A húgycső a húgyhólyag és a húgycsőnyílás között elhelyezkedő csőszerű képlet, mely a húgyhólyagból a külvilágba vezeti a vizeletet. Ha a húgycső belső átmérője csökken, húgycsőszűkületről beszélünk.
Általában hegszövet szűkíti be a húgycsövet. Férfiaknál gyakrabban alakul ki. A húgycsőszűkületnek különféle kiváltó okai lehetnek, mint például: gyulladás, sérülés, fejlődési rendellenesség, gonorrea, tuberkulózis (tbc), korábbi műtét vagy katéterviselés.
A húgycsőszűkület tünetei
A szűkület bárhol kialakulhat a húgycső teljes hosszában.
A húgycsőszűkület okozta leggyakoribb panaszok:
- egyre vékonyodó vizeletsugár;
- a vizeletsugár ívének csökkenése;
- súlyos esetben vizeletelakadás;
- vizeletpangás a hólyagban, a húgycsőben, ami krónikus húgyúti fertőzések kialakulásához vezethet;
- gyakori vizeletürítés;
- a beteg azt érzi, vizelet maradt a hólyagban vizelés után;
- hirtelen vizelési inger.
Hosszú időn keresztül fennálló szűkület esetén a hólyagizomzat kimerülhet, illetve károsodhat a vese.
A húgycsőszűkület diagnosztizálása
A szűkület vizsgálata az alábbi lépésekből áll:
- húgycső tapintása;
- vizeletvizsgálat;
- hasi ultrahangvizsgálat, mellyel kimutatható, van-e vizelet-visszamaradás a hólyagban;
- a vizeletáramlás vizsgálata (uroflowmetria);
- húgycsőtükrözés;
- a húgycső kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (urethrographia).
A húgycsőszűkület kezelése
A kisebb húgycsőszűkület kezelésének legegyszerűbb módja a húgycsőtágítás, ami ritkán jelent végleges megoldást, mert a szűkület kiújulhat.
A nagyobb húgycsőszakaszt érintő szűkületek kezelésére műtéti beavatkozásra van szükség, de végleges megoldást ezek sem mindig jelentenek: az esetek egy részében a műtétet követően is kiújulhatnak a szűkületek.
A húgycsőtágítás folyamata
A húgycsőtágítást urológus szakorvos végzi helyi érzéstelenítésben, speciális katéterekkel. Először vékony csövet vezet keresztül a szűkületen, majd fokozatosan tágítja, növeli a keresztmetszetét. A beavatkozás mintegy 5-10 percig tart.
A húgycsőtágítást követően sok folyadékot kell fogyasztani, és kerülni kell minden fertőzésveszélyes helyzetet (pl. fürdést, nemi életet), mert a kórokozók könnyebben bejuthatnak a húgyhólyagba. Gyakran antibiotikus kezelésre is szükség lehet.
Húgycsőtágítás nem végezhető akut prosztatagyulladás, illetve teljes elzáródás esetén, hiszen akkor nem tudják bevezetni az első katétert sem.
Ha a szűkület ilyen módszerrel nem tágítható, vagy rendszeresen visszaszűkül, akkor húgycsőmetszésre van szükség.
A húgycsőmetszés folyamata
A húgycsőmetszés (urethrotomia) a húgycső szűkületének kezelésére szolgáló sebészeti beavatkozás. A műtét célja a húgycsőszűkület megszüntetésével a jobb vizeletáramlás és húgyhólyagürülés elérése, a vizeletürítés gyakoriságának csökkentése és a fertőzési hajlam csökkentése. A műtét altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben történik, és mintegy 20-30 percet vesz igénybe.
Rövid szűkületek esetén a leghatékonyabb műtéti beavatkozás az egyszerű belső húgycsőmetszés (urethrotomia interna), ami egy endoszkópos, a húgycsövön keresztül elvégzett beavatkozás. A műtét során egy speciális eszközt – urethrotom – vezetnek a húgycsőbe a szűkületig, majd a szűkült húgycsőszakaszt behasítják az eszközbe épített kis penge segítségével, hogy a húgycső kellően tág legyen a normális vizeletürítéshez. A műtétet általában hólyagkatéter behelyezésével fejezik be.
Hosszú húgycsőszakaszt érintő, súlyosan károsodott vagy többszörös szűkületek esetén nyílt rekonstrukciós húgycsőműtétre van szükség, melynek több változata van. A legegyszerűbb típus, amikor a szűk húgycsőszakaszt kimetszik, az ép húgycsővégeket pedig egyesítik. Előfordulhat, hogy szükségessé válik a húgycső pótlása, ami a beteg szájnyálkahártyájának felhasználásával történik.
A műtétet követően a zavart vizeletürítés az esetek nagy többségében jelentősen javul: erősebbé válik a vizeletsugár, csökken a hólyagban maradó vizelet mennyisége.
A húgycsőmetszés lehetséges szövődményei
Mint minden orvosi beavatkozásnak, a húgycsőmetszésnek is lehetnek szövődményei.
A műtét során – nagyon ritkán – megjelenő szövődmények:
- vérzés;
- keringési zavarok a mosófolyadék vérkeringésbe jutása miatt;
- húgycső záróizomzatának sérülése (inkontinencia);
- hímvessző barlangos testének sérülése.
Műtét után fellépő szövődmények, melyek ritkán fordulnak elő:
- utóvérzés;
- duzzadt pénisz;
- vizelési késztetéses panaszok;
- vizeletürítési nehézség;
- alsó húgyutak fertőzése, melynek szövődményeként mellékhere-, illetve heregyulladás alakulhat ki.
A húgycsőmetszés utáni felépülés
Az egészségügyi intézményt már a műtét napján – legfeljebb másnapján – el lehet hagyni. A műtétet követően a beteget urológus gondozza az urológiai járóbeteg szakrendelésen.
A beavatkozás után néhány nap elteltével vissza lehet térni a munkába, de ez idő alatt kerülni kell a fizikai megterhelést, a megerőltető testmozgást, illetve nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás is.
Ajánlott tartalmak:
Húgyhólyagtükrözés (Cisztoszkópia)
Hólyagkatéterezés
Húgyúti fertőzések
Vizelet inkontinencia
