A koleszteatoma (gyöngydaganat) a középfül krónikus, gennyes gyulladása, melyet a hallójáratból származó sarjadzó laphám felgyülemlése (ún. hámzsák kialakulása) okoz. Bár a neve gyöngydaganat, mégsem tekinthető igazi daganatnak, de folyamatos növekedése, középfülbeli terjedése miatt – a jóindulatú daganatokhoz hasonlóan – képes károsítani a környezetét. Agresszív növekedése miatt a környező szövetek károsodásához, pusztulásához vezethet, valamint gyakran felülfertőződhet, amíg el nem távolítják.
A koleszteatoma kizárólag műtéttel gyógyítható – a középfülgyulladásra alkalmazott kezelések ugyan csökkenthetik a tüneteket, de jellemzően nem járnak teljes gyógyulással, vagy a tünetek hamar visszatérnek. A koleszteatoma halláscsökkenéshez, súlyos esetben akár hallásvesztéshez vezethet, továbbá szédüléssel és a fül kellemetlen szagú, gennyes váladékozásával jár; ritkább szövődményei közé az arcidegbénulás, agytályog vagy agyhártyagyulladás kialakulása tartozik.
Lásd még:
A koleszteatoma főbb tünetei
A koleszteatoma jellemzően csak az egyik fület érinti.
A koleszteatoma jellemző tünetei az alábbiak lehetnek:
- a fül váladékozása: a váladékozás lehet folyamatos, vagy vissza-visszatérő, vizes, gyakran büdös, emellett folyamatos kellemetlenség tapasztalható az érintett fülben;
- visszatérő középfülgyulladás: a kezelések ellenére folyamatosan visszatérhet a gyulladás;
- halláscsökkenés és hallásvesztés: az érintett fül fokozatos hallásvesztése tapasztalható.
Mikor forduljon orvoshoz?
Forduljon háziorvosához, ha hallásproblémái vannak, vagy a fül megváltozott (jellemzően vizes) váladékozását tapasztalja. Amennyiben a vizsgálatok alapján koleszteatoma jelenléte felmerül, háziorvosa fül-orr-gégész szakorvoshoz irányíthatja további vizsgálatok elvégzése céljából.
A koleszteatoma kiváltó okai
A koleszteatoma kiváltó oka gyakran a dobhártya valamilyen okból bekövetkező sérülése (pl. fertőzés vagy fülműtét miatt). Születési rendellenesség is lehet, ez azonban igen ritka. A dobhártya nem megfelelő működése miatt az elhalt hámsejtek nem tudnak kiürülni a fülből, így kialakul egy zseb, amelyben az elhalt hámsejtek, baktériumok és a fülváladék felhalmozódnak. Ez a zseb idővel növekedni kezd, ezzel párhuzamosan pedig a tünetek folyamatosan súlyosbodnak.
A koleszteatoma szövődményei
A koleszteatoma kezelés nélkül a fül érzékeny szöveteinek károsodásához vezethet. Mielőbbi eltávolításával a súlyosabb szövődmények kialakulása megelőzhető.
A koleszteatoma szövődményei az alábbiak lehetnek:
- a fül fertőzése (lásd bővebben: Fülfertőzések);
- szédülés;
- fülcsengés;
- halláscsökkenés és hallásvesztés (akár visszafordíthatatlan);
- az arcideg károsodása, arcidegbénulás – az arcfél gyengeségét okozhatja;
- csontos tályog kialakulása (mastoiditis);
- agytályog, agyhártyagyulladás (meningitis).
A koleszteatoma diagnosztizálása
A diagnosztizáló orvos otoszkóppal (fényes nagyítóval) vizsgálja meg a fülét, ami alapján a koleszteatoma gyanúját felállíthatja.
A koleszteatoma diagnosztizálása során az alábbi vizsgálatokra lehet szükség:
- fül-orr-gégészeti szakorvosi vizsgálat;
- audiológiai kivizsgálás (lásd bővebben: Hallásvizsgálatok);
- CT-vizsgálat vagy egyéb képalkotó diagnosztikai eljárás.
A koleszteatoma kezelése
A koleszteatoma egyetlen kezelési módja az elváltozás műtéti eltávolítása. A diagnózis abszolút műtéti indikációt jelent.
A műtétet altatásban végzik, mikroszkóp alkalmazásával. A beavatkozás általában 2-3 óráig tart, a beteg pedig akár aznap vagy következő nap haza is mehet. A műtétet követően a fülbe tampont helyeznek, amelyet általában a műtét utáni napon távolítanak el, kötéscsere is ekkor történik. Amennyiben szükséges, a varratszedésre rendszerint a műtét után 1-2 héttel kerül sor.
A műtét után szédülés, az ízérzés zavara előfordulhat, ami természetes jelenség, és pár napon belül elmúlik.
A műtét az elváltozás kiterjedtségétől, elhelyezkedésétől függően az alábbi módokon történhet.
Szanációs műtét (mastoidectomia)
Amennyiben a gyulladás vagy koleszteatoma a csecsnyúlvány (fül mögött tapintható csont) üregrendszerét is érinti, ezt a bonyolult, üregekkel átszőtt teret fel kell tárni (a folyamat kiterjedtségétől függően teljes egészében vagy csak részlegesen) a kóros elváltozás és a gyulladás teljes megszüntetése érdekében.
Rekonstrukciós műtét (tympanoplastica)
Cél a dobüregi hangvezető rendszer működésének helyreállítása. Dobhártyakárosodás esetén annak rekonstrukciójára porcot vagy izombőnyét (fascia) is alkalmazhatnak (myringoplastica). Amennyiben a hallócsontokat érte a károsodás, a hallás visszaállítása érdekében csontot (ez a leggyakoribb), porcot vagy szintetikus fémprotézist is használhatnak. Kiterjedt gyulladás esetén a helyreállítás csak egy következő műtét során végezhető el 0,5-1 évvel később, a gyulladás elmúltával.
A műtétet követően az alábbiakra ügyeljen:
- Tartsa a fülét szárazon.
- Fülét védje vazelines vattacsomóval, hogy ne érje víz.
- A műtét után egy hétig ne mosson hajat.
- Ne ússzon, amíg orvosa szerint a füle nem gyógyult meg teljesen.
- Pár hétig ne üljön repülőre, ne végezzen megerőltető tevékenységeket, ne sportoljon.
A koleszteatoma műtét szövődményei az alábbiak lehetnek:
- fülvérzés;
- sebfertőzés;
- hegesedés;
- vérrög kialakulása az alsó végtagban (mélyvénás trombózis);
- tüdőembólia;
- hallásvesztés;
- a fül zsibbadása, érzéketlensége;
- az arcideg sérülése;
- az ízérzés megváltozása;
- tinnitus (fülzúgás);
- a fül váladékozása;
- a koleszteatoma kiújulása.
A koleszteatoma alattomos, kiújulásra hajlamos betegség, ezért különösen fontos a rendszeres fül-orr-gégészeti kontrollvizsgálat.
Keresse fel kezelőorvosát, ha a műtét után:
- lázas;
- erős fejfájása jelentkezik;
- a füle erősen vérzik vagy váladékozik (lásd még: Fülfolyás);
- súlyos vagy fokozatosan rosszabbodó fájdalmat tapasztal a fülében.
A koleszteatoma megelőzése
A koleszteatoma megelőzésében fontos szerepet játszik a fülgyulladások azonnali, megfelelő módon történő kivizsgálása és kezelése. Amennyiben gyermekének vagy Önnek gyakran visszatérő fülgyulladása van, érdemes kivizsgálni, hogy koleszteatoma okozza-e a tüneteket.
