Kismedencei gyulladás alatt a kismedencében található szervek fertőzés okozta megbetegedését értjük, ami kialakulhat húgyúti vagy nemi úton terjedő fertőzés miatt is.
A kismedencei gyulladás leggyakrabban a 20-24 év körüli, szexuálisan aktív nőket érinti. Korai észlelés esetén a gyulladásos betegség könnyen kezelhető és teljes mértékben gyógyítható.
A medenceövet alkotó csontok és a szalagok által körbezárt üreg a medence, amelyet két részre – kis- és nagymedencére – oszthatunk. A kismedencében található a húgyhólyag, a végbél, férfiak esetében az ondóhólyag, a prosztata (dülmirigy), nők esetében pedig a petefészek, a petevezeték, a méh és a hüvely (lásd még: Női nemi szervek). A nőknél a kismedence fontos szerepet játszik a szülés folyamatában is, mivel a medence üregének átmérői határozzák meg a magzat elhelyezkedését a szülés során.
A kismedencei gyulladás főbb tünetei
A kismedencei gyulladást a legtöbb esetben tünetmentes vagy csak enyhe tüneteket okoz, ezért nehéz felismerni.
Leggyakoribb jellemző tünetei:
- alhasi, oldal-, derék-, illetve medencekörnyéki fájdalom;
- fokozódó hüvelyfolyás, a hüvelyváladék elszíneződése, kellemetlen szaga;
- menstruációs zavarok;
- fájdalommal járó közösülés;
- vizeletürítés során égető érzés;
- gyakori vizelés;
- hőemelkedés vagy láz.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fentebb leírt tünetek esetén keresse fel háziorvosát, vagy forduljon nőgyógyász szakorvoshoz. A korai felismerés és a megfelelő időben megkezdett orvosi kezelés révén a megelőzhető a betegség súlyosbodása és a szövődmények kialakulása.
A kismedencei gyulladás lehetséges okai
A kismedencei gyulladás a nőket érinti. Ennek oka, hogy a nők esetében a hasüreg és a külvilág között egy csatorna található (hüvely és méh). Ennek következtében a nemi szerveket érintő fertőzések feljebb juthatnak, és úgynevezett felszálló fertőzés alakulhat ki.
A kismedencei gyulladás leggyakoribb oka a szexuális úton terjedő chlamydia és gonorrhoea fertőzések, de számos egyéb baktérium is okozhatja. A szexuális úton terjedő fertőzések mellett a kismedencei gyulladás kialakulhat húgyúti fertőzések, méhen belüli fogamzásgátló eszköz vagy nőgyógyászati beavatkozások szövődményeként is.
A kismedencei gyulladás lehetséges szövődményei
A kismedencei gyulladás súlyosbodása esetén tályogok alakulhatnak ki a kismedencében. A kezeletlen fertőzés hegesedéseket és anatómiai viszonyok megváltozását okozhatja, melyek szövődményei méhen kívüli terhesség vagy meddőség lehet.
A kismedence gyulladás diagnosztizálása
A kismedencei gyulladás diagnosztizálása során első lépés az alapos kórtörténet felvétel és a panaszok kikérdezése. Ezt követően a fizikális orvosi vizsgálat következik, mely során megvizsgálják a nemi szerveket is.
Sor kerülhet továbbá vérvizsgálatra, vizeletvizsgálatra, hüvelyi vagy hasi ultrahangra, esetleg egyéb képalkotó vizsgálatra is (pl.: CT, MR). Bizonytalan esetekben akár diagnosztikus laparoszkópiát vagy méhtükrözést és végezhetnek.
A kismedencei gyulladás kezelése
Az időben felismert kismedencei gyulladás hatékonyan kezelhető, és jól gyógyul. A kezelés leghatékonyabb módja az időben elkezdett antibiotikum terápia. A gyógyszeres kezelés időtartama általában 14 nap. Jó általános állapot esetén szájon át szedett, rossz vagy kritikus állapot esetén infúziós (intravénás) gyógyszeres kezelésre van szükség.
Fájdalom és láz esetén egyéb gyógyszerek – fájdalom- és lázcsillapítók – adása is indokolt. Az antibiotikum terápia befejezését követően ellenőrző orvosi vizsgálat elvégzése szükséges.
Nemi betegség megléte esetén szükséges a szexuális partner értesítése és orvosi vizsgálata, kezelése is, valamint a szexuális együttlét kerülése a kezelés időtartama alatt.
A kismedencei gyulladás megelőzése
A kismedencei gyulladás megelőzése érdekében az alábbiak javasoltak:
- Óvszerhasználat: új vagy egyszerre több partner esetén javasolt a rendszeres óvszerhasználat.
- Egyidejűleg egy szexuális partner: az egyszerre vagy párhuzamosan több személlyel történő szexuális élet kialakítása növeli a nemi úton terjedő fertőzések esélyét.
- Nőgyógyászati vizsgálaton, és vastagbélszűrésen való rendszeres részvétel.
Lásd még:
