Kánikula

A hosszan tartó hőség még az egészséges szervezetben is komoly egészségi problémákat okozhat. Szervezetünk a hőségben is igyekszik fenntartani az állandó belső hőmérsékletet, ezért a szív ilyenkor nagyobb munkát végez, vagyis egy perc alatt többször és erősebben húzódik össze, és fokozódik a verejtékezés is.

A megnövekedett szímnunka hatására az erekben is gyorsabban kering a vér, ami fontos szerepet játszik abban, hogy a szervezet nagyobb mennyiségű hőt tudjon leadni. Emellett egyes erek ki is tágulnak, ami szintén megnöveli a leadott hő mennyiségét.  A szervezet hűtésének másik mechanizmusa az izzadás. Ez rövid távon ugyan hűti a testet, hosszú távon azonban jelentős folyadék- és sóvesztéshez vezethet.

Különösen veszélyes a nagy meleg a csecsemőkre, kisgyermekekre, a 65 évnél idősebbekre, a fogyatékkal élőkre, a szívbetegekre és a magas vérnyomásban szenvedőkre. Az ő esetükben kiemelten fontos, hogy elegendő folyadékhoz jussanak, és a legmelegebb napsütéses órákban ne tartózkodjanak a napon.

Ha a szervezet huzamosabb ideig van kitéve magas hőmérsékletnek, a hőháztartás felborulhat, ennek következtében pedig az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• szédülés, émelygés (vérnyomás-ingadozás miatt);
• gyengeség, fáradékonyság, fejfájás;
• hányinger;
• izomgörcsök;
• gyakoribb asztmatikus panaszok;
• ödémásodás;
• alvás- és koncentrációzavarok;
• ingadozó teljesítmény.

A hőség hatására továbbá megnő az embólia és a szívinfarktus kockázata, erősödik a gyulladási hajlam, lassulnak a reflexek és csökken a szellemi aktivitás.

A kánikula főbb veszélyei

Hosszan tartó hőség esetén leggyakrabban az alábbi állapotok alakulhatnak ki: 

• kiszáradás;
• napszúrás;
• hőkollapszus (ájulás).

Kiszáradás

Az izzadás folyadék- és sóvesztéssel jár, ami pótlás nélkül kiszáradáshoz vezet.

A kiszáradás tünetei az alábbiak lehetnek: 

• fejfájás, szédülés;
• hányinger, hányás;
• szájszárazság;
• szapora szívverés;
• izomgörcs;
• eszméletvesztés.

Csecsemők esetén a kutacs behúzódása is kiszáradásra utalhat.

Napszúrás

A napszúrás általában hosszabb ideig tartó napon tartózkodás után alakul ki. A tünetek abból adódnak, hogy ilyenkor a szervezet egyre kevésbé képes fenntartani a megfelelő belső hőmérsékletet.

Az enyhe napszúrás tünetei: 

• fejfájás, szédülés;
• kábultság, émelygés, hányinger.

A súlyos napszúrás tünetei:

• magas, akár 39-40 °C-os testhőmérséklet;
• erős fejfájás;
• tarkó kötöttsége, merevsége;
• zavartság;
• eszméletvesztés.

Csecsemők esetében a napszúrás jelei lehetnek a gyermek meleg tapintatú feje, illetve a jellegzetesen visító sírás.

Napszúrás esetén a legfontosabb, hogy minél előbb árnyékos helyre, hűvös helyiségbe kerüljön a beteg. Ha 2-3 napos ágynyugalom után sem javulnak a tünetek, kórházi kezelésre lehet szükség.

Hőkollapszus (ájulás)

Melegben a szervezet az erek kitágulásával is próbálja hűteni magát, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet, ezzel párhuzamosan pedig intenzív verejtékezés is megkezdődik. E két tényező eredményezheti az agyi vérkeringés átmeneti zavarát, ami tudatvesztéssel jár. Az eszméletvesztés néhány pillanattól pár percig tart. Előtte a beteg gyengeséget, émelygést érez, illetve jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása is. 

UV-sugárzás

Nyáron nemcsak a hőség lehet ártalmas a szervezetre, hanem az UV-sugárzás is, amely különféle egészségkárosodásokat okozhat: árt a bőrnek és a szemnek is, elősegíti a bőrrák, illetve a szürkehályog kialakulását. A sugárzás nagy része (70%-a) 10 és 14 óra között éri el a földfelszínt. A sugárzás mértéke vízparton, homokos vidéken, havas tájon megsokszorozódik.

