Hipofízis (Agyalapi mirigy)

A szervezet belső elválasztású mirigyei hormonokat termelnek. A hormonok közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek, melynek segítségével a test minden pontjára eljutnak, ám csak ott hasznosulnak, ahol szükség van rájuk. A belső elválasztású mirigyek, illetve a hormonok a test életfunkcióinak szabályozását végzik. A belső elválasztású mirigyek összességét endokrin rendszernek hívják.

A hipofízis vagy agyalapi mirigy – az agy alsó részéhez és a hipotalamuszhoz kapcsolódó, borsónyi belső elválasztású mirigy – kettős funkciót lát el a szervezetben. Egyrészt önmaga is termel hormonokat, másrészt szabályozza a test különböző pontjain található belső elválasztású (endokrin) mirigyek munkáját. Működése tehát kihat más belső elválasztású mirigyek működésére, azok pedig – az általuk termelt hormonszinttel visszajelezve – befolyásolják a hipofízis működését. A hipofízisre jellemző visszacsatolások miatt tekinthető az agyalapi mirigy a hormonrendszer központjának.

A hipofízis felépítése, működése

A hipofízis két lebenyből áll: az első (adenohipofízis) és a hátsó (neurohipofízis) lebenyből.

Az első lebenynek saját hormontermelése van, az alábbiak szerint:

Növekedési hormon (szomatotrop hormon, GH): a növekedést serkenti. Túltermelése gigantizmushoz és akromegáliához vezethet; alultermelése arányos növekedési elmaradást okoz.
Pajzsmirigy-stimuláló hormon (tireoidea-stimuláló hormon, TSH): a pajzsmirigy működését szabályozza. A túl sok, illetve a túl kevés TSH egyaránt kóros állapot.
Tüszőérlelő hormon (follikulus-stimuláló hormon, FSH): mindkét nemnél az ivarsejtek érésében van szerepe.
Sárgatest-stimuláló hormon (luteinizáló hormon, LH): nőkben a peteérést, férfiakban a tesztoszterontermelés folyamatát irányítja.
Adrenokortikotrop hormon (mellékvesekéreg-stimuláló hormon, ACTH): a mellékvesekéreg működését szabályozó hormon, szerepe van többek között a vérnyomás, a vércukorszint, valamint a stresszre adott reakciók szabályozásában.
Prolaktin (laktotrop hormon, LTH): a tejelválasztást stimuláló hormon. A felesleges prolaktin menstruációs zavarokat, férfiaknál pedig csökkent libidót, merevedési zavart, termékenységi zavart, esetenként emlőváladékozást vagy emlőmegnagyobbodást
Melanocita-stimuláló hormon (MSH): a bőrben és a szőrzetben (hajban) lévő festékanyag termelését szabályozza, valamint hatással van az étvágyra és a szexuális izgalomra is.

A hátsó lebeny a hipotalamusz által termelt hormonokat tárolja, illetve adagolja a vérbe szükség szerint, az alábbiak alapján:

vazopresszin: a szervezet vízháztartását szabályozza (vizeletkiválasztás, vízvisszatartás);
oxitocin: a simaizmok összehúzódásáért felelős hormon (pl. a szülés folyamata során és az orgazmus alatt).

Az agyalapi mirigy működését különböző betegségek befolyásolhatják. Ezekről röviden az alábbiakban olvashat.

Hipofízis adenomák

A hipofízis adenomák az agyalapi mirigy jóindulatú elváltozásai, az idegrendszeri daganatok kb. 10-15%-át teszik ki. Lassú növekedésű daganat, amely ha túl nagyra nő, nyomást gyakorolhat a közeli idegrendszeri képletekre különféle tüneteket okozva. A látóideg nyomásával látászavart okozhat (elsősorban perifériás látásvesztést). Ritka esetben a nagyobb méretű hipofízis adenomák bevérezhetnek.

Egyes adenomáknak hormontermelő funkciójuk van, ezeket funkcionáló/szekretáló adenomáknak nevezik; ezzel szemben az úgynevezett non-funkcionáló/non-szekretáló adenomák nem termelnek hormonokat. Az elválasztott hormon típusától függően különféle funkcionáló adenomák különíthetők el: a leggyakoribb forma a prolactinoma, amely fölös prolaktint termel. A prolactinomákat gyógyszeresen kezelik.

Gyakran szükséges a hormontermelő vagy túl nagyra növő adenomák sebészi eltávolítása, mivel túlzott hormontermelés esetén belgyógyászati panaszoka, térfoglaláskor pedig koponyaűri nyomásfokozódást okozhatnak, és a környező képleteket (pl. látóideg) is nyomhatják.

Hypopituitarismus

A hypopituitarismus az agyalapi mirigy hormonjának vagy hormonjainak csökkent termelődését vagy hiányát jelenti. Általában egy hormon csökkent termelését jelenti; két vagy több hormon csökkent termelése esetén panhypopituitarismusról van szó, amely jellemzően az agyalapi mirigy műtéte vagy agyat érintő sugárterápia következtében alakul ki. A hypopituitarismust gyakran az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz sérülése okozza.

Növekedésihormon-hiány: elégtelen növekedési hormontermelés okozza. Gyermekekben növekedési és fejlődésbeli elmaradást, késői pubertást okoz; felnőttkorban anyagcsere-rendellenességekhez vezethet.

Centrális diabetes insipidus: a vazopresszin (antidiuretikus hormon) elégtelen termelése okozza. Fokozott mennyiségű vizelettermeléssel jár, mert a vese nem képes megfelelő mértékben visszatartani a szabad vizet.

Centrális hypogonadismus: a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus-stimuláló hormon (FSH) csökkent termelése okozza. Szexuális funkciókat, nemi érést és termékenységet befolyásoló hatással bír.

Centrális mellékvesekéreg-elégtelenség: elégtelen ACTH-elválasztás okozza, ami csökkent kortizoltermeléshez vezet.

Centrális hypothyreoidismus: csökkent TSH-termelés okozza, melynek következtében a pajzsmirigyhormonok termelése csökkent.

A hypopituitarismus terápiája hormonpótló kezelést és rendszeres megfigyelést, kontrollvizsgálatokat igényel.

Hyperpituitarismus

A hyperpituitarismust az agyalapi mirigy valamely hormonjának vagy hormonjainak túltermelése okozza. Gyakran funkcionáló/szekretáló hipofízis adenomák következménye.

Akromegália: a növekedési hormon felnőttkori túltermelése okozza. Egyes testrészek, különösen a végtagok, az orr, a nyelv megnagyobbodása kíséri, emellett metabolikus zavarokkal is együtt járhat.

Gigantizmus: gyermek- vagy tinédzserkori növekedési hormon túltermelése okozza, gyors növekedést és kirívóan magas növést okoz.

Cushing-betegség: túlzott ACTH-termelés okozza, ami miatt a mellékvesékben fokozott kortizolprodukció jön létre. Gyors testtömeg-gyarapodást okoz bizonyos testrészeken, valamint magas vércukorszintet és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását idézheti elő.

Hyperprolaktinaemia: túlzott prolaktintermeléssel jár, meddőséget, az emlőkből tejcsorgást okozhat.

Üres sella szindróma

Az üres sella szindróma (empty sella szindróma) ritka állapot, melyben az agyalapi mirigy összezsugorodik vagy ellapul a töröknyereg (a hipofízist tartalmazó csontos képlet a koponyán belül) csontos struktúrájának elváltozásai miatt. Az empty sella radiológiai diagnózis, gyakran tünetmentes, csupán véletlenül derül rá fény képalkotó vizsgálat leletezése során. Ritkán a hormonháztartás felborulását, fejfájást vagy látászavart okozhat. Amennyiben nem befolyásolja a hormonszinteket, nem szükséges a kezelése.