Huntington-kór

A Huntington-kór egy gyógyíthatatlan, örökletes betegség, amely az agyban található idegsejteket károsítja.

 

A változatos tünetekkel jelentkező kór a mozgást és a gondolkodást érintő tünetekkel is jár. 100 000 emberből 2-6-ot érint, nőket és férfiakat egyforma gyakorisággal.

 

 

A Huntington-kór főbb tünetei

 

A Huntington-kór a sejtek működését gátló folyamattal jár, amely többféle sejtet is érint a szervezetben, de a központi idegrendszer károsodása az, amely a fő problémát okozza.

 

Az első tünetek általában 40-50 éves kor körül jelentkeznek. A tünetek életközepi megjelenését akár évtizedekkel is megelőzhetik pszichés problémák, például depresszió, ingerlékenység, kényszeres tevékenységek, szorongásos tünetek. Ezek természetesen más okból is előfordulhatnak, megjelenésük nem jelez feltétlenül Huntington-betegséget.

 

A tünetek három csoportra oszthatók:

 

  • mozgásos:
    • akaratlan, hirtelen mozgások (chorea);
    • egyensúly- és koordinációs zavar;
    • fáradtság;
    • beszéd- és nyelészavar;
    • abnormális szemmozgások;
    • nyelvöltögetés;
    • izommerevség;
    • „vitustáncra” emlékeztető járás.
  • gondolkodásbeli:
    • koncentrációs és memóriazavarok;
    • döntésképesség romlása,
    • gondolkodás lelassulása,
    • tájékozódás és a tanulási képességek zavarai,
    • szellemi hanyatlás,
    • demencia.
  • pszichés:
    • hangulatzavarok,
    • ingerlékenység,
    • motivációhiány,
    • empátia elvesztése,
    • álmatlanság.

 

Vannak olyan megjelenési formái is a betegségnek, amikor már fiatal felnőttkorban, a 20-as életévekben tapasztalhatók komoly tünetek, ilyenkor a betegség lefolyása is gyorsabb. Ebben a formában a tünetek kissé mások: kevésbé jellemzők az akaratlan mozgások, inkább a Parkinson-kórra emlékeztető tünetek lépnek fel (parkinzonizmus), merevség, mozgásszegénység figyelhető meg, és gyakoriak az epilepsziás rohamok.

 

 

Mikor forduljon orvoshoz?

 

Ha mozgásában, hangulatában, gondolkodási képességeiben változást tapasztal, ami zavarja a hétköznapi tevékenységekben és a feladatellátásban, forduljon háziorvosához.

 

Mivel a betegség örökletes, ha családjában korábban előfordult Huntington-kór, figyelje az esetlegesen kialakuló tüneteket. A betegség genetikai vizsgálattal kimutatható akár már a tünetek megjelenése előtt is. Ha a családban előfordult, kialakulása előre jelezhető.

 

 

A Huntington-kór kiváltó okai

 

A Huntington-kór genetikai probléma, amelyet a beteg szülő 50% eséllyel ad tovább gyermekének, bármilyen nemű is legyen a gyermek. A betegek 1-3%-ánál nem mutatható ki a családi eredet.

 

 

A Huntington-kór lehetséges szövődményei

 

A Huntington-kór nem gyógyítható, a tünetek megjelenésük után folyamatosan erősödnek. A magas betegségteher miatt gyakran társuló depresszió megnöveli az öngyilkosság kockázatát, amely a betegség diagnosztizálásakor jelentkezhet, valamint akkor, amikor a beteg az erősödő tünetek miatt kezdi elveszíteni az önállóságát.

 

A nyelési nehézségek és a mozgás miatt nagyon jellemző a kóros soványság, a tápanyaghiányos állapotok kialakulása is.

 

 

A Huntington-kór diagnosztizálása

 

A diagnózis felállításához a tünetek megfigyelése az első lépés. Az orvos a családi kórtörténetet is kikérdezi. A biztos diagnózishoz genetikai vizsgálatra van szükség, ami vérvizsgálattal elvégezhető. Ez a teszt már a tünetek megjelenése előtt is mutatja az érintettséget, sőt, magzati korban is elvégezhető, ha azt a családi kórtörténet indokolja.

 

 

A Huntington-kór kezelése

 

A betegség nem gyógyítható, a tünetek első megjelenése után általában 10-20 év a lefolyása, mely a beteg teljes leépülésével, majd halálával jár. Fiatalkori Huntington-kór esetén ez az időtartam 10 évre rövidül. A betegség kezelésére jelenleg is számos kutatás folyik. Az egyes mozgási és pszichés tünetek gyógyszeresen kezelhetők, de az állapotromlás csak lassítható.

 

A gyógyszeres kezelés mellett szükség lehet pszichoterápiára is. A beszédproblémákat logopédus kezelheti.

 

A gondolkodási képességeket érintő tünetek erősödése miatt egy idő után szükség lehet a döntéseket meghozó gondnok kijelölésére.

 

A betegek egy idő után ágyba kényszerülnek, és folyamatos ápolást igényelnek. A betegség kései szakaszában a gyakori nyelési nehézség okozta alultápláltság miatt akár szondás táplálásra is szükség lehet.

 

 

Mit tehet otthon?

 

A tünetek megjelenése után gondoskodjon arról, hogy otthona biztonságos legyen, hogy az akaratlan mozgások okozta baleseteket elkerülje.

 

Keressen környezetében, családjában támogatót, támogatókat, akik követik a betegség lefolyását, segítenek a mindennapokban és a döntések meghozatalában.

 

 

A Huntington-kór megelőzése

 

Mivel a betegséget génhiba okozza, kialakulása nem megelőzhető. A tapasztalatok alapján azonban jobban viselik azok, akik fizikailag fittek, akár még a tünetek megjelenése után is rendszeresen mozognak, aktív életet élnek.

 

 

A Huntington-kór várandósoknál

 

A genetikai szűrés a magzati korban is elvégezhető. Ha valamelyik szülőnél fennáll a betegség lehetősége, vagy igazoltan érintett, akkor ezt a vizsgálatot az első trimeszterben érdemes elvégezni. Pozitív eredmény esetén a terhesség megszakítható.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk