Hormonok

A hormonok olyan anyagok a szervezetben, amelyek üzeneteket közvetítenek a különböző szervek között. Ezek a test egy adott pontján termelődnek, de hatásukat nemcsak a termelődésük helyén fejtik ki, hanem a szervezet távolabbi pontjain is. A hormontermelő mirigyek által kiválasztott anyagok egészséges szervezetben egymással egyensúlyban, kölcsönhatásban működnek, és kihatnak a szervezet szinte minden funkciójára.

 

A hormonok működése

A hormonok a hormontermelő belső elválasztású mirigyekből egyenesen a véráramba kerülnek, amely segítségével eljutnak a szervezet legkülönbözőbb pontjaira. Ezen anyagok nagyon kis mennyiségben választódnak ki, és egészen kis eltérésük is komoly változásokat idézhet elő a szervezetben.

 

A hormonok szabályozzák – többek között – például:

  • a növekedést és fejlődést,
  • egyes tápanyagok emésztését,
  • a hangulatot,
  • gondolkodási funkciókat,
  • testhőmérsékletet,
  • vérnyomást,
  • a nemi fejlődést és működést,
  • testsúlyt vagy
  • az alvást.

 

A hormonok továbbá más hormonok termelését is képesek befolyásolni. A hormonok kiválasztását a legtöbb esetben az határozza meg, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben, vagyis a kívánt szint elérése után a termelődésük leáll. Amennyiben a hormonszint egy adott küszöbérték alá süllyed, akkor viszont a termelésük újra beindul.

 

A hormonok képződését további tényezők is befolyásolják, így például:

  • egyes külső körülmények (például a fény vagy sötétség hatása az alvást befolyásoló melatoninra),
  • idegrendszeri hatások (például a stresszhelyzet hatása a stresszhormonokra),
  • a szervezetben az ionok és egyéb keringő anyagok egyensúlya, szintje (például a vércukorszint hatása az inzulintermelődésre).

 

A hormontermelő mirigyek

A hormonokat hormontermelő mirigyek választják ki és juttatják közvetlenül a véráramba. Ezek a mirigyek a szervezet különböző pontjain találhatók, mint pédául:

  • hipotalamusz,
  • agyalapi mirigy,
  • tobozmirigy,
  • pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy,
  • csecsemőmirigy,
  • mellékvese,
  • hasnyálmirigy,
  • petefészkek, herék.

 

Hipotalamusz

Ez az agyban található szerv köti össze a hormon- és az idegrendszert. Az itt termelődő hormonok olyan mindennapi működéseket szabályoznak, mint például az alvás és éberség, az étvágy, a vérnyomás és pulzusszám, szexuális késztetés, tanulás, memória és a hangulat, de más hormonok szintjét is képesek befolyásolni.

 

Agyalapi mirigy

Szintén az agyban található szerv, és szintén más mirigyek hormontermelését képes szabályozni. A vérnyomás, vércukorszint szabályozásában játszott szerepe mellett a nemi működés, stresszreakció, csont- és izomtömeg építése is a szabályozott területei közé tartozik.

 

Tobozmirigy

Az agyban elhelyezkedő tobozmirigy például az alvás szabályozásában játszik szerepet.

 

Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy

A nyakon található szervek hormonjai többek között az energiaháztartásnak, anyagcserének, a fejlődésnek és egyes ionok (pl. kalcium) szintjének szabályozását végzik.

 

Csecsemőmirigy

Fontos szerepet tölt be az immunrendszer kialakulásában. Ez a szerv felnőttkorra visszafejlődik.

 

Mellékvese

A mellékvese hormonjai a stresszreakció (adrenalinhatás) mellett a sók és víz egyensúlyát, a vérnyomást, az energiaszintet és más funkciókat kontrollálnak.

 

Hasnyálmirigy

Többek között a szervezet cukorszintjét, energiaellátottságát szabályozza.

 

Petefészkek, herék

A nemi hormonok termelése által a termékenységet és szexuális funkciókat irányítják.

 

A hormonrendszer egyensúlya felborulásának okai

Különböző tényezők vagy betegségek hatására felborulhat a hormonrendszer finoman szabályozott egyensúlya, így például:

  • hormonhatású gyógyszerek,
  • kemoterápia,
  • sugárterápia,
  • daganatok,
  • táplálkozási rendellenességek,
  • stressz,
  • sérülés,
  • hormonhatású szennyező anyagok által.

 

A hormonproblémák diagnózisa

A hormonrendszer egyensúlyának felborulása –  túl- vagy alultermelés – különböző problémákhoz vezethet a szervezetben. Mivel ezek az anyagok a vérárammal jutnak el a célszervhez, ezért a diagnózis – a tünetek megismerésén túl – általában speciális vérvizsgálatokkal történik. A diagnózis felállításában emellett fontos szerepet játszanak a képalkotó vizsgálatok is, amelyek által megvizsgálható a hormontermelő mirigyek/szervek állapota és működése.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk