A férfi nemi fejlődés és hormonális szabályozás egy komplex visszacsatolásokra épülő rendszeren alapul, melynek gerincét a hipotalamusz-hipofízis-herék alkotta tengely adja és a központi idegrendszer modulálja.
A hipotalamusz GnRH-t (gonadotropin releasing hormont) termel, amely pulzatilis módon, minden 60-120 percben kerül a célszervbe, az agyalapi mirigy elülső lebenyébe (hipofízis), melyre az válaszként – ugyancsak pulzatilis módon – LH-t (luteinizáló hormont) és kisebb mértékben FSH-t (follikulus stimuláló hormont) választ ki a keringésbe. Ha a GnRH pulzushullámok nem a megfelelő amplitúdóval, gyakorisággal és diurnális ritmussal történnek, hipogonadizmus alakulhat ki. A folyamatos GnRH-stimuláció a GnRH-val megegyező hatású anyagokkal (GnRH-agonistákkal, pl. előrehaladott prosztatarák kezelésekor) gátolja a hipofízis LH- és FSH-termelését, közvetve pedig a tesztoszterontermelést.
A herékben található Leydig-sejtek az LH hatására tesztoszteront termelnek. A tesztoszteronszint reggelente a legmagasabb, az esti órákban a legalacsonyabb, habár idősebb férfiaknál ez a napszaki ingadozást mutató mintázat kevésbé kifejezett.
A tesztoszteron koleszterinből képződik néhány intermedier molekula közbeiktatása révén, pl. dehidroepiandroszteron (DHEA) és androsztendion. A keringésben jelenlévő tesztoszteron nagy része fehérjéhez kötött: kb. 40%-a erősen kötődik a szexhormon-kötő globulinhoz (SHBG), 58%-a pedig lazábban albuminhoz kötött. Így csupán a keringő tesztoszteron mintegy 2%-a található szabad formában, amely a férfi nemi jellegek, a libidó, a csontozat és az izomtömeg kialakításáért felel. A célszövetben a tesztoszteron 4-8%-a egy sokkal potensebb vegyületté, dihidrotesztoszteronná (DHT) alakul, amelynek a prosztatára van jelentősebb hatása, valamint ez a vegyület felelős a férfiak jellegzetes kopaszodásáért is. A felnőtt férfiaknál a spermiumok képződése (spermatogenezis) megfelelő mennyiségű tesztoszteron jelenlétét igényli a herékben, de a DHT szerepe a spermatogenezisben nem pontosan ismert.
A tesztoszteron és a DHT további hatásai az alábbiak:
- stimulálják a fehérjefelépítő folyamatokat (növelik az izom- és a csonttömeget);
- stimulálják a vesében az eritropoetin termelését, amely a vörösvértestek képzéséhez szükséges;
- stimulálják a csontvelő őssejtjeit (modulálja az immunrendszert);
- hatással vannak a bőrre és a szőrnövekedésre (fokozzák a faggyútermelést, a haj és a szőr növekedését),
- befolyásolják az idegrendszert (kognitív státuszra hatás, libidónövelés, és feltehetően az agresszió kialakulásában is szerepet játszanak).
A tesztoszteron egy része ösztrogénné alakul, ami modulálja a tesztoszteron csont- és idegszövetre kifejtett hatásait.
A tesztoszteron a DHT-vel és az ösztrogénnel együtt negatív visszacsatolásos mechanizmussal (negatív feedback) gátolja a hipotalamusz–hipofízis-rendszer hormontermelését. Férfiakban az ösztrogén a fő gátlója az LH-termelésnek, míg az FSH-elválasztást mind az ösztrogén, mind pedig a herék Sertoli-sejtjei által termelt inhibin B hormon gátolja.
Tesztoszteron jelenlétében az FSH stimulálja a Sertoli-sejteket, és spermiumképződést indukál (spermatogenezis). A spermatogenezis 72-74 napot vesz igénybe. Ejakulációkor a spermiumok az ondóvezetéken keresztül a prosztatamirigy- és a bulbourethralis mirigyek váladékával elegyedve kerülnek a külvilágba.
Pubertás
A születéskor magasabb LH és FSH szintje néhány hónapon belül csökken, és a pubertásig alacsony, szinte alig kimutatható marad – kamaszkorig kevés változás történik a reproduktív szervekben. Néhány évvel a pubertást megelőzően, egyelőre ismeretlen hatásra, a mellékvese eredetű dehidroepiandroszteron (DHEA) és a DHEA-szulfát vérszintje megemelkedik. Kis részük tesztoszteronná alakul, melynek hatására megkezdődik a szemérem- és a hónaljszőrzet növekedése (adrenarche) – ez akár 9-10 éves korban is bekövetkezhet már.
A pubertást megindító mechanizmusok egyelőre nem teljesen ismertek, bár a pubertás korai szakaszában a hipotalamusz érzékenysége csökken a nemi hormonok gátló hatására, ez pedig LH- és FSH-elválasztáshoz vezet, ami megfelel a pulzatilis GnRH-szekréciónak, így stimulálva a tesztoszterontermelést és a spermiumképzést. Fiú gyermekeknél a tesztoszteron hatására különböző változások alakulnak ki a szervezetben: a herék és a herezacskók megnagyobbodnak, később a hímvessző hossza is megnő, megnő az izomtömeg és a csontsűrűség, a hangszín mélyebb lesz, valamint a szemérem- és a hónaljszőrzet is sűrűbb és vastagabb lesz.
Az öregedés hatása
Mind a GnRH hipotalamikus szekréciója, mind pedig a Leydig-sejtek FSH-ra és LH-ra adott válasza gyengül az idő előrehaladtával. Idős embereknél a Leydig-sejtek száma is csökken az idő múlásával. Harmincéves kor fölött a férfiak tesztoszteronszintje 1-2%-kal csökken évente, 70-80 éves korukra a húszas éveikben jellemző szint felére vagy kétharmadára. Az SHBG szintje emelkedik az életkorral, ezáltal még tovább csökken a szabadon keringő, elérhető tesztoszteron mennyisége. Az FSH- és LH-szintek normálisak vagy kissé emelkedettek lehetnek.
Ezen korral járó változásokat szokták „adropauzának” is emlegetni (a nőknél tapasztalható menopauza analógiájára), habár nem észlelhetők olyan hirtelen kialakuló változások a hormonszintekben és a testi tünetekben, mint a nőknél.
A tesztoszteronszint csökkenése különféle tünetek kialakulását okozhatja, melyeket ADAM (androgen deficiency of the aging male) szindrómaként is szoktak emlegetni:
- korfüggő izomvesztés,
- fokozódó zsírlerakódás,
- osteopenia (csontsűrűség-csökkenés),
- libidócsökkenés, erektilis diszfunkció,
- kognitív hanyatlás.
Ajánlott tartalom:
