Hasi méheltávolítás

A méheltávolítás a méh eltávolítására irányuló nőgyógyászati nagyműtét, amit különböző javallatra, például miómagöbök vagy rosszindulatú elváltozás miatt végeznek el, ha más kezelések – gyógyszerek vagy egyszerűbb műtéti eljárások – eredménytelenek vagy nem jöhetnek szóba.

A méh eltávolítása nagy gyakorlattal végzett eljárás, amely lehet teljes (méhnyakkal együtt) vagy részleges (méhnyak nélküli), illetve egyes indokolt esetekben a petefészkek eltávolításával is jár. 

A méheltávolító műtétek típusai

A méheltávolítás számos betegség miatt válhat szükségessé. A műtétet minden esetben szövettani mintavétel és alapos nőgyógyászati vizsgálat előzi meg, melynek alapján dönt a nőgyógyász a beavatkozás módjáról és mértékéről (részleges vagy teljes méheltávolítás).

Az orvos a méh mérete, a beteg paraméterei és a betegség függvényében dönt a műtét típusáról, amely lehet:

  • hasi méheltávolítás – a méhet a hason, általában a test hossztengelyére merőlegesen ejtett metszésen keresztül távolítják el,
  • hüvelyi méheltávolítás – a méhet a hüvelyen keresztül távolítják el,
  • laparoszkóppal asszisztált hüvelyi méheltávolítás – laparoszkóppal kezdik a műtétet, és a méhet a hüvelyen keresztül távolítják el.

Későbbi rosszindulatú elváltozás megelőzése érdekében – az orvosi protokoll szerint – mindkét oldali petevezetéket is eltávolítják (az ép petefészkek hátrahagyásával), azonban ennek funkcionális szerepe a méh eltávolításával egyébként is megszűnik. Ha rosszindulatú elváltozás miatt van szükség a műtétre, akkor kiterjedéstől függően a környező nyirokcsomók eltávolítása is szükséges lehet.

Az idősebb betegek, egyes emlőrák típusok, illetve a petefészekrák családi halmozódása esetén mérlegelik a petefészek eltávolításának szükségességét is. A petefészkek méhhel együtt történő eltávolítására megelőzésként is sor kerülhet, mivel az egyes női szerveket érintő rosszindulatú elváltozásokra utaló genetikai hajlammal nő a többi szerv érintettségének kockázata, így a petefészekrák kialakulásának kockázata is.

A méheltávolítás okai

A méheltávolító műtét előtt mindenképpen érdemes a tünetek megszüntetése érdekében egyéb lehetőségeket, alternatív kezeléseket mérlegelni. Ha a beavatkozásra mióma vagy rendellenes vérzés miatt van szükség, méheltávolítást általában akkor végeznek, ha a betegnek már van gyermeke. Ha még nincs, vagy még szeretne, a mióma elhelyezkedésétől és méreteitől függően a göbök méhmegtartó műtéti eltávolítása megkísérelhető. Ez esetben a csomókat ’kihámozzák’ a méhtestből, a méh hátrahagyásával.

A méh műtéti eltávolítására leggyakrabban az alábbi okok miatt kerül sor:

  • mióma (jóindulatú sejtburjánzás a méhben, általában simaizom csomó),
  • a méh, a méhnyak, a petefészek vagy a petefészek-vezeték rosszindulatú daganata,
  • visszatérő súlyos menstruációs vérzés (ha egyértelműen méh eredetű, és különböző kevésbé radikális kezelésekre nem javul),
  • megnagyobbodott méh, amely más szerveket nyom,
  • a méh előesése vagy süllyedése,
  • krónikus kismedencei fájdalom,
  • szülési és császármetszési szövődményként,
  • endometriózis (a méh nyálkahártyája a méhen kívül nő),
  • adenomiózis (a méhet normálisan szegélyező sejtek a méh falának izomrétegében is növekednek).

Hasi méheltávolítás műtéti előkészületei

A hasi méheltávolítást elsősorban akkor választják, ha a betegen különböző okok miatt nem ajánlott vagy nem végezhető el a hüvelyi vagy a laparoszkópos műtét (pl. rosszindulatú daganat esetében, korábbi hasi műtét után kialakult összenövések, túlsúlyos beteg, magasan elhelyezkedő méhtest miatt).

A műtét előtt a betegnek minden korábbi betegségéről, műtétéről, gyógyszerérzékenységéről tájékoztatni kell az orvosát.

A műtétre való előkészület során az alábbi vizsgálatokra van szükség:

  • ultrahangvizsgálat,
  • vérvizsgálat,
  • méhnyakrákszűrés,
  • mellkasröntgen,
  • EKG,
  • aneszteziológiai vizsgálat,
  • a méhnyálkahártya szövettani vizsgálata,

Rosszindulatú elváltozás esetén képalkotó vizsgálat (MR) és onkológiai bizottság szakvéleménye a beavatkozás kiterjedésének megítélésére és a komplett (akár kiegészítő) kezelés megválasztásához.

A műtét előtti napon a betegnek este nyolc óra után már nem szabad enni, éjféltől nem szabad inni, mivel a biztonságos altatás csak üres gyomorral kivitelezhető.

A hasi méheltávolító műtét folyamata

A hasi úton történő műtétnél a méhet hasmetszés útján távolítják el. A beavatkozás hátránya – a módszer lényegéből adódóan – a hosszabb gyógyulási idő. A műtétet altatásban vagy gerincvelői (spinális) érzéstelenítésben végzik, és a műtét típusától függően másfél-két órát vesz igénybe.

A műtéti előkészítés és fertőtlenítés után a beteg húgyhólyagjába katétert vezetnek fel. A has megnyitása a szeméremdomb feletti vonalban történik, harántirányú metszéssel, de nagyobb méretű elváltozások esetén akár hosszában is történhet a köldök alatt, a középvonalban.

A vágáson keresztül az orvos eltávolítja a méhet és a petevezetékeket, a betegség típusától függően a méhnyak és a petefészkek eltávolításával vagy hátrahagyásával. A petefészek eltávolítása függ a beteg állapotától és korától, illetve a betegség típusától. A műtét végén a hasfal rétegeit és a metszett sebet varratokkal zárják.

A hasi méheltávolító műtét szövődményei

A műtét általános szövődményei mellett – fájdalom, rosszullét, vérzés, hegesedés a bőrön, sérv kialakulása a hegben, sebfertőzés kialakulása – megjelenhetnek ritka, sajátos szövődmények is, melyek az alábbiak:

  • kismedencei fertőzés vagy tályog,
  • allergiás reakció (az altatásnál használt fertőtlenítő- és altatószerekre),
  • végbélsipoly (fisztula) kialakulása a szervek és testüregek (bél, hólyag vagy húgycső és a hüvely) közötti kóros összeköttetés miatt,
  • a méhhez közeli szervek károsodása,
  • trombózis, embólia,
  • vérömleny (hematóma) kialakulása a hasban.

Erős vérzés, láz, a hasi seb gennyes váladékozása, illetve erős alhasi görcsök esetén haladéktalanul jelentkezzen kezelőorvosánál!

A műtétnek hosszú távú szövődményei is kialakulhatnak, melyek az alábbiak:

  • méhnyak további vérzése,
  • folyamatos fájdalom,
  • fájdalom szexuális együttlét alatt,
  • szövetek rendellenes összenövése,
  • húgyhólyagból szivárgó vizelet (testmozgás, nevetés, köhögés esetén),
  • korai menopauza.

A méheltávolítást követően megszűnik a menstruáció. Ha sor került mindkét petefészek eltávolítására is, akkor a női nemi hormonok termelésének megszűnésével korai menopauza léphet fel, ami hormonpótló gyógyszerekkel kezelhető. 

Hasi méheltávolítás utáni felépülés

Az altatásban végzett műtét fájdalommentes, a gyógyulás idején viszont jelentkezhetnek fájdalmak, amit gyógyszerrel lehet csillapítani.

Panaszmentesség esetén általában a műtét utáni 3-5. napon hagyhatja el a beteg a kórházat, a varratszedésre – a metszés típusától függően – 7-10 nap elteltével kerül sor.

A műtétet követően a hüvely tartószövetei veszíthetnek rugalmasságukból, ezért – a vizeletürítési panaszok megelőzése érdekében – kerülni kell a nehéz tárgyak emelését a műtét utáni időszakban. A műtét után 4 hét pihenő javasolt, ebben az időszakban tartózkodni kell az ülőfürdőtől és a nemi élettől. A munkába általában 6-8 hét után lehet visszatérni, a korábbi megszokott életvitel 3 hónap múltán folytatható.

Az eltávolított szervet minden esetben elküldik szövettani vizsgálatra, ami a műtét után kb. két héttel készül el – az eredményről a műtétet végző orvosnál kell érdeklődni. A műtét utáni 6. héten javasolt a nőgyógyászati kontroll, illetve továbbra is fontos az évenkénti nőgyógyászati vizsgálat, illetve a méhnyak megmaradása esetén a méhnyakrákszűrés.

A nők egy része érzelmileg nehezen tudja feldolgozni méhe eltávolítását, hiszen a műtét következményeként elmarad a menstruáció, többé nem képesek teherbe esni; illetve a petefészek kivétele – a hormontermelés megszűnése által – korai menopauzát okoz a megfelelő gyógyszeres hormonpótlás nélkül. A helyzet elfogadásához hozzásegítheti őket a tünetek megszűnése, a javuló közérzet.

Ajánlott tartalmak:

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk