A kontaminált bélszindróma (SIBO, Small Intestinal Bacterial Overgrowth) olyan állapot, amikor a vékonybélben az élettaninál nagyobb mennyiségű baktérium szaporodik el. Bár a vékonybélben is találhatók minimális mennyiségben baktériumok, számuk jóval kevesebb, mint a vastagbélben. Ha ezek a baktériumok valamilyen oknál fogva túlzott mértékben jelennek meg a vékonybélben (vagyis szennyeződik, kontaminálódik a vékonybél), az emésztési zavarokat és felszívódási problémákat okozhat.
A SIBO egyre nagyobb figyelmet kap, mivel számos krónikus emésztési rendellenesség – például irritábilis bél szindróma (IBS) – és tápanyaghiány hátterében állhat. A pontos kiváltó okai sok esetben nem egyértelműek, de a bélmotilitás zavara, a gyomorsav csökkent termelődése, egyes hasi műtétek és bizonyos betegségek mind hozzájárulhatnak a kialakulásához.
Az emésztőrendszerről általánosságban itt olvashat.
A kontaminált bélszindróma tünetei
A SIBO tünetei változatosak, és gyakran összekeverhetők más emésztési betegségek jeleivel.
A kontaminált bélszindróma leggyakoribb tünetei az alábbiak lehetnek:
- puffadás és fokozott bélgázképződés;
- hasi fájdalom vagy görcsök;
- hasmenés vagy székrekedés (illetve a kettő váltakozása);
- étvágytalanság;
- hányinger;
- rossz lehelet (halitosis);
- tápanyaghiányok (pl. B12-vitamin-hiány, zsírban oldódó vitaminok hiánya);
- nem szándékos testsúlycsökkenés;
- fáradtság és gyengeség;
- hasi diszkomfort- vagy teltségérzés evés után.
A SIBO zsírfelszívódási zavarokat okozhat, ami miatt a széklet bűzös vagy zsíros/olajos felületű lehet.
Más változásokat is észrevehet, mint például:
- puha, laza, vizes széklet;
- nyálkás széklet;
- vékony, ceruzaszerű széklet;
- kemény és darabos széklet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben tartósan fennálló vagy súlyosbodó emésztési panaszokat tapasztal, például rendszeres puffadást, hasi fájdalmat, krónikus hasmenést vagy székrekedést, javasolt orvoshoz fordulni.
Különösen indokolt a kivizsgálás, ha ezek a tünetek nem reagálnak életmódbeli változtatásokra vagy diétás módosításokra. Ha jelentős, nem szándékos testsúlycsökkenést, tápanyaghiányra utaló jeleket (pl. fáradékonyság, vérszegénység, B12-vitamin-hiány tünetei) vagy rossz leheletet észlel, mindenképp ajánlott az orvosi kivizsgálás.
Abban az esetben is tanácsos szakemberhez fordulni, ha már diagnosztizált emésztőrendszeri betegség (pl. IBS, Crohn-betegség) mellett új tünetek jelentkeznek, vagy ha a korábban alkalmazott kezelések hatástalannak bizonyulnak.
A kontaminált bélszindróma kiváltó okai
A vékonybél az emésztőrendszer leghosszabb szakasza, körülbelül 6,1 méter hosszú. A vékonybélben keveredik az étel az emésztőnedvekkel, majd a tápanyagok felszívódnak a véráramba.
A vékonybélben – a vastagbéllel ellentétben – általában viszonylag kevés baktérium található a béltartalom gyors áramlása és az epe jelenléte miatt. SIBO esetében azonban a vékonybélben pangó táplálék ideális táptalajjá válik a baktériumok számára. A baktériumok toxinokat termelhetnek, valamint zavarhatják a tápanyagok felszívódását. Az ételek bakteriális emésztését követő bomlástermékek hasmenést is kiválthatnak.
A SIBO kialakulásának hátterében különböző tényezők állhatnak, amelyek elősegítik a baktériumok túlszaporodását a vékonybélben.
A kontaminált bélszindróma leggyakoribb kiváltó okai az alábbiak lehetnek:
Bélmotilitási problémák: a vékonybél perisztaltikus mozgásainak zavara miatt a baktériumok nem haladnak megfelelően a bélrendszerben, így elszaporodhatnak. Kialakulhat gastroparesis, diabéteszes neuropátia, szisztémás szklerózis, amiloidózis, pajzsmirigy-alulműködés, vékonybél divertikulózis, vékonybél-elzáródás hasi összenövések és idiopátiás bél pszeudo-obstrukció következtében.
Csökkent gyomorsav-termelés: a gyomorsav természetes védelmet nyújt a baktériumok ellen. Ha a termelődése csökken (például protonpumpa-gátlók szedése, Helicobacter pylori fertőzés miatt), akkor a baktériumok könnyebben elszaporodhatnak.
IBS és más bélbetegségek: az irritábilis bél szindróma, a Crohn-betegség vagy a cöliákia károsíthatja a bélmozgásokat és a mikrobiom egyensúlyát.
Sebészeti beavatkozások: a gyomor-bélrendszeri műtétek – például a gyomorszűkítő műtétek vagy a bélrövidüléssel járó eljárások – szintén növelhetik a SIBO kialakulásának esélyét.
Antibiotikum-használat: a bélflóra egyensúlyának felborulása lehetővé teheti a káros baktériumok túlszaporodását.
A kontaminált bélszindróma típusai
A SIBO-nak több altípusa ismert, amelyeket elsősorban a bélben túlszaporodott baktériumok által termelt gázok alapján különböztetünk meg.
A kontaminált bélszindróma típusai az alábbiak lehetnek:
hidrogéndomináns: a baktériumok (például E. coli és Klebsiella pneumoniae) hidrogéngázt termelnek, ami főként hasmenést okoz;
metándomináns: a metántermelő baktériumok (Methanobrevibacter smithii, Bacteroides fajok, Fusobacterium nucleatum) jelenléte inkább székrekedést idéz elő;
hidrogénszulfid-domináns: a hidrogén-szulfid gáz fokozott termelődése jellemző, ami hasi fájdalmat és egyéb emésztési panaszokat okozhat.
A kontaminált bélszindróma szövődményei
A tartósan fennálló SIBO különféle szövődményekhez vezethet.
A kontaminált bélszindróma leggyakoribb szövődményei az alábbiak lehetnek:
- krónikus tápanyaghiányok (B12-vitamin, vas, zsírban oldódó vitaminok);
- fogyás és izomgyengeség,;
- bélgyulladás és áteresztő bél szindróma;
- fokozott fertőzéshajlam.
SIBO esetén sérül a zsírok, szénhidrátok és fehérjék felszívódása. Az epesókat, amelyek normális esetben a zsírok megemésztéséhez szükségesek, a vékonybélben lévő felesleges baktériumok lebontják, ami a zsírok nem teljes emésztéséhez és hasmenéshez vezet. A baktériumok termékei károsíthatják a vékonybél nyálkahártyáját is, ami a szénhidrátok és a fehérjék csökkent felszívódását eredményezi.
A baktériumok versenyezhetnek a rendelkezésre álló táplálékért. A pangó táplálék bakteriális lebontása során keletkező vegyületek pedig szintén hasmenést válthatnak ki. A baktériumok túlszaporodása így hasmenést, alultápláltságot és fogyást eredményez.
A zsírok nem megfelelő felszívódása miatt a szervezet nem tudja teljes mértékben felszívni a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminokat. A vékonybélben lévő baktériumok szintetizálják, valamint felhasználják a B-12-vitamint, amely elengedhetetlen az idegrendszer normális működéséhez, valamint a vérsejtek és a DNS előállításához.
A baktériumok túlszaporodása B12-hiányt eredményezhet, ami gyengeséghez, fáradtsághoz, a végtagok bizsergéshez és zsibbadáshoz vezethet, előrehaladott esetben pedig központi idegrendszeri károsodást okozhat.
Idővel a kóros baktériumszaporulatból eredő bélkárosodás a kalcium felszívódását is megnehezíti, ami például csontritkuláshoz vagy vesekövesség kialakulásához vezethet.
A kontaminált bélszindróma diagnosztizálása
A pontos diagnózis felállítása érdekében az orvos különböző vizsgálatokat végezhet, hogy azonosítsa az alapbetegséget.
A kontaminált bélszindróma diagnosztizálására az alábbi eljárások alkalmazhatók:
Légzési teszt: a beteg laktulóz- vagy glükóztartalmú italt fogyaszt, majd a kilélegzett levegőben mérik a hidrogén- és metángáz koncentrációját.
Székletvizsgálat: az emésztetlen zsírok vagy epesavak kimutatására szolgál.
Vékonybél aspiráció és tenyésztés: a vékonybélből származó folyadék eltávolítását és vizsgálatát régebben a SIBO-diagnózis aranystandardjának tekintették. Ez a technika azonban a szájban lévő baktériumokból származó szennyeződés miatt nem helyes diagnózishoz vezethet. A szakértők már nem ajánlják ezt a vizsgálatot.
Vérvizsgálatok: kimutathatják a tápanyaghiányokat (pl. B12-vitamin-hiány), amelyek a SIBO következményei lehetnek.
Egyes esetekben képalkotó vizsgálatokkal kimutathatók a belek strukturális rendellenességei.
A kontaminált bélszindróma kezelése
A SIBO kezelése több lépésből áll, és magában foglalja a túlszaporodott baktériumok visszaszorítását a vékonybélből, a bélmozgás javítását és az étrendi változtatásokat.
Antibiotikum-kezelés
A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartozik a rifaximin, amely hatékonyan csökkenti a bakteriális túlszaporodást a vékonybélben. Metándomináns SIBO esetén kombinációs kezelésre (pl. rifaximin + neomycin) lehet szükség.
Diétás változtatások
Alacsony FODMAP-diéta: a fermentálható szénhidrátok (pl. tejtermékek, hüvelyesek, bizonyos gyümölcsök) korlátozása segíthet a tünetek enyhítésében.
Specifikus szénhidrát-diéta (SCD): célja a nehezen emészthető szénhidrátok kizárása.
Probiotikumok és prebiotikumok: óvatosan alkalmazva segíthetnek a bélflóra egyensúlyának helyreállításában.
Bélmotilitás támogatása
A prokinetikus szerek (pl. prucaloprid) segíthetnek a bélmozgások javításában, csökkentve ezzel a baktériumok stagnálását.
Alapbetegségek kezelése
Ha a SIBO valamilyen alapbetegséghez (pl. cukorbetegség, IBS) kapcsolódik, annak megfelelő kezelése is kulcsfontosságú.
A kontaminált bélszindróma megelőzése
A SIBO kialakulásának megelőzése érdekében kulcsfontosságú a bélmozgás fenntartása, amit rendszeres testmozgással, elegendő rostbevitel biztosításával (lásd bővebben: étkezési rostok) és a stressz csökkentésével (lásd bővebben: stresszkezelés) támogathatunk. A gyomorsav egészséges szintjének fenntartása érdekében kerülni kell a túlzott savcsökkentő gyógyszerek használatát, hacsak nem áll fenn orvosi indok az alkalmazásukra. Az antibiotikumok és egyéb bélflórát befolyásoló gyógyszerek hosszú távú alkalmazását csak orvosi felügyelettel tanácsos folytatni, hogy elkerüljük a mikrobiom egyensúlyának felborulását. Emellett az alacsony FODMAP és más bélbarát étrendek, valamint a megfelelő probiotikumok és prebiotikumok segíthetnek a bélflóra egészséges diverzitásának megőrzésében, csökkentve a kóros baktériumok elszaporodásának esélyét.
Ajánlott tartalom:
Mozgás hatása a bélflórára és az egészségre
Széklettranszplantáció (Fekális bakterioterápia)
