Kalcium

A kalcium a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, melyet az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért az elfogyasztott táplálékkal vagy étrend-kiegészítők formájában szükséges bevinni.

 

A kalcium szerepe sokrétű:

  • részt vesz a csontok és a fogak felépítésében és keménységének szabályozásában;
  • nélkülözhetetlen az izmok, a szív működésében;
  • hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez;
  • fontos szerepe van a véralvadásban is.

 

Az emberi szervezet kalciumigénye

A felnőtt ember napi kalciumigénye 800-1000 mg, gyermekek esetében kortól függően változó: 8 éves kor alatt kissé alacsonyabb, serdülőkorban kissé magasabb. Terhesség és szoptatás esetén 1200 mg.

 

A kalcium funkciói

A kalcium nagyon fontos ásványi anyag az emberi szervezet megfelelő működéséhez. Számos élettani folyamathoz nélkülözhetetlen, így a szükséges napi mennyiséget fontos a táplálékból vagy étrend-kiegészítők formájában fedezni.

 

A kalcium nélkülözhetetlen szerepet játszik

  • a véralvadásban,
  • a vázizmok és a szívizom összehúzódásában,
  • az idegrendszer működésében, az idegsejtek ingerület átvitelében (az információ továbbításában),
  • a csontok és a fogak felépítésében, keménységük kialakításában.

 

A kalcium szerepe a csontok egészségében

A csontok mérete és tömege a gyermek- és serdülőkor során folyamatosan növekszik, nagyjából 30 éves kor körül éri el a csonttömeg a csúcsát. Minél nagyobb csonttömeg fejlődik eddig az időszakig, annál később következik be az életkorral összefüggő csontritkulás. Ezért nagyon fontos gyermek- és fiatal felnőtt korban a megfelelő mennyiségű kalcium (és D-vitamin) bevitele.

 

A csontvesztés a normál öregedési folyamat része. A változókort követően a nőknél végbemenő hormonális hatásokra ez azonban fokozódik, ezért náluk különösen fontos megelőzni a túlzott csontvesztés, a csontritkulás kialakulását. A csontritkulás ugyanis erősen fokozza a csonttörések veszélyét, leginkább a csípő, csigolya, csukló, medence és bordák esetén.

 

Kalciumforrások

A kalcium az alábbi ételekben, élelmiszerekben található meg a legnagyobb mennyiségben:

  • tej, sajt és egyéb tejtermék,
  • leveles zöldségek – spenót, bordáskel, petrezselyem, kelkáposzta,
  • mák, szezámmag, chiamag (aztékzsálya-mag), mandula,
  • kalciummal dúsított tofu és egyéb élelmiszerek – müzlik, pékáruk,
  • nagy (min. 150 mg/l) kalciumtartalmú ásványvíz,
  • fehér bab, lencse,
  • szardínia, lazac.

 

Az emberi szervezet nem tud kalciumot előállítani, így a szükséges mennyiséget az elfogyasztott táplálékból kell fedezni. A kalcium megfelelő felszívódásához D-vitaminra van szükség: hiába fogyaszt valaki kalciumban gazdag ételeket, D-vitamin hiányában annak csak egy töredéke képes felszívódni.

 

Kalcium tartalmú étrend-kiegészítők

A különböző étrend-kiegészítőkben általában két formában található meg a kalcium: kalcium-karbonát és kalcium-citrát formájában. Gyakoribb a karbonát forma, melynek felszívódását segíti a keletkező gyomorsav, ezért célszerű étkezés közben bevenni, amennyiben kalcium-karbonát-tartalmú étrend-kiegészítőt fogyaszt.

 

A citrát forma ugyanúgy szívódik fel étellel és anélkül fogyasztva is. A kalcium-citrát különböző gyulladásos bélbetegségek és felszívódási rendellenességek esetén előnyösebb.

 

Fontos tudni, hogy a két forma eltérő mennyiségben tartalmaz elemi kalciumot. Az étrend-kiegészítőkön azonban általában az elemi kalcium van feltüntetve, így a fogyasztóknak nem kell átszámolniuk a mennyiséget.

 

Kalciumtartalmú étrend-kiegészítők folyamatos szedése könnyen a kalcium túlfogyasztásához vezethet. A túlzott mennyiségű bevitel gyomor-bél rendszeri panaszokat okozhat: puffadást és székrekedést. A karbonát forma könnyebben okoz panaszokat, így az arra érzékenyeknek inkább a citrát forma javasolt. Ha a mellékhatások nem csökkennek, javasolt a kalcium mennyiségét a nap folyamán több részletre elosztani, így kevésbé terheli meg a bélrendszert.

 

Kalcium hiány

Alacsony kalciumbevitel vagy nem megfelelő felszívódás esetén a szervezet a csontokban raktározott kalciumot használja fel a különböző fontos biológiai funkciók fenntartásához. Ez a csont bomlásához, súlyos esetben csontritkuláshoz, majd csonttörésekhez vezethet.

 

A kalcium hiány fokozott veszélye az alábbi esetekben áll fenn:

  • tejtermékmentes diéta esetén,
  • vegetáriánus diéta esetén,
  • gluténérzékenység esetén,
  • a szoptatás időszakában,
  • nőknél a változókor elérését követően,
  • D-vitamin-hiány esetén.

 

A kalciumhiány tünetei az alábbiak:

  • az ujjak zsibbadása, bizsergése,
  • izomgörcsök,
  • letargia, rossz közérzet, fáradékonyság,
  • rossz étvágy,
  • szívritmuszavar,
  • csökkent csontsűrűség (osteopenia), súlyosabb esetben csontritkulás,
  • a csontritkulás kialakulását követően csonttörések, főleg idősebb korosztály esetén.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk