Hashártyadaganatok

A hashártyában ritkán jelentkezik elsődleges (primer), vagyis onnan kiinduló daganat, jellemzően más szervekben kialakult daganatok adnak ide áttétet. Mivel a betegség korai stádiumban nem okoz tüneteket vagy a tünetek nem egyértelműek, gyakran csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják.

A hashártya vékony savós hártya, mely a hasüreget béleli. Egy zsigeri (szerveket borító) és egy hasi lemezből áll, melyek között vékony üreg található. A hashártya nemcsak a hasi, hanem a kismedencei szerveket (méh, húgyhólyag, végbél) is beborítja. A hashártya sejtjei olyan folyadékot termelnek, amely segíti a szervek zavartalan elcsúszását a hasüregben.

A hashártyadaganatok típusai

Az elsődleges hashártyadaganat a hasüreg hashártyájának rétegeiből kiinduló, ismeretlen eredetű (idiopátiás) rák. Egyik altípusa, a petefészken kívüli elsődleges peritoneális karcinóma (extraovarian primary peritoneal carcinoma, EOPPC), hasonlít a szerózus petefészekrákhoz, és kizárólag nőkben fordul elő; a betegek átlagéletkora 56-62 év. Okozhatja a BRCA 1 gén mutációja, amely az esetek 17,6%-ában fordul elő. Így minden családi halmozódást mutató emlőrákos betegnél ki kell zárni a hashártyadaganatot.

A malignus peritoneális mesothelioma szintén a hashártya sejtjeiből kialakuló elsődleges daganat, az esetek 33-50%-ában azbeszt expozíció okozza, és idősebb férfiaknál (60 év felett) fordul elő.

A hashártya ismeretlen eredetű daganata az úgynevezett disszeminált peritoneális leiomyomatosis, amely a posztmenopauzában lévő nőknél magas ösztrogénszinttel jár együtt.

A leiomioszarkóma a Li Fraumeni szindróma és a retinoblasztóma esetén előforduló másodlagos daganat.

A desmoplasztikus kerek kissejtes tumor főként serdülőkben és 85%-ban a kaukázusi populációban fordul elő.

A másodlagos peritoneális karcinomatózist általában a gyomor, a vastagbél, a hasnyálmirigy, az epehólyag, a vakbél, az emlő, a méh, a petefészek és a tüdő daganataiból származó rosszindulatú sejtek inváziója okozza. A vakbélrák hashártyaérintettségét pseudomyxoma peritoneinek nevezik, ez az állapot sikeresen kezelhető. A petefészek, a gyomor és a vastagbél rosszindulatú daganataiból származó áttétek viszont a kiújulás és a halálozás fokozott kockázatával járnak, és általában ezek a daganatok adnak a leggyakrabban áttétet a hashártyára.

A hashártyadaganat főbb tünetei

A legtöbb esetben a hashártyadaganat korai stádiumban nem okoz tüneteket vagy a tünetek nem egyértelműek.

Hashártyadaganatra utalhatnak a következő tünetek:

Ahogy a daganat fejlődik, folyadék halmozódhat fel a hasüregben és további tünetek jelennek meg:

  • kimerültség;
  • folyadékgyülem a hasban (ascites);
  • hányás, hányinger;
  • légszomj;
  • lábdagadás;
  • fájdalom a hát alsó részében.

Későbbi fázisban a következő tünetek is jelentkezhetnek:

  • vizelet- vagy székletürítési problémák;
  • gyomorfájdalom;
  • hányás;
  • ivási, evési képtelenség. 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fenti tüneteket észleli, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén gondoskodik a szakrendelésre történő beutalásról.

A hashártyadaganat kiváltó okai

A daganat pontos kiváltó oka nem ismert. Ezen a területen kétféle daganat fordulhat elő, az egyik a hashártyából indul ki (primer), a másik típus pedig máshol létrejött daganat áttéte (szekunder).

A primer hashártyadaganat kifejezetten ritka, bár egyes feltételezések szerint a petefészekrákkal diagnosztizált nők egy részénél a hashártyából indult a betegség. A primer daganat szinte kizárólag nőknél fordul elő, és akkor is megjelenhet, ha a petefészkeket korábban eltávolították.

A daganat kialakulásának valószínűségét növelő tényezők az alábbiak:

A hashártyát érintő mesothelioma azbeszt expozíció hatására alakul ki.

A másodlagos hashártyadaganat valamilyen más hasi szervből indul, és egyforma valószínűséggel jelentkezik férfiaknál és nőknél.

A hashártyadaganat lehetséges szövődményei

Előrehaladott állapotban a daganat akadályozza az evést és ivást, hányingert és hányást okoz, illetve a vékonybél, vastagbél vagy húgyutak elzáródásához is vezethet. Ennek kezelésére sztóma kialakítására lehet szükség.

A daganatot gyakran késői stádiumban diagnosztizálják, ilyenkor a prognózis sem kedvező.

A hashártyadaganat diagnosztizálása

A tünetek kikérdezése és a fizikális vizsgálat után vérvizsgálatok (pl. tumormarkerek) és képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MR) szükségesek a diagnózis felállításához. Nőgyógyászati vizsgálatra is szükség lehet. Egyes esetekben laparoszkópiás műtétre is sor kerülhet, a műtét során szövettani mintavétel (biopszia) történhet. Ha hasi folyadékgyülem is jelentkezik, a folyadék leszívása (paracentézis) és annak patológus által történő vizsgálata is része lehet a diagnózis felállításának.

A diagnózis része annak eldöntése is, hogy primer vagy szekunder daganatról van-e szó.

A képalkotó eljárások daganatok felismerésében fontos szerepéről itt olvashat bővebben.

A hashártyadaganat kezelése

A hashártyadaganat kezelése a daganat méretétől és elhelyezkedésétől, a stádiumtól, az életkortól és az általános egészségi állapottól függ.

Műtét: az úgynevezett citoreduktív műtét célja, hogy a rák minél nagyobb részét eltávolítsák. A műtét során a petevezetékeket és a petefészkeket, a méhet, a beleket körülvevő zsírszövetet, az úgynevezett omentumot (omentektómia) és az egyéb kóros szöveteket is eltávolíthatják.

A rákos sejtek a test más területeire való átterjedésének megakadályozására az alábbi kezelési módok is a terápia részét képezhetik.

Kemoterápia: a hashártyadaganat hagyományos kemoterápiáját vénákon keresztül (intravénásan) vagy közvetlenül a hasüregbe (intraperitoneálisan) adják. Bizonyos esetekben melegített kemoterápiás gyógyszereket alkalmazhatnak (hipertermikus intraperitoneális kemoterápia vagy HIPEC). A HIPEC-et közvetlenül a citoreduktív műtét után alkalmazzák, miközben a beteg még a műtőben van altatás alatt. Egyes rákbetegségek esetében a HIPEC hatékonyabb formája lehet a kemoterápia beadásának.

Célzott terápia: egyes daganattípusok esetén speciális gyógyszerek segíthetnek a rákos sejtek elpusztításában anélkül, hogy a normál sejteket károsítaná.

Hormonális terápia: előrehaladott esetekben néha hormonális terápiát kombinálnak kemoterápiával. Ez megakadályozza, hogy a szervezet természetes hormonjai elérjék a rákos sejteket, így gátolja a növekedésüket.

Sugárterápiaa sugárterápiát ritkán alkalmazzák a hashártyadaganat elsővonalbeli kezeléseként. Sugárkezelést ajánlhatnak a rák olyan kis területeinek megcélzására, amelyek a kezdeti kezelés után visszatértek.

Az onkológiai kezelésekről bővebben itt olvashat.

A hashártyadaganat megelőzése

A kialakulás valószínűségét csökkenti a szoptatás, a szülés, a hormonális fogamzásgátló szedése, a petefészek és petevezetők eltávolítása. A BRCA1 és BRCA2 mutáció által érintetteknél a petefészkek eltávolítása csökkenti a kockázatot, de nem szünteti meg teljesen.

A rákmegelőzésben szerepet játszó életmódbeli tényezőkről bővebben itt olvashat.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk