A karotinémia a vér karotinszintjének emelkedését jelenti. Ennek bőrön látható jele a karotenoderma (carotenoderma), vagyis a bőr narancsos-sárgás elszíneződése. Jellemzően karotinban gazdag ételek (sárgarépa, sütőtök, édesburgonya) nagy mennyiségű fogyasztását követően alakul ki.

Az állapot gyakrabban fordul elő csecsemőknél és kisgyermekeknél, például sárgarépát vagy sütőtököt tartalmazó bébiételek rendszeres fogyasztása mellett. Önmagában ártalmatlan jelenség, de könnyű összetéveszteni a sárgasággal, amely máj-, epeúti vagy vérképzőszervi betegség tünete is lehet.

A karotinémia főbb tünetei

A karotinémia általában nem okoz panaszt. A fő tünet a bőr narancsos-sárgás elszíneződése, ami különösen kifejezett lehet mesterséges fényben. Az elszíneződés először az orr hegyén, a tenyereken, a talpakon és az orr és a száj között húzódó redőben (nazolabiális redő) jelentkezik, majd fokozatosan terjed a test többi részére is. Legkifejezettebben az orr körül, a tenyereken és a talpakon látszik.

A karotint a verejtékmirigyek választják ki, ezért a sárgás elszíneződés feltűnőbb lehet a verejtékezésnek erősebben kitett területeken is. Emellett erőteljes lehet az elszíneződés, ha a bőr szarurétege vagy a bőr alatti zsírszövet vastagabb. Sárgás pigmentáció időnként előfordulhat a lágy szájpadon is.

A szemfehérje (sclera) mindig megkímélt, ezért ennek ellenőrzése az egyik módja a karotinémia sárgaságtól való elkülönítésének: sárgaságban a szem fehérje is elszíneződik.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a bőre sárgás elszíneződését észleli, forduljon háziorvosához vagy gyermekorvosához.

Fontos! Ha a szemfehérje is sárga, és rosszullét, hasi fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, viszketés jelentkezik, azonnal keresse fel a területileg illetékes sürgősségi osztályt!

A karotinémia kiváltó okai

A béta-karotin (karotin) és az egyéb karotinok (alfa-karotin, lycopin, canthacanthin, lutein) természetes növényi színanyagok; az A-vitamin előanyagai. A vékonybél kezdeti szakaszában szívódnak fel, és a legnagyobb részük A-vitaminná alakul a bélfalban, a maradék pedig a májba jut. A karotinokat a szervezet izzadtsággal, faggyúval, vizelettel és széklettel választja ki.

A karotinok minden színes zöldségben és gyümölcsben előfordulnak.

Karotinban gazdag ételek például:

  • sárgarépa;
  • sütőtök;
  • édesburgonya;
  • sárgadinnye;
  • piros paprika;
  • spenót;
  • római saláta;
  • brokkoli;
  • zöldborsó;
  • paradicsom;
  • sárgabarack;
  • mangó.

Az anyatej és a tehéntej is tartalmaz karotint. Az anyatej kifejezetten jó karotinforrás lehet, különösen, ha az anyai vérben magas a karotinkoncentráció (az előtej sárgás színét is a karotin adja).

Étkezés következtében kialakuló karotinémia leggyakrabban csecsemőknél és kisgyermekeknél alakul ki. Csecsemőknél a sárgarépa-, sütőtöktartalmú bébiételek túlzott fogyasztását követően figyelhető meg a bőr sárgás elszíneződése.

Vegetáriánusoknál vagy vegán étrendet követőknél is előfordulhat, különösen akkor, ha az étrend sok karotinban gazdag zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz. Emellett kialakulhat a magas karotintartalmú étrend-kiegészítőket (pl. barnító tabletták) szedőknél is.

Ritkábban bizonyos megbetegedések esetén is kialakulhat karotinémia:

Ezekben az esetekben nem önmagában a sok karotint tartalmazó étel fogyasztása állhat a háttérben, hanem az anyagcsere vagy a kiválasztás megváltozása is szerepet játszhat.

A karotinémia diagnosztizálása

A karotinémia felismerése legtöbbször a kórtörténet (különös tekintettel az elmúlt időszak táplálkozási szokásaira és az elfogyasztott ételekre) és fizikális vizsgálat alapján történik.

A vizsgálat során fontos annak megállapítása, hogy a szemfehérje sárga-e. Ha a szemfehérje nem sárga, és a bőrelszíneződés főként a tenyéren, talpon, orr körül jelentkezik, az a karotinémia mellett szól.

Tipikus, étrendi eredetű esetben laborvizsgálatra sincs mindig szükség. Ha azonban sárgaság, májbetegség, pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, vesebetegség vagy más állapot gyanúja merül fel, akkor indokolt lehet a vérvizsgálat.

Karotinémia gyanúja esetén bőrbiopsziára csak ritkán, atípusos vagy diagnosztikailag bizonytalan esetekben lehet szükség.

A karotinémia kezelése

A gyermekkori étrend indukálta karotinémia jóindulatú állapot, amely nem igényel kezelést, idővel spontán elmúlik. Kifejezett szülői aggodalom esetén megfontolható a rövid távú karotinszegény étrend. A karotindús ételek kerülésével egy hét alatt jelentősen csökken a vér karotinszintje, és néhány hét alatt a bőr sárgás elszíneződése is megszűnik.

A karotinémia egyéb okai extrém ritkák gyermekeknél, amennyiben mégis más kiváltó ok merülne fel, akkor megfelelő kivizsgálás és a háttérben húzódó állapot kezelése szükséges.

A karotinémia lehetséges szövődményei

Az étrendi eredetű karotinémia önmagában ártalmatlan, és nem okoz maradandó károsodást. A-vitamin-mérgezés általában nem alakul ki karotinémia következtében, nagymértékű karotinfogyasztást követően sem, mivel a karotinok A-vitaminná alakulása lassú, „korlátozott” folyamat.

A karotinémia megelőzése

A karotinémia megelőzésében a változatos étrend a legfontosabb. A karotinban gazdag zöldségek és gyümölcsök egészségesek, ezért nem kell kerülni ezeket, de tartósan, nagyon nagy mennyiségben fogyasztva bőrelszíneződést okozhatnak.

Étrend-kiegészítőt csak indokolt esetben, lehetőleg szakemberrel egyeztetve érdemes szedni.

 

Ajánlott tartalom: Kisgyermekek egészséges étrendje