A kolposzkóp (nőgyógyászati mikroszkóp) egy szemüveghez hasonlító, jelentős nagyításra alkalmas eszköz, amely fényt bocsát ki, így kolposzkópia (vagy más néven hüvelytükrözés) során jól vizsgálhatók vele a méhszáj, a méhnyak, a hüvely és a szeméremtest szabad szemmel nem látható elváltozásai.
Kolposzkópot nőgyógyászati kontroll- és szűrővizsgálat során szoktak használni.
Kolposzkópos vizsgálat menete
A nőgyógyászati vizsgálaton a szakorvos először kikérdezi a beteget a fogamzásgátlás módszereiről, a spirálhasználatról, korábbi terhesség(ek)ről, vetélésről, a panaszairól, esetleges hüvelyi folyásról. A vizsgálat előtt ne használjon hüvelytablettát, hüvelykúpot.
Ezt követően bimanuális (azaz két kézzel történő) vizsgálatot végez: a hüvely kacsával történő feltárása után szabad szemmel, illetve kolposzkóppal áttekinti a szeméremtestet, a hüvelyfalat, a méhszáj felszínét és a nyakcsatorna elülső szakaszát. Így különböző felszíni gyulladásos folyamatok, illetve rosszindulatú elváltozások is vizsgálhatók.
Maga a vizsgálat 10-30 percet vesz igénybe. Kisebb kellemetlenséggel járhat, de általában fájdalommentes. Kolposzkópia során nincs szükség érzéstelenítésre, a méhnyak felső része és a méhszáj területe alapvetően érzéketlen. Fájdalom akkor jelentkezhet, ha valamilyen gyulladásos folyamat van az érintett területen.
Az orvos ecetsavas pálcával megtisztítja a méhnyak felszínét, ez segít a hámeltérések felismerésében, valamint jóddal megfestheti a vizsgált területet, így elkülöníthető a gyanús, rák kialakulását jelző hámelváltozás (rákmegelőző állapot) és az ép hám. Amennyiben szükséges, a vizsgált területről mintát vesz, és azt szövettani vizsgálatra küldi méhnyakszűrés céljából.
Kolposzkópia melletti kiegészítő vizsgálatok
A kolposzkópia mellett lehetőség van kiegészítő vizsgálatként humán papillomavírus (HPV) kimutatására. A méhnyakrák kialakulásának kockázatát ugyanis jelentősen növeli a HPV-fertőzés jelenléte, amely külön megbetegedést az esetek túlnyomó többségében nem okoz, de a méhnyakrák kialakulásában kiemelt szerepe van. Amennyiben a rákszűrés eredménye kóros, vagy magas kockázatú HPV-törzs igazolható, akkor gyakoribb szűrővizsgálatra, ellenőrzésre, illetve további beavatkozásra lehet szükség.
Amennyiben a kiegészítő vizsgálat során HPV jelenléte nem azonosítható, kérjek ki nőgyógyásza vagy háziorvosa véleményét az elérhető HPV-vakcinákkal kapcsolatban, mert az bármely életkorban pluszvédelmet nyújthat a méhnyakrák kialakulásának megelőzésében.
A méhnyakrák megelőzése, korai felismerése érdekében ajánlott éves gyakorisággal méhnyakszűrést végezni. A betegség ugyanis kezdetben tünetszegény, vagy nem okoz tüneteket, a késői felismerés viszont jelentősen rontja a gyógyulási és túlélési esélyeket.
Kolposzkópia után
A vizsgálatot követően azonnal hazamehet, azonban minimális vérzés vagy barnás színű hüvelyváladék előfordulhat, ha a kolposzkópia során mintavétel is történt. Ez teljesen normális, és magától elmúlik. A vizsgálat általában teljesen fájdalommentes. Ritka esetekben pár napig alhasi görcsök megjelenhetnek.
Forduljon kezelőorvosához:
- ha lázas lesz a vizsgálat után;
- ha kellemetlen szagú hüvelyváladék jelentkezik;
- ha súlyos kismedencei vagy hasi fájdalom, görcs jelentkezik;
- 5 napnál tovább tartó vérzés esetén.
Ajánlott tartalmak:
