A hüvelydaganat a legritkábban előforduló nőgyógyászati daganatos megbetegedés. A hüvelyben (vagina) – a méhet a külső nemi szervekkel összekötő izmos csőben – jelentkezik. A hüvely daganatai – más daganatokhoz hasonlóan – lehetnek jóindulatú, rákmegelőző és rosszindulatú elváltozások. Alább a rosszindulatú daganatokat taglaljuk.
Általában az idősebb kor betegsége, főként 60 év felett diagnosztizálják. Az esetek nagy részében nem a hüvelyből indul ki a daganat, hanem más daganatok adnak áttétet ide. Az invazív hüvelydaganatok több mint két harmada a HPV-fertőzéssel hozható összefüggésbe.
A hüvelydaganat tünetei
A hüvelydaganat korai stádiumban nem feltétlenül okoz tüneteket.
Előrehaladtával a következő tünetek jelentkezhetnek:
- a menstruáció idején kívül jelentkező, fájdalom nélküli hüvelyi vérzés (a ciklus más időpontjában vagy menopauza után);
- szexuális érintkezés közben érzett fájdalom és/vagy vérzés;
- csomó a hüvelyben;
- a hüvelyben vagy környékén megjelenő fekély vagy más bőrelváltozás;
- vizes, kellemetlen szagú hüvelyváladék;
- hüvelyszárazság;
- hüvelyi idegentest érzés;
- gyakori vizelési inger;
- fájdalmas vizelés;
- fogyás;
- medencekörnyéki fájdalom;
- előrehaladott esetben vizelet- és székletürítési problémák, a hólyag közelsége miatt könnyen a hólyagra terjedhet.
Mikor forduljon orvoshoz?
A hüvelydaganatra jellemző tünetek sokféle betegségre utalhatnak. Ha ezeket tapasztalja, keresse fel nőgyógyászát vagy a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendelést. Ezen kívül is járjon rendszeresen nőgyógyászati szűrésre, mivel ennek során a tüneteket még nem okozó betegség felfedezhető.
A hüvelydaganat kiváltó okai
A hüvelydaganat lehet elsődleges (primer) vagy másodlagos. A primer, vagyis a hüvely sejtjeiből kiinduló daganat általában HPV-fertőzés következménye. A másodlagos daganat azt jelenti, hogy a szervezet más területén kialakult daganat (szeméremtest-daganat, méhnyakrák, méhtestrák, vastagbél-, végbéldaganat, petefészekrák) áttétet adott a hüvelybe, az esetek nagyobb részében erről van szó.
A primer hüvelydaganat több típusa is ismert, attól függően, hogy mely sejtekből indult ki a daganat. Az esetek nagyrészében laphámrákról van szó, de a daganat kifejlődhet a hüvelyben található mirigyekből (adenocarcinóma), a festéktermelő sejtekből (melanoma) és a kötőszövetből (szarkóma) is.
A hüvelydaganat rizikótényezői:
- HPV-fertőzés;
- idősebb kor (60 év felett gyakoribb);
- dohányzás;
- korábbi méhnyakrák vagy méhtestrák;
- korábbi méheltávolítás (hiszterektómia);
- HIV-fertőzés, autoimmun betegségek vagy bármilyen egyéb állapot, ami az immunrendszer működését gyengíti;
- a hüvelyben, méhnyakon atipikus sejtek jelenléte (vaginális intraepithelialis neoplasia, VAIN);
- az érintett édesanyjának dietilstilbösztrol (DES) vetélést gátló, szintetikus ösztrogént tartalmazó gyógyszerrel való kezelése várandóssága idején (a gyógyszer 1940-1971 között volt használatban).
A hüvelydaganat lehetséges szövődményei
A hüvelydaganat kezelés nélkül áttétet adhat más szervekbe (pl. máj, tüdő, csontok).
A hüvelydaganat diagnosztizálása
A hüvelydaganat korai stádiumban lényegében tünetmentes, ezért gyakran rutin nőgyógyászati vizsgálat során derül rá fény. A méhnyak citológiai szűrésére használt Pap-teszt alkalmas lehet a daganatos sejtek kimutatására is a hüvelyben. Gyanú esetén a hüvely alapos belső vizsgálatához kolposzkópiát használnak, ha szükséges, a gyanúra okot adó helyről szövetmintát is vesznek, mely alapján felállítható a diagnózis.
Ha megszületik a hüvelydaganat diagnózisa, képalkotó vizsgálatok (CT, MR) mutathatják meg, hogy mennyire kiterjedt, illetve hogy átterjedt-e más szervekre is a daganat.
A hüvelydaganat kezelése
A kezelés módját a hüvelydaganat típusa és stádiuma, és a beteg általános fizikai állapot határozza meg.
Sugárkezelés
A betegség elsődleges kezelési módja a sugárkezelés, amely lehet külső vagy belső, a hüvelyen át történő (brachyterápia).
Műtét
Ha a daganat kisebb, mint 2 cm és első stádiumú, akkor ki lehet metszeni. Ha a sugárterápia önmagában nem elegendő, vagy a daganat kiújul, szintén szóba kerülhet a műtét. Az elhelyezkedés (hüvelyboltozat, hüvelybemenet) és a kiterjedtség határozza meg, hogy mennyire drasztikus beavatkozásra van szükség, ami az adott terület kimetszésétől a teljes hüvely eltávolításán át a kiterjesztett méheltávolításig, a nyirokcsomók vagy a kismedencei szervek eltávolításáig terjedhet.
Kemoterápia
Egyes esetekben kemoterápiás kezelést is alkalmaznak, de ennél a daganatfajtánál önálló használata ritka.
A hüvelydaganat megelőzése
A hüvelydaganat megelőzésének nincs biztos módja, de:
- A HPV elleni oltás felvétele bizonyítottan csökkenti a hüvelydaganat kialakulásának esélyét.
- A rendszeres nőgyógyászati szűrésen való részvétel segít a diagnózis korai felállításában.
- A dohányzás elhagyása, az immunrendszer optimális működési feltételeinek megteremtése csökkenti a daganat kialakulásának esélyét.
Ajánlott tartalmak:
Szervezett szűrések
Szűrővizsgálati összefoglaló nőknek
Méhnyakrák