Az UV-B sugárzás ellen a napozás mérséklésével védekezhetünk, és fontos a megfelelő ruházat viselése is: a szellős, hosszú ujjú és szárú ruházat az ideális, illetve kalap vagy kendő viselése is ajánlott. 

Ajánlott fényvédők használata is: a fizikai fényvédők visszaverik, a kémiai fényvédők ezzel szemben elnyelik az UV-A és az UV-B sugarakat. A megfelelő fényvédőt a bőrtípus és az egyéni fényérzékenység alapján kell kiválasztani, és napozás előtt legalább fél órával felvinni a bőrre. A déli órákban fényvédő használata esetén sem ajánlott napon tartózkodni. Amennyiben teheti, használjon 50 faktoros fényvédő készítményt.

Lásd még: Napégés és fényvédelem

Mit tehet kánikula esetén?

Kánikulában a megfelelő folyadékfogyasztással, étkezéssel, öltözködéssel, árnyékolással, szellőztetéssel, a szokásos napirend megváltoztatásával és több pihenéssel védekezhet a káros hatások ellen.

Szellőztesse át a lakást hajnalban, amikor a legalacsonyabb a napi hőmérséklet, majd árnyékolja a lakást. Érdemes a napi teendőket (bevásárlás, főzés, takarítás) kora reggel elvégezni, a hőmérséklet emelkedésével pedig a szokásosnál többet pihenni. Naponta több langyos fürdő is segít elviselni a hosszan tartó meleget.

Ha rendelkezésre áll légkondicionáló berendezés, azzal a külső hőmérséklethez képest csak néhány fokkal hűtse le a helyiséget, ahol tartózkodik. A nagyobb hőmérséklet-különbség ugyanis megterhelő a szervezet számára.

Ha nincs légkondicionáló berendezése, naponta néhány órát töltsön hűtött középületekben (bevásárlóközpontot, intézmények).

Munkavállalók védelme

Hőség esetén a munkavállalók védelmét törvény írja elő, amelynek fő rendeletei:

• a munkavégzéshez megfelelő környezet szükséges (pl. megfelelő minőségű levegő);
• ha a munkahely hőmérséklete meghaladja a 24 °C-ot, védőitalt kell biztosítani a dolgozóknak (félóránként 14-16 fokos ivóvizet);
• bizonyos munkaterhelés felett pihenőidőt kell biztosítani a dolgozóknak (aránya a hőmérséklet növekedésével nő);
• ha a munkavállaló testhőmérséklete meghaladja a 38 °C-ot, vagy panaszai vannak (fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szapora szívverés), akkor a munkát azonnal abba kell hagyni, és szükség esetén orvosi ellátást kell kérni.

Folyadékfogyasztás

A hőség a vízháztartást is könnyen felboríthatja (különösen azoknál, akik rendszeresen vízhajtót szednek), ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, amivel nem szabad megvárni a szomjúságérzetet, mert a kiszáradás észrevétlenül is megtörténhet.

Figyelem! Nem javasolt alkohol és magas cukortartalmú italok fogyasztása, mert azok vizet vonnak el a szervezetből, a koffeintartalmú italok pedig vízhajtó hatásúak.

Az izzadással elvesztett sót is pótolni kell, ezért a vízivás sópótlás nélkül veszélyes lehet. Megfelelő táplálkozás mellett általában a vízfogyasztás elegendő, hiszen a szervezet megfelelő mennyiségben tudja pótolni az elveszített sókat az ételből. Ha azonban hosszabb izzadásra számít valamilyen tevékenység kapcsán, érdemes lehet sportitalokat fogyasztani.

Csecsemőknél fokozottan kell figyelni a folyadékbevitelre: az anyatej mellé szükség esetén csecsemők számára fogyasztható víz adható, és kiemelten fontos az édesanya megfelelő folyadékfogyasztása.

Táplálkozás kánikulában

Forró napokon szervezetünk energiaszükséglete körülbelül 15%-kal csökken. Javasolt naponta többször enni kisebb mennyiségeket.

Kalóriaszegény, könnyen emészthető ételeket érdemes fogyasztani, a kalória- és zsírdús ételek fogyasztása ugyanis fokozza az izzadást és a rossz közérzetet.

Ajánlott tartalom:

Mit együnk és igyunk a forró nyári napokon?