingerlékenység jellemzi, gyakori indulatkitörésekkel, amelyek nem felelnek meg a gyermek életkorának.
Depresszív zavar más egészségügyi állapot következtében
Ebben az esetben a depresszióra jellemző tünetek egy másik egészségügyi probléma fizikai hatásai miatt alakulnak ki.
Szer/gyógyszer kiváltotta depresszív zavar
Olyan depressziós tünetekkel jár, amelyek kábítószerek vagy bizonyos gyógyszerek használata közben vagy után kezdődnek, vagy ezeknek az anyagoknak az elhagyása váltja ki.
Szülés utáni depresszió
A szülés utáni depresszió tünetei általában a szülést követő 10. és 30. nap között jelentkeznek, és átlagosan 3-6 hónapig tartanak, ritka esetekben akár évekig is. A súlyosabb hangulatzavar elkülönítendő a viszonylag enyhe tünetekkel járó szülés utáni lehangoltság (baby blues) állapotától, amely csak rövid ideig – napokig, legfeljebb 1-2 hétig – tart, és kezelés nélkül is rendeződik. Ha a tünetek súlyosbodnak, és hosszabb ideig tartanak, felmerül a szülés utáni depresszió gyanúja.
A frissen szült kismamák kb. 10-15%-a kerül a szülés utáni depresszió (post partum depresszió) állapotába, amely kialakulhat észrevétlenül, de a szülés utáni lehangoltság (baby blues) állapotának súlyosbodása miatt is.
Bipoláris zavarok
A bipoláris zavar olyan krónikus betegség, amely során két véglet, a lehangoltság (depresszió) és a fokozottan feldobott hangulat között ingadozik a beteg állapota.
Első megjelenése általában egy depressziós szakasz, amelyet a mániás fázis akár évek múltán követ. A két fázis között később is előfordulhatnak viszonylag hosszú, tünetmentes időszakok, de ismert a gyors fázisváltás formája is. A szakaszok hossza is különböző lehet, és mindkét szakasz meglehetősen intenzív tünetekkel jelentkezik.
Bipoláris zavar I.
Depressziós és mániás fázisok válthatják egymást, az érintettnek lehetnek átlagos hangulati állapotú időszakai is.
Bipoláris zavar II.
Hipomániás (enyhe fokú mánia) és depresszív szakaszok váltakoznak. A hipomániás epizód az egyén átlagos, rá jellemző hangulatához képest enyhébben vagy kisebb mértékben felhangoltabb, mint a bipoláris zavar I. esetében. Mivel a hipomániás szakasz nem feltétlenül akadályozza a normál életvitelt – sőt bizonyos esetekben még javítja is azt –, ezért előfordulhat, hogy a beteg környezete a hipomániás szakaszt nem tartja kórosnak, nehezítve a betegség felismerését.
Ciklotímia
A ciklotímiával élők a hangulatingadozások enyhébb típusait élik át. A néhány hetes enyhébb depresszív időszakot néhány napos indokolatlanul feldobott időszak váltja, de előfordul teljesen normális hangulatú időszak is.
Ciklotímiáról akkor beszélünk, ha az egyes epizódok közötti egészséges hangulat két hónapnál rövidebb ideig áll fenn. A betegek életében gyakoriak a konfliktusok, különösen a házassági problémák. A hangulati instabilitást gyakran alkohollal vagy gyógyszereléssel próbálják kompenzálni.
Bipoláris zavar más egészségügyi állapot következtében
A tünetek megegyeznek a bipoláris zavaréval, de ezek betegségre vezethetők vissza: például a Cushing-kór, a szklerózis multiplex, a stroke és a traumás agysérülés is okozhat mániát vagy hipomániát.
Szer/gyógyszer kiváltotta bipoláris zavar
A tünetek megegyeznek a bipoláris zavarral, de ezek alkohol, drogok vagy bizonyos gyógyszerek miatt alakulhatnak ki.
