ICD (Beültethető Kardioverter Defibrillátor)

Az ICD (Implantable Cardioverter Defibrillator), más néven implantálható (beültethető) kardioverter (pulzusgenerátor) defibrillátor egy életmentő készülék, amit súlyos szívritmuszavar esetén elősegíti a szívműködés fenntartását.

 

A készüléket drótok segítségével közvetlenül a szívhez csatlakoztatják. Az ICD folyamatosan figyeli a szív elektromos működését és automatikusan kezeli azt, így képes egy bekövetkezhető életveszélyes ritmuszavar megszüntetésére. 

 

Mikor van szükség ICD-beültetésre?

Az olyan betegeknél rendelik el a beültetést, akiknél nagy a veszélye a szívritmuszavarok által okozott szívmegállásnak. A szív elektromos működészavara okozza ezt, mely veszélyesen gyors és szabálytalan szívritmushoz vezet. Az ICD a hirtelen szívhalál megelőzésére szolgál.

 

A hirtelen szívhalál kockázatát növelő tényezők:

 

 

A sikeres beültetést követően jelentősen javul az életminőség. A jelenleg alkalmazott ICD készülékeknek három funkciója van:

 

Anti-bradycardia üzemmód: túlzottan lassú szívműködés (bradycardia) esetén - pacemakerhez hasonlóan - átveszi és gyorsítja a szív vezérlését.

 

Anti-tachyckardia üzemmód: túlzottan gyors szívműködés (tachycardia) esetén az ICD még nagyobb frekvenciával lead egy sorozat impulzust. Ezzel átveszi a szív vezérlését, majd fokozatosan lelassítja, egészen a normális szívműködésig.

 

Defibrilláció: amennyiben a fentebb leírt eljárás nem vezet sikeres eredményhez, vagy életveszélyes szívritmuszavar (pl. kamrafibrilláció) észlelhető, akkor az ICD egy nagy energiájú impulzust ad le, mellyel újraindítja a szív elektromos aktivitását.

 

A szívműködésről külön cikkben olvashat.

 

Az ICD-beültetés menete

A beavatkozás előtt a gyógyszerszedéssel kapcsolatban feltétlenül egyeztetni kell a kezelőorvossal. Véralvadásgátlók, illetve cukorbetegség kezeléséhez szükséges gyógyszerek esetében külön ki kell kérni az orvos véleményét.

 

ICD-beültetés előtt az alábbi vizsgálatokat rendelik el.

 

Fizikális vizsgálat: a szívbetegségek, szívritmuszavarok fizikálisan észlelhető jeleit keresik. A fizikális vizsgálat része a kikérdezés (anamnézisfelvétel), megtekintés, tapintás, kopogtatás, hallgatózás.

 

EKG-vizsgálat: fájdalmatlan vizsgálat, mely során a szív elektromos tevékenységét rögzítik, és ezt papíron vagy digitális úton jelenítik meg. Elektródokat helyeznek fel a végtagokra és a mellkasra.

 

Vérvétel: tűszúrás során vért vesznek. A levett mintából laborvizsgálatokat rendelnek el, melyek a szívizom állapotáról és a keringést károsító tényezőkről is információval szolgálhatnak.

 

Szívultrahang-vizsgálat: fájdalommentes vizsgálat, semmilyen mellékhatása nincs. Hanghullámok segítségével felvételt készítenek a szívműködésről.

 

Mellkasröntgen-vizsgálat: minimális sugárterheléssel jár. A kezelőorvos a mellkasi szervek állapotát vizsgálja vele.

 

Szívkatéteres beavatkozás: a vizsgálat során egy vékony csövet, úgynevezett katétert vezetnek az ágyék vagy a kar egyik artériájába, amit felvezetnek a szív koszorúereibe. A katéteren keresztül kontrasztanyagot fecskendeznek be, ami segít láthatóvá tenni az erek átjárhatóságát.

 

Beavatkozás

Az ICD-t műtéti körülmények között ültetik be. Általában helyi érzéstelenítés mellett végzik a beavatkozást, nem szükséges altatás. A műtét során elektródokat helyeznek fel a végtagokra és a mellkasra, ezeket pedig egy EKG-készülékhez csatlakoztatják. 

 

A legtöbb esetben a készülék telepét a bal oldali kulcscsont alá ültetik be. Egy vénán keresztül elektródokat vezetnek fel a szívbe, melyeket a teleppel összekötik. A sebet felszívódó varrattal zárják.

 

Beavatkozás után

A műtét után néhány óráig aktív pihenés javasolt. A beavatkozást követően egy úgynevezett műtét utáni megfigyelő kórterembe (posztoperatív őrzőbe) helyezik a beteget. Elektródákat, vérnyomásmérő mandzsettát és ujjra csíptethető véroxigénteltség mérőt (pulzoximétert) helyeznek el a betegen.

 

A beteg állapotát folyamatosan figyelik, szükség esetén beavatkoznak. A beültetés helye néhány napig érzékeny lehet. Fürdeni 4 nap után szabad, és 6 hétig nem szabad megerőltető munkát végezni. Hazaengedés előtt egy speciális készülékkel ellenőrzik az ICD beállításait.

 

Élet az ICD-beültetés után

Néhány óvintézkedés betartásával aktív életet lehet élni. Fontos, hogy mindenképpen követni kell a kezelőorvos utasításait. Bármilyen szokatlan észrevétel esetén mindenképpen értesíteni kell az orvost. A mindennapi életben használt elektromos berendezések nem befolyásolják az ICD működését.

 

Bizonyos esetekben egy adott eszköz használatakor jelentkezhet szédülés, heves szívdobogásérzet (palpitáció).

 

Az alábbiak lehetnek ezek:

 

  • Mágnesek: nem javasolt az ICD közelében tartani, befolyásolhatja annak működését.
  • Biztonsági kapuk: ritka esetben némi zavart okozhatnak.
  • Elektronikus indító rendszerek: működő motornál minél nagyobb távolság tartandó.

 

Az ICD működésének megfelelő biztosítása érdekében az alábbiak követése javasolt:

 

  • mobiltelefonját az ICD-vel ellentétes oldalon tartsa,
  • fülhallgatóját legalább 15 cm-es távolságban tartsa az ICD-készüléktől,
  • kerülje a nagy energiafelhasználású eszközök, mint pl. hegesztőgépek használatát,
  • kerülje a fémdetektoros kapukat, pl. repülőtéren (a biztonsági őröknek mutassa be ICD igazolványát),
  • orvosi, illetve fogászati beavatkozások előtt egyeztessen kezelőorvosával.

 

Az ICD működésére nincs hatással vagy minimális hatással bír:

 

  • mikrohullámű sütő,
  • televízió,
  • távirányító,
  • AM/FM rádió,
  • számítógép és perifériái,
  • GPS-adóvevő.

 

ICD-beültetés szövődményei

Akárcsak minden más műtéti beavatkozás esetén, úgy ebben az esetben is fordulhatnak elő szövődmények a beültetés során és után.

 

A beültetés során fellépő szövődmények lehetnek:

 

 

A beültetés után fellépő szövődmények:

 

  • fertőzés kialakulása,
  • a vezetékek elmozdulása,
  • készülék meghibásodása.

 

ICD működés közben

Az ICD folyamatosan figyeli a szív működését. Túl lassú szívműködés esetén az ICD kisebb impulzusokkal gyorsíthatja a szívritmust (anti-bradycardia üzemmód). Legtöbb esetben ez nem érezhető. Túl gyors szívverés esetén felülvezérli a szívműködést (anti-tachyckardia üzemmód).

 

Szükség esetén a készülék nagyobb impulzust adhat le (kardioverzió), fájdalom társulhat hozzá. Életveszélyes ritmuszavar esetén a készülék mindig nagyobb energiájú impulzust ad le (defibrillálás), ami mellkasi rúgáshoz vagy ütéshez hasonlítható.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk