Kortizol

A kortizol a mellékvese által termelt szteroid hormon, amely számos módon befolyásolja a szervezet működését, emellett a stresszválaszban az egyik legfontosabb szerepet játszó hormon. Mind a magas, mind pedig a túl alacsony kortizolszint kedvezőtlenül befolyásolhatja a szervezet működését, ami különféle tünetek formájában nyilvánulhat meg.

A kortizol a glükokortikoid hormonok csoportjába tartozó, a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormon.

A stresszválasz mellett számos szerv és szövet működésének szabályozásában szerepet játszik:

a szervezet cukor- és energiaháztartásának szabályozása;
gyulladás csökkentése;
vérnyomás szabályozása;
alvás-ébrenlét ciklus szabályozása.

Szervezetünk folyamatosan ellenőrzi a kortizolszintet, hogy a homeosztázist fenntartsa. Mind az alacsony, mind pedig a magas kortizolszint ártalmas lehet a szervezet működésére.

A kortizol főbb funkciói

A kortizol majdnem minden szervrendszerünk működésére hatással van, és számos kulcsfontosságú funkció szabályozásában vesz részt.

Stresszválasz szabályozása

Stresszes időszakban a szervezetben az adrenalin hormon mellett kortizol szabadul fel az „üss vagy fuss” stresszreakció részeként. Ezek a hormonok segítenek ébernek maradni, hogy a test azonnal készen álljon a harcra vagy a menekülésre. A kortizol hatására cukor szabadul fel a májból, ami gyors energiát biztosít a szervezetnek.

Az anyagcsere és a vércukorszint szabályozása

Az anyagcsere mindazon folyamatok összességét jelenti, melyek a szervezet életben maradását szolgálják – a szervezetben egyszerre több ezer anyagcserefolyamat megy végbe.

A kortizol a vércukorszint szabályozásában is szerepet játszik különféle módokon: fokozza a májban a glükoneogenezist (új glükóz képződése), csökkenti a hasnyálmirigy inzulinelválasztását, növeli a glükagon szekréciót. Az inzulin a vércukorszintet csökkentő, a glükagon a vércukorszintet emelő hormon. A kortizol ezen kívül egyéb, a cukorháztartásban szerepet játszó szövetekre is hatással van, ilyenek a zsírszövet, a máj- és az izomszövet.

A gyulladás csökkentése

A kortizol a gyulladásos válaszreakció limitálása révén az immunrendszert is befolyásolja. Tartósan magas kortizolszint esetén a szervezet immunrendszere gyengülhet, ami fokozza a fertőzések kockázatát.

A vérnyomás szabályozása

A kortizolnak a vérnyomás szabályozására gyakorolt hatása nem teljesen ismert. Mineralokortikoid hatásai (pl. a nátrium-visszatartás fokozása) révén is befolyásolja a vérnyomást. Magas kortizolszint magasvérnyomás-betegséget okozhat; a normálisnál alacsonyabb kortizolszint pedig az alacsonyabb vérnyomásértékekkel mutathat összefüggést.

Az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása

Normál esetben lefekvés előtt alacsony a kortizolszint, a reggeli órákban, ébredés előtt azonban kiugró csúcs észlelhető a szintjében. Mindez azt sugallja, hogy a kortizol kulcsszerepet játszik a cirkadián ritmus (alvás-ébrenlét ciklus) szabályozásában.

A kortizolszint szabályozása

A szervezet kifinomult mechanizmusai szabályozzák a kortizolszintet.

A hipotalamusz (az agy része) és az agyalapi mirigy (hipofízis) szabályozza a mellékvesék kortizoltermelését a következő módon:

alacsony kortizolszint esetén a hipotalamuszból kortikotropin-releasing hormon (CRH) szabadul fel;
a CRH a hipofízisben fokozza az adrenocorticotrop stimuláló hormon (ACTH) elválasztását;
az ACTH ezt követően a mellékvesékben kortizolelválasztást idéz elő.

A megfelelő kortizolszinthez a hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a mellékvesék normális működése szükséges.

Magas kortizolszint és okai

Magas kortizolszint esetén általában Cushing-szindrómáról van szó.

Hátterében a következő tényezők állhatnak:

magas dózisú kortikoszteroid-terápia (pl. prednison, prednisolon, dexamethason);
ACTH-termelő daganatok;
túlzott mértékű kortizolt termelő mellékvese-daganatok.

A magas kortizolszint tünetei az alábbiak:

súlygyarapodás (különösen az arcot és a törzset/hasi régiót érintően);
széles, lilás csíkok (striák) a hason, combokon;
izomgyengeség a kar- és a combizomokban;
magas vércukorszint, 2-es típusú cukorbetegség kialakulása;
fokozott szőrnövekedés (hirsutizmus) nőknél;
csontritkulás, csonttörések.

Alacsony kortizolszint és okai

Az alacsony kortizolszint hátterében mellékvesekéreg-elégtelenség állhat, amely létrejöhet elsődlegesen vagy másodlagosan. Elsődleges elégtelenség autoimmun betegség következtében alakul ki, melyet Addison-kórnak neveznek. Fertőzés vagy a mellékvesekéreg elégtelen vérellátása következében is kialakulhat mellékvesekéreg-elégtelenség és alacsony kortizolszint.

Másodlagos mellékvesekéreg-elégtelenség alakulhat ki hipofízis-alulműködés vagy hipofízistumor esetén. Ilyenkor csökkenhet ACTH termelése, melynek következtében csökken a kortizoltermelés. Alacsony kortizolszint alakulhat ki olyan esetekben is, amikor hirtelen abbamarad a kortikoszteroid-terápia.

Az alacsony kortizolszint tünetei az alábbiak:

fáradtság;
súlyvesztés;
étvágytalanság;
alacsony vérnyomás.

Hogyan csökkenthető a kortizolszint?

Cushing-szindróma esetén orvosi kezelés szükséges a kortizolszint csökkentésére, ami általában gyógyszeres kezelést és/vagy sebészi terápiát jelent.

Általánosságban azonban többféle módszer is segíthet a kortizolszint csökkentésében:

minőségi alvás: a krónikus alvászavar (az álmatlanság vagy a rendszeres éjszakai műszakok) emelhetik a kortizolszintet;
rendszeres testmozgás: a rendszeres fizikai aktivitás javítja az alvásminőséget és csökkenti a stresszt;
légzésgyakorlatok: a kontrollált légzésgyakorlatok serkentik a paraszimpatikus idegrendszer működését, amely a pihenésért és emésztésért felelős rendszer – mindez csökkentheti a kortizolszintet;
nevetés és pozitív érzelmek: elősegítik az endorfintermelést, ami közvetetten csökkenti a stresszhormonok hatását;
támogató kapcsolatok: a feszültséggel teli, egészségtelen kapcsolatok gyakori stresszforrást jelenthetnek.

Tények és tévhitek a kortizolról

A kortizol hormont számos tévhit övezi:

Tévhit: A kortizol mindig „rossz” hormon.

Tény: A kortizol esszenciális a szervezet élettani működéséhez, nemcsak a stresszválaszban játszik kiemelt szerepet, de számos anyagcsere-folyamat szabályozásában is részt vesz, valamint segít a koncentráció fenntartásában is.

Tévhit: A kortizolcsúcsok elkerülhetők.

Tény: A stressz a mindennapi életünk része, így a szervezet stresszhatásra adott válaszreakciója is természetes. A kortizolszint ingadozásai, különösen a cirkadián ritmus keretében, teljesen normálisak.

Tévhit: A magas kortizolszint mindig az elhúzódó stresszhatással áll összefüggésben.

Tény: Magas kortizolszint nem csak stressz hatására alakulhat ki. A megerőltető edzés, az orvosi kezelések vagy a diéta szintén befolyásolhatja a hormonszinteket. Mindemellett magas kortizolszintet okozhatnak a hipofízis megbetegedések vagy a kortizoltermelő mellékvese-tumorok egyaránt.

Kortizol belly

A kortizol belly nem orvosi kifejezés vagy hivatalos diagnózis. A hasi területre lokalizálódó fokozott zsírfelszaporodást nevezik így a köznyelvben, másképp abdominális obezitásként is emlegetik. A kortizol túlzottan magas szintje összefüggést mutat a hasi zsír felhalmozódásával. A köznyelvben kortizol belly-ként is emlegetett hasi zsírfelszaporodás kialakulhat elhúzódó, túlzott stresszhatás következményeként.

Ha szokatlan súlynövekedést, fáradékonyságot vagy hormonális tüneteket észlel, érdemes endokrinológust felkeresnie, mert a tartósan magas kortizolszint betegség (pl. Cushing-szindróma) jele is lehet.

Megelőzésében a kortizolszint csökkentése nyújthat segítséget, ami történhet a diagnosztizált Cushing-szindróma kezelésével, de az alábbi stresszcsökkentő gyakorlatok és életmódbeli változtatások is segíthetnek: