Kálium

A kálium a szervezet számára létfontosságú ásványi anyag, amely számos nélkülözhetetlen élettani funkcióban részt vesz. A kálium hiánya és többlete is életveszélyes állapothoz vezethet.

 

A kálium létfontosságú ásványi anyag, kis elektromos töltésével sejt- és idegi funkciókat aktivál. Szintjét befolyásolja a táplálékkal bevitt mennyiség, az éghajlati viszonyok, a fizikai aktivitás, a nátriumszint és a vízhajtók szedése.

 

A kálium szerepe a szervezet működésében:

 

  • részt vesz a folyadékháztartás fenntartásában (a nátriummal egyensúlyban);
  • támogatja a normál vérnyomást;
  • szükséges az izmok és a szívizom működéséhez;
  • szerepe van az idegi ingerületvezetésben;
  • részt vesz a cukor felszívódásában a sejtekbe.

 

Sem a túl magas, sem a túl alacsony káliumszint nem jó a szervezet számára. Vérszintje nagyon szűk határok között mozog, élettani esetben 3,5-5,3 mmol/l a szérumkoncentrációja.

 

A vesék a kiválasztás során egyensúlyban tartják a káliumszintet, kiürítve a felesleges mennyiséget. Káliumot a széklettel és az izzadással, hányással is veszít a szervezet.

 

Lásd még: Vese működése

 

A káliumtöbblet tünetei

A hiperkalémia nevű állapot azt jelenti, hogy a szervezetben túl magas a kálium szintje, azaz meghaladja az 5,3 mmol/l-es koncentrációt. Ez veszélyes állapot, amely azonnali kezelést igényel.

 

A hiperkalémia lehetséges okai:

 

 

A hiperkalémia tünetei lehetnek:

 

 

A káliumhiány tünetei

A kálium hiányát hipokalémiának nevezik. Leggyakoribb kiváltó oka vízhajtó gyógyszerek szedése, mivel a vizelettel kálium is ürül. Szintén okozhatnak túl alacsony szintet az olyan vízvesztéssel járó állapotok, mint a hányás vagy a hasmenés. Éppen ezért a hipokalémia előfordul olyan emésztőszervi betegségek esetén is, mint a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa. Szintén okozhat hiányt az intenzív izzadás (pl. tartósan intenzív sporttevékenység), amelyet nem követ az ionok pótlása.

 

Mivel kálium sokféle élelmiszerben található, ritka, hogy a hiányát az okozná, hogy a táplálékkal nem jut be belőle elegendő mennyiség a szervezetbe. A hiányhoz azonban hozzájárulhat a magnéziumhiány, mivel az szükséges a kálium felszívódásához.

 

A káliumhiány tünetei lehetnek:

 

 

A kálium napi ajánlott beviteli szintje

Az ajánlott beviteli mennyiség függ a kortól, a nemtől és az egészségi állapottól is. A WHO szerint a napi optimális bevitel 800 és 1000 mg között változik. Az egyénenként szükséges káliumbevitelről és az esetleges káliumpótlás mennyiségéről konzultáljon háziorvosával vagy kezelőorvosával.

 

Felnőtteknek a javasolt maximális mennyiség naponta 3500 mg. A gyermekeknek ennél jóval alacsonyabb mennyiségre van szükségük, míg várandósság és szoptatás alatt megnő a beviteli igény.

 

Káliumforrások

Normál táplálkozás mellett általában bevihető a megfelelő káliummennyiség.

 

Káliumban gazdag élelmiszerek:

 

  • gyümölcsök (pl. banán, sárgabarack, narancs),
  • zöld leveles zöldségek (pl. brokkoli, paradicsom),
  • sovány húsok,
  • teljes kiőrlésű gabonafélék,
  • hüvelyesek,
  • olajos magvak (pl. mák, mandula).

 

Amennyiben a káliumháztartást befolyásoló gyógyszert szed, előfordulhat, hogy táplálékkiegészítő formájában kell bevinnie a szükséges káliummennyiséget.

 

A kálium kölcsönhatása egyéb anyagokkal

A szervezetben a nátrium és a kálium szintje között egyensúly áll fenn. Az ajánlott bevitel káliumból sokkal magasabb, mint nátriumból, de a modern táplálkozásban ez általában éppen fordítva van, ezzel is növelve a magas nátriumbevitel okozta veszélyeket.

 

A kálium megfelelő működéséhez a magnézium megfelelő szintjére is szükség van. 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk