Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia a pszichoterápia egyik típusa. Célja, hogy segítsen felismerni és megváltoztatni azokat a berögzült gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek negatívan hatnak a mindennapokra.

A kognitív viselkedésterápiát pszichiáter szakorvos vagy pszichológus végezheti.

Az érzések, érzelmek és gondolatok erősen befolyásolják a különféle helyzetekre adott reakcióinkat, mivel nem a helyzetre magára, hanem annak ránk gyakorolt hatására reagálunk. Korábbi élmények, tapasztalatok torzítják a helyzetre adott reakciókat, azonban ezek általában nem tudatosak – szinte észrevétlenül, a tudat határán zajlanak.

Ha ezek az – általában teljesen hétköznapi – helyzetekre adott válaszok a személy körül lévők számára érthetetlenek, akkor szorongást, konfliktusokat okozhatnak, és negatívan befolyásolhatják az emberi kapcsolatokat és a mindennapokat. Amikor valaki megtanulja felismerni a hibásan rögzült és követett mintákat, az már jó alap ahhoz, hogy elkezdje tudatosan befolyásolni a gondolati és érzelmi világát egy pozitív, építő irányba.

A kognitív viselkedésterápia működése

A kognitív viselkedésterápia működésének lényege, hogy minden problémát öt alapvető területre bont:

  • helyzetek,
  • gondolatok,
  • érzelmek,
  • fizikai érzések,
  • tettek.  

A terápia azon alapszik, hogy a fent említett területek erősen összefüggnek egymással – vagyis amilyen érzést vagy gondolatot egy helyzet kivált az egyénből, annak megfelelő lesz a rá adott reakciója is. Ha a helyzet kiváltotta rögzült gondolat negatív, a reakció – akár indokolatlanul – is automatikusan negatív lesz.

A kognitív viselkedésterápia segítségével ezek a rögzült hibás reakciók megváltoztathatók és helyettesíthetők ösztönző, pozitív gondolatokkal.

 

Példa egy hétköznapi helyzetben hibásan rögzült gondolatmintázatra: „A barátaim nem ettek a palacsintából, amit sütöttem nekik. Biztosan szörnyű szakács vagyok.”

 

A gondolat negatív, és negatív érzelmek követik, amit aztán egy esetleges negatív tett követhet, amely a környezetben lévők számára indokolatlan, nem értelmezhető – például az illető elzárkózik a beszélgetéstől.

 

Az előbbi gondolatot a kognitív viselkedésterápia az alábbira cseréli: „Annyit érzékeltem, hogy nem ették meg a palacsintát. Lehet, hogy nem is éhesek. Igazából meg is kérdezhetném tőlük.”

 

A gondolat semleges, és nem követi esetleges negatív reakció vagy konfliktus.

  

Miben tud segíteni a kognitív viselkedésterápia? 

A kognitív viselkedésterápia széles körben alkalmazható, beleértve az alábbi mentális zavarokat:

  • depresszió,
  • evési zavarok,
  • poszttraumás stressz zavar (PTSD),
  • szorongásos zavarok (pl. pánikbetegség, fóbiák),
  • kényszerbetegség (OCD),
  • szkizofrénia,
  • bipoláris zavar,
  • szerhasználat,
  • gyermekkori magatartászavarok.

 

A kognitív viselkedésterápia azonban nem csak mentális zavarok esetén segíthet.

 

Általános, mindennapi problémákban is segítséget nyújthat, például:

  • párkapcsolati problémák,
  • kommunikációs problémák,
  • válás, szakítás,
  • súlyos betegség diagnózisa,
  • bánat vagy veszteség,
  • krónikus fájdalom,
  • alacsony önértékelés,
  • alvászavarok;
  • általános stresszes életmód.

  

A kognitív viselkedésterápia menete 

A kognitív viselkedésterápiát csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező pszichológus vagy pszichiáter szakorvos végezheti.

 

A terápia menete során a következő lépesek történnek:

  • az automatikus gondolatok felismerése,
  • a logikai hibák felismerése és kontrollja,
  • a kóros attitűdök módosítása.

 

A kognitív viselkedésterápia elkezdésének gondolata már önmagában is kiválthat szorongást. Gyakoriak a félelmek a megbélyegzéstől vagy a problémák idegennel való megosztásától. Ezek az érzések azonban teljesen normálisak!

 

A kognitív viselkedésterápia első alkalmán az alábbiakra lehet számítani:

  • A terapeuta a tünetekről, megélt érzésekről, érzelmekről kérdez. Az érzelmi problémák gyakran testi tünetekben is megnyilvánulnak (pl. fejfájás, izomfájdalmak, emésztési problémák). Ne féljen ezeket megemlíteni!
  • A terapeuta kérdezhet a speciális körülményekről, amelyek jelen vannak a fő probléma mellett (pl. gyerekkori traumák, családtag betegsége vagy elvesztése). Ne féljen bármiről beszámolni, amit fontosnak – vagy akár kevésbé fontosnak – gondol. A terápia arra van, hogy minden nehézséggel segítsen megtalálni a megküzdési módot.
  • A terápiával kapcsolatos tudnivalók megbeszélése: esetleges költségek, várható ülések száma, annak tematikája stb.
  • Annak tisztázása, hogy mire számít, mit szeretne elérni a terápiával.

 

Amennyiben szükséges, az alábbiakról is érdemes beszélni a terapeutával:

  • Bizonyos esetekben van mód gyógyszeres terápiára is a kognitív viselkedésterápia mellett, erről azonban mindenképpen egyeztetés szükséges a terapeutával.
  • Amennyiben önkárosító vagy öngyilkos gondolatai vannak, honnan kérhet segítséget.

 

Ha úgy érzi, hogy a terapeutával nem találja a közös hangot, nem tud megnyílni vagy együtt dolgozni vele, az teljesen normális. Nem minden terapeuta megfelelő minden szituációhoz és személyhez, ilyenkor kérjen segítséget háziorvosától ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő szakembert.

 

A kognitív viselkedésterápia jellemzői

Fontos kiemelni az alábbi kedvező hatásokat és szempontokat, amelyek befolyásolhatják a terápia hatékonyságát:

 

  • Sikeres lehet olyan esetekben, amikor a gyógyszerek önmagukban nem elegendők.
  • Egyéb pszichoterápiákhoz viszonyítva rövidebb idő alatt hozhat pozitív változásokat.
  • Különböző formákban is alkalmazható (csoportos terápia, önsegítő könyvek, applikációk).
  • Olyan viselkedésmintázatokat tanít, amelyek a terápia befejeztével is alkalmazhatók.
  • A terápiára járó személy részéről együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a terápia a legtöbbet tudja adni.
  • Fontos a terápiás ülések között is időt tölteni az ott tanultakkal, hogy a hétköznapokban is alkalmazható legyen.
  • Nem minden mentális zavar esetén alkalmazható (pl. súlyos tanulási nehézséggel küzdőknek).
  • Az érzelmekkel és félelmekkel való szembesülés gyakran nagyon kényelmetlen lehet a terápia során.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk