A kleptománia – más néven kényszeres lopás – a mentális zavarok közé, azon belül pedig a szenvedélybetegségek közé tartozik. Az érintett ellenállhatatlan kényszert érez arra, hogy ellopjon valamit. A kleptomániás lopás pszichológiai kényszer hatására történik, nem haszonszerzés vagy anyagi javak megszerzése miatt. A kórkép sokkal gyakoribb nők között, és az érintettek nagy részének egyéb impulzuskontroll- vagy hangulatzavara is van.
A kleptomániás személy számára folyamatos kudarcélményt jelent, hogy nem tud ellenállni a lopási kényszernek. A lopási kényszer feszültséget, szorongást kelt benne, amit csak a lopás folyamata enyhít. A lopás során izgalmat, örömöt és megkönnyebbülést érez, utána azonban nagyon gyakran bűntudat, szégyen és lelkiismeret-furdalás gyötri. A lopás legtöbbször olyan tárgyakra irányul, amelyekre egyébként az érintettnek nincs szüksége, nem képvisel értéket.
A szenvedélybetegségekről itt olvashat bővebben.
A kleptománia legfőbb tünetei
A kleptománia legfőbb tünete az ellenállhatatlan kényszer a lopásra, azonban megfigyelhető benne egy sajátos ciklikusság.
A kleptomán ciklus az alábbi szakaszokból áll:
- az érintett képtelen ellenállni az erős lopási késztetésnek;
- fokozott feszültség, szorongás, izgatottság érzése jelentkezik a lopást megelőzően;
- öröm, megkönnyebbültség, elégedettség a lopás közben;
- szörnyű bűntudat, lelkiismeret-furdalás, szégyenérzet a lopás után;
- a lopás célpontjai olyan tárgyak, amelyek egyébként értéktelenek, a kleptomán személynek nincs szüksége rájuk;
- a kleptomán ciklus folyamatosan ismétlődik;
- a pszichológiai késztetés erőssége időben változhat – néha erősebb, néha gyengébb lehet.
A kleptomániát az egyszerű lopástól az alábbiak különböztetik meg:
- A legtöbb bolti tolvajjal ellentétben a kleptomániában szenvedők nem személyes haszonszerzésből lopnak, hanem az erős pszichés késztetés hatására.
- A kleptomániás epizódok általában hirtelen, eltervezés és segítség nélkül történnek. Az előre megtervezett, esetleg társas segítséggel elkövetett rablások jellemzően nem kleptomán epizód miatt történnek.
- A legtöbb kleptomániás nyilvános helyekről, üzletekből vagy szórakozóhelyen lop, ritkábban ismerősöktől, barátoktól.
- Az ellopott tárgyak általában értéktelenek.
- A kleptománok az ellopott tárgyakat nem használják fel, gyakran elrejtik, ritkán az is előfordulhat, hogy titokban visszaviszik az eredeti helyükre.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a kleptománia tüneteit észleli magán, ne féljen segítséget kérni. Sok kleptomániában szenvedő nem mer szakembertől segítséget kérni, mert attól tart, hogy letartóztatják és börtönbe kerül. A mentális egészségügyi szakember azonban csak olyan bűncselekményeket jelent a hatóságoknak, amelyek során az elkövető veszélyt jelent önmagára vagy a társadalomra; ezen kívül teljes titoktartás kötelezi őket.
Ha azt gyanítja, hogy egy közeli barátja vagy hozzátartozója kleptomániában szenved, óvatosan megoszthatja aggodalmát az illetővel. Ne feledje, hogy a kleptománia mentális zavar, nem pedig jellemhiba, ennek megfelelően ítélkezés és hibáztatás nélkül közelítse meg a problémát.
A kleptománia kiváltó okai
A kleptománia pontos kiváltó okai nem ismertek, azonban van néhány elmélet, hogy milyen agyi változások állhatnak a hátterében.
A kleptománia kiváltó okai az alábbiak lehetnek:
Az agy strukturális változásai. Egyes elméletek szerint a kleptomán egyénekben az agy bizonyos területeinek – jellemzően az impulzuskontrollért felelősek – megváltozott a funkcionális felépítése.
Az agy alacsony szerotoninszintje. A szerotonin egy természetes jelátviteli anyag (neurotranszmitter), amely az agy idegsejtjei közötti kommunikációban játszik fontos szerepet; részt vesz a hangulat és az érzelmek szabályozásában. Az alacsony szerotoninszint gyakori az impulzív viselkedésre hajlamos embereknél, így a kleptománoknál is.
Egyéb mentális betegség jelenléte. Egyesek szerint a kleptománia nem külön betegség, hanem egy tünet. A kleptománia gyakran egyéb mentális zavarral társul, pl. depresszió, szorongás, függőségek, kábítószer-használat, alkoholbetegség, táplálkozási zavarok.
Az agy opioid rendszerének kiegyensúlyozatlansága. A késztetéseket az agy természetes opioid rendszere szabályozza. A rendszer kiegyensúlyozatlansága megnehezíti a késztetéseknek való ellenállást.
Genetika. Nem bizonyított, hogy a kleptománia örökölhető, viszont a kleptománok családjában gyakran más családtagoknál is megjelenik valamilyen mentális betegség.
Tanult szokások. A kleptomán késztetések nagyon kellemetlen szorongással járnak együtt. Az erre válaszul adott lopás a dopamin felszabadításával rövid távon ugyan csökkenti a szorongást, de hosszú távon nagyon erős szokássá válhat, amelytől nehéz szabadulni.
A kleptománia lehetséges szövődményei
Kezelés nélkül a kleptománia súlyos érzelmi, családi, munkahelyi, jogi és pénzügyi problémákhoz is vezethet, súlyos esetben akár le is tartóztathatják a kleptomán személyt.
A kleptomániához kapcsolódó egyéb szövődmények az alábbiak lehetnek:
- egyéb szenvedélybetegségek, mint például szerencsejáték-függőség vagy vásárlásfüggőség;
- alkoholbetegség vagy kábítószer-használat;
- személyiségzavarok kialakulása;
- táplálkozási zavarok;
- depresszió;
- bipoláris zavar;
- szorongásos zavarok;
- öngyilkossági gondolatok.
A kleptománia diagnosztizálása
A kleptománia diagnózisának feltételeit a pszichiátriai zavarok osztályozása és diagnosztikai kritériumai (Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott osztályozási rendszer, DSM-5) tartalmazzák. A diagnózis felállításához tesztek vagy laboratóriumi vizsgálatok nem állnak rendelkezésre, csupán a pszichológiai kritériumok elemzése alapján történik.
A kleptománia diagnosztikai kritériumai az alábbiak:
- ismételt sikertelen próbálkozás a lopási kényszer megállítására;
- feszültség, szorongás érzése a lopást megelőzően;
- öröm, megkönnyebbülés, feszültség oldódása a lopást követően;
- a lopás nem érzelmi reakciók (mint például bosszú vagy harag), illetve nem hallucinációk vagy téveszmék következménye;
- a probléma nem magyarázható más egészségügyi problémákkal (pl. mániás viselkedés, magatartászavar vagy antiszociális személyiségzavar).
A kleptománia kezelése
A kleptománia kezelésére nincsen jól bevált módszer, mindenkinek egyénre szabottan kell megtalálni a megfelelő terápiát.
A kleptománia kezelésére az alábbi módszerek jöhetnek szóba:
- gyógyszeres kezelés: opioid antagonisták (pl. naltrexon), lítium, antikonvulzív szerek (epilepszia elleni gyógyszerek), antidepresszánsok (SSRI-k);
- pszichoterápia: kognitív viselkedésterápia, csoportterápia stb.
A kleptománia megelőzése
A kleptománia oka nem teljesen felderített, ezért a megelőzésére sincs biztos módszer. Azonban a minél korábban, a tünetek első jelentkezésekor elkezdett terápia segíthet abban, hogy a lopás ne váljon szokássá, illetve a kényszer kapcsán ne alakuljanak ki egyéb szenvedélybetegségek.
