A közönséges kendernövény (Cannabis Sativa) évezredek óta ismert haszonnövény. A kannabisz (más néven marihuána) a Cannabis Sativa L. növényfajból származik, és manapság az egyik leggyakrabban alkalmazott illegális tudatmódosító szer. A magyar köznyelvben marihuána, „fű”, „zöld” neveken terjedt el.

A kendert és a kannabiszt különböző módon termesztik, kémiai összetételük és külsejük is eltér, és eltérő a felhasználási módjuk is:

• A kender tetrahidrokannabinol- (THC-) tartalma nagyon alacsony, ezért fogyasztása nem okoz pszichoaktív hatást. Az ipar hasznosítja építési anyagok vagy ruházati cikkek előállításához. Gyógyászati hasznosítása is jelentős, CBD-olaj-tartalmának köszönhetően.

• A kannabisz nagy mennyiségű kannabinoidot, illetve THC-t tartalmaz. Termesztésének célja a lehető legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű THC-tartalmú növény nemesítése.

A kannabisz fő pszichoaktív hatóanyaga, a THC a hazai jogszabályok alapján a pszichotróp anyagok 2. jegyzékébe tartozik az amfetaminnal és származékaival, a ketaminnal és különböző szintetikus kannabinoidokkal együtt.

A hazai törvényi szabályozás szerint, ha a kannabisz növény legfeljebb 0,2% THC-t tartalmaz, akkor kendernek minősül, így fogyasztása, értékesítése és terjesztése is megengedett. A növény azon fajtáinak termesztése, terjesztése és fogyasztása, amelyek THC-tartalma meghaladja a 0,2%-ot, már illegálisnak számít.

A kannabisz pszichoaktív hatásai egyénenként nagyon változók: függ az adagolás sűrűségétől, módjától és a növény hatóanyag-tartalmától is.

A kannabisz megjelenési formája

A növény különböző részeinek hatóanyag-tartalma erősen eltérő: a legnagyobb mennyiségű THC-t a nőnemű virágzat tartalmazza.

Fogyasztásához leggyakrabban a szárított növényből készítik a dohányzásra alkalmas keveréket, amelyet kézzel sodort cigaretta (joint) formájában szívnak el, általában dohánnyal keverve, ritkábban önmagában. Egyes országokban elterjedt alkalmazási módja a növényi részek ételekbe történő keverése. Ilyen formában a hatóanyag felszívódása és a várt hatás elérése lassú, ezért a dózis nehezen kontrollálható, gyakori a kellemetlen mellékhatások megjelenése.

Hasisnak nevezik a nőivarú kendernövény szárított gyantáját, melynek nagyjából tízszeres a hatóanyag-tartalma a szárított növényhez képest. Ezt szintén dohánnyal szokták keverni.

A kannabisz növényben további, nagyjából 60 különböző egyéb vegyület is található, melyeket összefoglaló néven kannabinoidoknak hívunk. Ezek közül a cannabinol (CBN) gyenge pszichoaktív hatással bír, a cannabidiol (CBD) pedig egy inaktív forma.

A kannabisz hatása

A kannabisz hatásai egyénenként különbözhetnek, általánosságban az alábbiak lehetnek:

• eufória, relaxált, részegséghez hasonló állapot;
• nevetés, sok beszéd;
• éhségérzet, étvágyfokozódás;
• álmosság, fáradtság, levertség;
• gondolkodás-, memória- és koncentrációzavarok;
• zavart, szorongó, paranoid érzések.

Nagy dózis bevitele esetén negatív élmények sorozata, súlyos esetben akár mentális betegségek is manifesztálódhatnak az arra érzékenyeknél.

A kannabisz-túladagolás, -mérgezés tünetei

A kannabisz-túladagolás közvetlenül nem okoz életveszélyes légzési vagy szív- és érrendszeri problémákat, ellentétben az ópiátokkal vagy az alkohollal. Közvetetten azonban hozzájárulhat életveszélyes helyzetek kialakulásához. A kannabisz-túladagolás esetén jelentkező zavartság, nem beszámítható mentális állapot közvetetten balesetekhez, halálesetekhez is vezethet.

A túlzottan nagy mennyiségű kannabisz (THC) fogyasztása kellemetlen tüneteket okozhat:

• szédülés,
• megnövekedett pulzus,
• légszomj,
• hangulatingadozás, szorongás,
• (halál)félelem,
• pánikrohamok,
• zavartság, hallucinációk,
• hányinger, hányás,
• remegés.

Ehető formában (pl. „süti”) fogyasztva könnyebb a kannabisz túladagolása, mint belégzés vagy elszívás útján, amikor is azonnal jelentkeznek a szer pszichoaktív hatásai, míg elfogyasztás után akár 1-3 óra is kell a hatások kiteljesedéséhez. Ilyenkor gyakori a türelmetlenség miatti újrafogyasztás, amely könnyen túlfogyasztáshoz vezet.

Kannabiszabúzus esetén kialakuló tolerancia és függőség

A kannabiszhasználat során kialakuló hozzászokás és fizikai függőség kialakulásának esélye alacsony, az arra hajlamos személyeknél azonban a pszichés függőség erőssé válhat. A kannabisz fő veszélye abban rejlik, hogy a kezdeti marihuánafogyasztásra ráépülhet a kemény drogok (amfetaminok, MDMA, heroin stb.) használata – ezért ún. kapudrognak is hívják.

A gyakori kannabiszfogyasztással memóriazavarok alakulhatnak ki, és általában csökken a rendszeres fogyasztók motivációja is, ami akadályozhatja a serdülők és fiatal felnőttek kognitív és szociális fejlődését. Rendszeres fogyasztás mellett fokozott a veszélye annak, hogy az egyébként jó szociális hátterű, ígéretes fiatalok elvesztik érdeklődésüket az iskola, a pálya iránt, és belépnek egy olyan szubkultúrába, ahol a drogfogyasztás természetes és elfogadott életforma.

A kannabiszfüggőség terápiája

A kannabisz gyakori használata általában enyhe fizikai és pszichés függőséget alakít ki, így gyógyszeres terápia a függőség leküzdéséhez többnyire nem szükséges. A támogató családi és baráti háttér azonban sokat segít a pszichés függőség elhagyásában, valamint a szociális és kognitív funkciók helyreállításában.

Kannabisz-túladagolás esetén súlyos állapotban ritkán kórházi ellátásra is szükség lehet. Ha kórházi vagy intenzív ellátásra kerül sor, minden esetben fontos a kezelőorvost tájékoztatni az alkalmazott legális és illegális szerekről, mivel a mérgezéses tünetek kezelése csak ezek ismeretében lehet megfelelő! Az orvos megfelelő tájékoztatása életet menthet, az orvosi titoktartás értelmében büntetőjogi következményektől tartani ilyen esetben nem kell.

A drogfüggőségről és kezelésükről bővebben ITT olvashat.