Az ízeltlábúak által terjesztett vírusos lázak olyan betegségek, amelyeket vírusokkal fertőzött ízeltlábúak csípése okoz. A fertőzések általában könnyen átvészelhetők, azonban ritkán súlyos következményekkel járhatnak.
Az ízeltlábúak által terjesztett vírusos lázak rendszerint a meleg hőmérsékletű hónapokban fordulnak elő, amikor a szúnyogok és a kullancsok aktívak.
A szúnyogok által terjesztett vírusos lázakról bővebben itt olvashat.
Oropouche vírus betegség
Az Oropouche vírus betegség az elmúlt 40 évben népegészségügyi problémává vált Amerika trópusi területein. A vírus Közép- és Dél-Amerikában, valamint a Karib-térségben kering. Elsősorban az erdős és vizes területeken található Culicoides paraensis szúnyogszerű rovarok (midge), illetve egyes Culex quinquefasciatus szúnyogok csípése révén terjedhet át az emberre. Emberről emberre történő átvitelére jelenleg nincs bizonyíték.
A tünetek a csípés után általában 4-8 nappal (3-12 nap között) kezdődnek, és az influenzához vagy a dengue–lázhoz hasonlatosak: hirtelen fellépő láz, hidegrázás, fejfájás, ízületi- és izomfájdalmak, gyengeség, szédülés, fénykerülés és étvágytalanság. Egyeseknél emésztőszervi tünetek (tartós hányinger és hányás) is előfordulnak. A súlyos klinikai megjelenés ritka, de a fertőzés aszeptikus agyhártyagyulladáshoz vezethet.
Az esetek többsége tüneti kezelés hatására hét napon belül gyógyul, azonban egyes betegeknél a lábadozás hetekig is eltarthat. Aki átesett a fertőzésen, védetté válik vele szemben. A betegség okozta halálesetet nem jelentettek. Az Oropouche vírus okozta betegségre nincs specifikus vírusellenes kezelés vagy vakcina.
Phlebotomus papatasii láz
A Phlebotomus homoklegyek (Phlebotomus papatasi, P. perniciosus, P. perfiliewi) által terjesztett betegségek egyike a Phlebotomus papatasii láz, amely Dél-Európa mediterrán térségében, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Dél- és Közép-Ázsiában van jelen. A betegség általában május és október között fordul elő, a rovar csípése után 3-5 nappal kezdődő tünetekkel: fáradékonyság, hasi fájdalom, szédülés, hidegrázás, hirtelen beálló láz (38,8-40,3 °C), erős fejfájás, ízületi- és izomfájdalom, hányinger, a szem hátsó felében érzett fájdalom, kötőhártya-gyulladás, az arc kipirultsága. A láz első napján a pulzus felgyorsul. Általában két nap múlva a testhőmérséklet visszatér a normális szintre; csak ritkán fordul elő második lázas epizód. A lázas időszakot követően az érintett egyén jelentős fáradtságot tapasztalhat, amelyet lassú pulzus és gyakran a normálisnál alacsonyabb vérnyomás kísér. A betegség tüneti kezelés hatására általában három nap után magától gyógyul.
Kolorádói kullancs-láz
Az USA és Kanada nyugati részén, a Sziklás-hegységben előforduló kolorádói kullancs-láz ritka betegség, melyet egy ott honos kullancs (Dermacentor andersoni) terjeszt. A betegség lappangási ideje 1-14 nap. Jellemző tünetei a láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalom és kimerültség; egyeseknél torokfájás, hányás, hasfájás, kiütések is jelentkeznek. A betegek körülbelül felének „kétfázisú” láza van, ami azt jelenti, hogy néhány napig lázasak, néhány napig jobban érzik magukat, majd egy második rövid lázas időszak következik. Ritkán, néhány érintettnél súlyosabb, központi idegrendszert érintő betegség alakulhat ki, olyan tünetekkel, mint a nyakmerevség és zavartság. A kolorádói kullancs-láz ritkán okoz életveszélyes megbetegedést vagy halált.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben endémiás területre utazik (a fentebb felsorolt régiókba, ahol a fertőzés gyakrabban előfordulhat) és a fertőzés tüneteit észleli magán, azonnal forduljon háziorvosához!
Az ízeltlábúak által terjesztett vírusos lázak megelőzése
A szúnyogcsípések elkerülése érdekében:
- ne tartózkodjon a szabadban alkonyatkor és hajnalban, amikor a szúnyogok a legaktívabbak;
- maradjon árnyékolt vagy légkondicionált szobában, illetve aludjon vegyszerrel kezelt szúnyogháló alatt;
- viseljen szellős, világos, az egész testet fedő ruhát és zárt cipőt;
- használjon szúnyogriasztó eszközöket, szereket;
- a szabadban égessen szúnyogriasztó tekercseket.
A kullancscsípések elkerülése érdekében:
- nem ajánlott a reggeli és az esti órákban kirándulni, mivel a kullancsok ezekben a napszakokban a legaktívabbak;
- kerülendők a dús aljnövényzettel borított erdős, bokros területek;
- a természetben történő kirándulás során és azt követően is 1-1,5 óránként tanácsos tetőtől talpig terjedő kullancsvizitet tartani és a levetett ruhát is átvizsgálni;
- nem ajánlott a táborozás kullancsok által fertőzött területeken, például vadetetők, vaditatók és vadpihenők környékén;
- minden természetbe történő indulást megelőzően ajánlott gyógyszertárban kapható, bőrre felvihető dietil-toluamid (DEET), pikaridin vagy etil-butil-acetil-aminopropionát hatóanyagú kullancsriasztó készítményt használni;
- kirándulások alkalmával vagy kerti munka végzése közben javasolt zárt ruházat viselése, a nadrág szárának zokniba vagy bakancsba húzása és a felsőruházat nadrágba tűrése.
Kapcsolódó tartalmaink:
Kullancs által okozott betegségek
