A heredaganat általában fájdalommentes csomó vagy duzzanat formájában jelentkezik az egyik vagy mindkét herében. A betegség jellemzően fiatal felnőttkorban alakul ki.
A daganat kezdetben a herében lokalizálódik, azonban kezelés nélkül átterjedhet a test más részeire. Ezen daganatfajta esetében különösen fontos a korai diagnózis: a gyógyulási esély ugyanis magas, 90-95% is lehet.
A heredaganat főbb tünetei
A heredaganat gyakran nem okoz nyilvánvaló tüneteket a herében jelentkező fájdalommentes duzzanaton, csomón kívül, ezért ezek észlelésekor mielőbb ajánlott felkeresni a háziorvost vagy az urológus szakorvost.
Egyéb tünetek lehetnek:
- nehézségérzet a herében vagy az ágyékban,
- tompa fájdalom az alhasban, a herében vagy az ágyékban,
- fájdalom, érzékenység a herében vagy a herezacskóban,
- a herék méretének vagy alakjának megváltozása, egyenetlenné válása.
A megnagyobbodott, érzékeny mellek (gynecomastia), mellbimbók, a hátfájdalom, a légszomj, a köhögés vagy az étvágytalanság, a mással nem magyarázható fogyás arra utalhat, hogy a betegség áttétet képezett a test más részeiben.
Ugyanakkor ezen tünetek más betegségre is jellemzők lehetnek – az orvos feladata eldönteni, hogy mi áll a háttérben.
A heredaganatok főbb típusai
A nem-descendált here (cryptorchizmus) rosszindulatú daganata
Amennyiben a fejlődés során az egyik vagy mindkét here nem descendál, vagyis „nem száll le” a herezacskóba, hanem a hasüregben marad, akkor nem-descendált heréről, vagy más néven cryptorchizmusról (rejtett here) beszélünk. Cryptorchizmus esetén magasabb a rizikó a heredaganat kialakulására, különösen, ha mindkét oldali here érintett. A daganat a spermiumképző sejtekből indul ki. Sebészeti korrekció segíthet csökkenteni a daganatképződés kockázatát.
A (descendált) here rosszindulatú daganata
Két típusú heredaganat indul ki csírasejtekből (germinális sejtekből): a seminomák és a nem-seminoma daganatok. A seminomák lassú növekedésű daganatok, melyek jellemzően a 40-50 éves korosztályt sújtják. A nem-seminoma daganatok gyorsabb növekedést mutatnak, jellemzően késő tinédzser korban jelentkeznek vagy fiatal felnőttkorban, a 20-30 éves korosztályban. Négy típusa ismert, melyeket a daganatot alkotó sejtek alapján neveztek el: az embrionális carcinoma, a choriocarcinoma, a teratoma és a szikzacskó (yolk sac) tumor. Néhány esetben a heredaganatok seminoma és nem-seminoma sejtekből is állhatnak.
A férfi ivarszervek egyéb daganatai
Az alábbiakban a férfi ivarszervek egyéb daganatairól olvashat.
A mellékhere és az ondózsinór rosszindulatú daganata
A mellékherét érintő daganatok (mind a jó-, mind a rosszindulatúak) ritkák. A mellékhere- (epidydimis) és az ondózsinórdaganatok kevés kivételtől eltekintve mesenchymális daganatok, a leggyakoribb típusuk az ún. adenomatoid daganat, amely lassan növekvő, jóindulatú tumor. Ezen kívül a sarcomák (főként gyermekekben és fiatalokban jelentkeznek), valamint jóindulatú mesenchymális tumorok, vegyes daganatok, illetve áttétek fordulnak még elő. Különösen ritka epitheliális tumor a mellékhere papilláris cystadenomája. A daganatok kezelésére sebészi terápia szükséges.
A herezacskó rosszindulatú daganata
A herezacskó daganatos elváltozásai ritkák, 1 millió férfiből egyet érintenek, jellemzően az idősebb, 60 év körüli életkorban jelentkeznek.
Önvizsgálat
A heredaganat a legtöbb esetben gyógyítható, ám ennek feltétele az időben történő felfedezés. Ennek legegyszerűbb módja az önvizsgálat, amelyet minden férfinak rendszeresen el kell végeznie. Ezt praktikus fürdés vagy zuhanyozás után megtenni.
A heréket egyenként óvatosan, de alaposan körbe kell tapintani. Az egészséges here nincs megduzzadva, felülete egyenletes, sima.
Mikor forduljon orvoshoz?
A heredaganat korai felismerése és a kezelés mielőbbi megkezdése életmentő fontosságú, ezért a fentebb sorolt tünetek jelentkezésekor ajánlott az orvos azonnali felkeresése!
Ha az önvizsgálat során bármilyen elváltozást, csomót vagy duzzanatot észlel az egyik vagy mindkét herén, forduljon orvoshoz!
A heredaganat kiváltó okai
A heredaganat kiváltó oka nem ismert, az azonban bizonyos, hogy nem a herék fizikai sérülése okozza.
A heredaganat kialakulásának kockázata magasabb lehet, ha:
- előfordult már rákos megbetegedés a másik herében,
- nem szálltak le a herék születés után,
- előfordult családi halmozódás,
- termékenységi problémák állnak fenn,
- HIV-fertőzés vagy AIDS áll fenn,
- gyakori a here gyulladásos betegsége.
A heredaganat diagnosztizálása
A betegség diagnosztizálása részletes anamnézisfelvételt és fizikális orvosi vizsgálatot követően történhet a herék képalkotó vizsgálatával – ultrahang, CT- vagy MRI-vizsgálattal – vérvizsgálattal (tumormarkerek kimutatásával), szövettani mintavétellel (biopsziával). Képalkotó vizsgálatokkal az esetleges áttétképződések is ellenőrizhetők.
A heredaganat kezelése
A kezelés a daganat típusától függ; ha a daganat rosszindulatú, akkor pedig attól, hogy milyen sejtből indult ki, és milyen mértékben terjedt szét a szervezetben. A betegségben érintett here/herék és nyirokcsomók eltávolíthatók (orchiektómia), de súlyosságtól függően szóba jöhet kemoterápia vagy sugárterápia is.
Ajánlott tartalom
- Szűrővizsgálati összefoglaló férfiaknak
- Férfi nemi szervek
- Hereduzzanat
- Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésében
- Ivarszervi elváltozások fiúgyermekeknél
- Herecsavarodás
.
