Hodgkin-limfóma

A Hodgkin-limfóma (Hodgkin-kór) egy hematológiai, a nyirokrendszert érintő (limfatikus) rosszindulatú daganatos megbetegedés. Bármely életkorban jelentkezhet, azonban főként a 30 éves, és a 60 év feletti korosztályt érinti. Gyakoribb férfiakban, mint nőkben.

 

A nyirokerekben folyó nyirokban fellelhetőek a fertőzések leküzdésében segítő fehérvérsejtek (limfociták), melyek kóros elváltozása és felszaporodása következtében alakul ki a betegség –, ami főként a nyirokcsomók érintettségével jár. Az abnormális limfociták (ún. Hodgkin-sejtek) nem képesek tovább betölteni védelmi funkciójukat, így a beteg fokozottan ki van téve a fertőzéseknek.

 

A Hodgkin-limfómának két fő típusát különböztethetjük meg a felszaporodó abnormális sejtek jellemzői alapján:

 

  • klasszikus Hodgkin-limfóma (gyakoribb, kb. 93%-ban), ezen belül:
    • nodular sclerosis (csomós, megkeményedő),
    • kevert sejtes,
    • limfocita gazdag,
    • limfocita szegény.
  • nodularis limfocita-predominanciájú Hodgkin-limfóma (NLPHL: a kóros sejtek csomókban helyezkednek el, de az abnormalitás szövettanilag kevésbé látványos).

 

A különböző típusok elkülönítésére szövettani vizsgálattal és molekuláris tesztekkel van lehetőség. Az elkülönítés a várható kórlefolyás, és a terápia tervezése szempontjából is fontos.

 

A Hodgkin-limfóma főbb tünetei

A Hodgkin-limfóma legjellegzetesebb tünete (ún. A tünet) a fájdalmatlan, egy vagy több nyirokcsomó megnagyobbodás főként a nyaki, hónalj vagy lágyékhajlati régióban.

 

Ezen kívül jelentkezhet láz, éjszakai izzadás, súlycsökkenés (a testsúly több mint 10%-ának elvesztése 6 hónap alatt). Ezek az ún. B tünetek.

 

Kísérőtünetek lehetnek továbbá az alábbiak:

 

  • fáradékonyság;
  • étvágytalanság;
  • gyakori fertőzések;
  • mellkasi, hasi fájdalom;
  • hosszan fennálló köhögés, légszomj;
  • haspuffadás;
  • máj és/vagy lépmegnagyobbodás;
  • vérzékenység, minimális erőbehatásra bekövetkező sérülések;
  • kiütések, bőrviszketés.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a nyirokcsomók tartós, fájdalmatlan megnagyobbodása mellett a fenti tüneteket, különösen éjszakai izzadást és visszatérő lázat tapasztal, forduljon mihamarabb háziorvosához, aki szükség esetén gondoskodik a megfelelő szakorvosi vizsgálatokra történő beutalásról!

 

A Hodgkin-limfóma egy agresszív, gyorsan terjedő betegség, ezért fontos a mielőbbi diagnózis, mert korai stádiumban jól gyógyítható.

 

A Hodgkin-limfóma kiváltó okai

A Hodgkin-limfóma a B-limfocitákat ért genetikai mutáció következtében alakul ki. A DNS-mutáció a limfociták kontrolálatlan felszaporodását eredményezi, melynek következtében abnormális limfociták (Hodgkin-sejtek) keletkeznek.

 

A Hodgkin-limfóma kialakulásának pontos oka tisztázatlan, azonban vannak olyan rizikófaktorok, melyek befolyásolhatják a betegség kialakulását:

 

 

A Hodgkin-limfóma lehetséges szövődményei

A betegség következtében a terápia mellett az immunrendszer gyenülése jellemző, ezért a beteg fokozottabban ki van téve a fertőzésveszélynek. Érdemes választható védőoltásokkal segíteni az immunrendszert a fertőzésekkel szemben, azonban fontos, hogy csak elölt kórokozót tartalmazó vakcina adható a betegnek.

 

Ezen kívül előfordulhat szív-érrendszeri megbetegedés, vagy tüdőprobléma a betegség következtében.

 

A Hodgkin-limfóma kezelésének mellékhatásaként hosszútávon meddőség alakulhat ki, valamint a további daganatok (leukémia, emlőrák, tüdőrák) kialakulásának esélye is megnő.

 

A Hodgkin-limfóma diagnosztizálása

A Hodgkin-limfóma diagnosztizálása során a panaszok és a kórelőzmény (anamnézis) átbeszélését követően az orvos megvizsgálja a beteg nyirokcsomóit, betapintja a hasat – érzékel-e megnagyobbodott lépet vagy májat (hepatosplenomegalia) –, megtekinti a bőrt, hogy lát-e rajta kiütéseket, sebeket vagy zúzódások nyomait.

 

A fizikális vizsgálat mellett vérvizsgálatokat végeznek, mellyel többek között nézik a teljes vérképet, a vese- és a májfunkciókat is.

 

A biztos diagnózishoz az érintett nyirokcsomóból biopsziát vesznek. Amennyiben a szövettani minta vizsgálatának eredménye alátámasztja a Hodgkin-limfóma diagnózisát, további vizsgálatokra van szükség a limfóma terjedésének felmérése céljából.

 

Ezek a vizsgálatok az alábbiak lehetnek:

 

 

A vizsgálatok alapján úgynevezett stagingre kerül sor, mely a betegség stádiumának, terjedés mértékének meghatározását jelenti:

 

  • I. stádium: a limfóma egy nyirokcsomó-régióra terjedt ki, a rekesz egyik oldalán.
  • II. stádium: kettő vagy több nyirokcsomó régió érintett, a rekesz egyik oldalán.
  • III. stádium: a rekesz mindkét oldalán érintettek nyirokcsomó régiók.
  • IV. stádium: a limfóma az egész nyirokrendszerben szétterjedt, megjelent a csontvelőben vagy más szervekben is.

 

Minden stádium tovább osztható aszerint, hogy csak A tünetek (azaz nyirokcsomó megnagyobbodás) vagy B tünetek is jelen vannak.

 

A Hodgkin-limfóma kezelése

A Hodgkin-limfóma terápiája lehet kemoterápia, sugárkezelés (radioterápia) vagy mindkettő. A megfelelő terápia kiválasztása a betegség stádiumától függ. Sugárkezelés kemoterápiával kombinálva a Hodgkin-limfóma korai stádiumában használható eredményesen.

 

Gyógyító (kuratív) céllal intravénásan, míg palliatív terápiaként általában tabletta formájában alkalmazható a kemoterápiás kezelés. A kemoterápia ideje alatt kórházi tartózkodás indokolt.

 

Előrehaladott esetekben szteroid terápia is kombinálható kemoterápiával.

 

A ritka, NLPHL típus esetén korai stádiumban a radioterápia önmagában is gyógyító hatású lehet. Egyéb esetekben az NLPHL kezelésében a kemoterápia immunterápiával is kombinálható. A Hodgkin-limfóma ezen típusának kimenetele a legkedvezőbb.

 

A kezelés hatására az alábbi mellékhatások jelentkezhetnek, melyek annak befejezésével elmúlnak:

 

 

A Hodgkin-limfóma összességében egy jól kezelhető betegség, gyakori a teljes gyógyulás. Ha a betegség a kezelés ellenére kiújul, őssejt-transzplantáció jöhet szóba.

 

A kezelések mellékhatásainak követésére EKG és légzésfunkció vizsgálat valamint szívultrahang (echocardiographia) alkalmazása javasolt. Amennyiben a beteg férfi és nemzőképes korban van, érdemes a kezelések előtt a spermakonzerválás, a családalapítás lehetőségének megőrzése érdekében.

 

Kapcsolódó tartalmak:

 

Onkológiai kezelések

Onkoteam

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk