A kötőhártya (conjunctiva) a szemgolyó első részét és a szemhéjak belső felszínét borító vékony, átlátszó hártya. Feladata a szem nedvesen tartása és a fertőzésekkel szembeni elsődleges védelem biztosítása. A kötőhártya betegségei különféle gyulladásos, degeneratív és strukturális elváltozásokat foglalnak magukban.
A kötőhártya szinte bármilyen eredetű betegségének legjellemzőbb tünete a szem pirossága, viszketése, szárazsága vagy könnyezése. Ilyenkor minden esetben haladéktalanul keressen fel szemész szakorvost, mert a nem kezelt kötőhártya-betegségnek súlyos szövődményei is lehetnek!
A szem anatómiájáról bővebben itt olvashat.
A kötőhártya betegségeinek főbb tünetei
A kötőhártya betegségei különböző tüneteket okozhatnak, melyek függenek a kórkép típusától és súlyosságától.
A kötőhártya betegségeinek általános tünetei az alábbiak:
- szempirosság,
- szemváladékozás, fokozott könnyezés,
- szemviszketés,
- fájdalom a szemben,
- fényérzékenység,
- szemszárazság,
- duzzanat,
- homályos látás vagy kettős látás (diplopia).
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben tartós szempirosságot, intenzív fájdalmat vagy a látásban bekövetkezett bármilyen változást észlel, haladéktalanul keresse fel szemész szakorvosát. A kötőhártya egyes betegségei súlyos szövődményeket, vagy akár látásvesztést is okozhatnak, ha nem kezelik időben.
A kötőhártya betegségeinek kiváltó okai
A kötőhártya-betegségek kialakulását számos tényező befolyásolhatja, beleértve a fertőzéseket, az allergiás reakciókat és a környezeti hatásokat. Ezek az okok együttesen vagy önállóan is hozzájárulhatnak a kötőhártya irritációjához, gyulladásához és egyéb elváltozásaihoz.
A kötőhártya betegségeinek kiváltó okai az alábbiak lehetnek:
- bakteriális vagy vírusos fertőzések,
- allergiák,
- irritáció (pl. füst, por),
- szemszárazság,
- autoimmun betegségek,
- környezeti tényezők, UV-sugárzás, szeles, poros környezet.
A kötőhártya betegségeinek típusai
A kötőhártya-betegségek számos különböző kórképet foglalnak magukban, amelyek gyulladásos, degeneratív vagy strukturális elváltozásokként jelentkezhetnek. Ezek a betegségek érinthetik a szem felszínét, befolyásolhatják a látás komfortját, és megfelelő kezelés hiányában – típustól függően – akár komolyabb szövődményekhez is vezethetnek.
Kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya-gyulladás a kötőhártya leggyakoribb betegsége, amely fertőzéses vagy allergiás eredetű lehet. Tünetei közé tartozik a szem pirossága, viszketése és váladékozása. A gyulladás lehet akut vagy krónikus, attól függően, hogy mennyi ideig áll fenn.
A kötőhártya-gyulladásról bővebben itt olvashat.
Kúszóhártya (pterygium) és egyéb degeneratív elváltozások
A kötőhártya degeneratív elváltozásai az idő múlásával alakulnak ki, és a környezeti ártalmak, például a napfény vagy a szennyezett levegő hatására fokozódhatnak. Ezek az elváltozások rontják a szem felszínének szerkezetét és funkcióját.
A kúszóhártya lassan előrehaladó, jóindulatú, hártyaszerű elváltozás. Az elváltozás a szaruhártya irányába növekvő „kúszó” kötőhártya-kettőzet, amely gyakran a szem orrhoz közeli sarkából nő a pupilla felé. Érintheti csupán az egyik, vagy ritkán mind a két szemet is. Bár jóindulatú, de méretétől függően akadályozhatja a látást, vagy fénytörési hibákat okozhat. Jellemzően a szem irritációja okozza; UV-sugárzás, szeles, poros helyen való tartózkodás növeli a kialakulás valószínűségét. 20-40 éves férfiak között leggyakoribb a megjelenése. Eltávolítása műtéti úton történik, azonban ezt követően gyakran kiújul, főleg, ha a kiváltó környezeti tényezőkben nem történik változás. Megelőzése érdekében UV-szűrős napszemüveg viselése, szemszárazság ellen szemcsepp használata javasolt.
Kötőhártya-hegek
A kötőhártya-hegek korábbi gyulladások vagy sérülések eredményeként alakulhatnak ki, és a szem felszínének rugalmasságát és mozgékonyságát csökkenthetik. A hegesedés miatt a kötőhártya kevésbé képes megtartani a nedvességet, és csökken a védő nyák termelése, ami fontos a szem védelme érdekében. Kialakulásában számos ok játszhat szerepet, pl. a szemet ért trauma, fertőzések, allergia vagy autoimmun betegségek. Kezelése nagymértékben a kiváltó októl függ.
Kötőhártyavérzés
A kötőhártyavérzés a szem felszínén látható vérzésként jelentkezik, amely általában kisebb sérülések vagy hirtelen kialakuló magas vérnyomás következtében alakul ki. A kötőhártya gazdag apró hajszálerekben, melyek nagyon könnyen sérülhetnek, és ijesztő vérfoltokat okoznak a szemen. Oka sokféle lehet, többek között nagy erőfeszítések, fertőzések, dörzsölés, kontaktlencse viselése, bizonyos gyógyszerek (véralvadásra ható gyógyszerek) vagy bizonyos betegségek (cukorbetegség, magas vérnyomás, véralvadási zavarok). Az esetek nagy részében nem súlyos, maradandó károsodás nélkül, magától gyógyul; bár viszonylag sokáig, hetekig is eltarthat a vér teljes felszívódása. A látást nem befolyásolja, nem jár fájdalommal, sem egyéb kellemetlen érzéssel.
Ciszták a kötőhártyán
A kötőhártya-ciszta a kötőhártyán kialakuló jóindulatú, folyadékkal telt elváltozás. Gyakran tünetmentes, de nagyobb méret esetén idegentest-érzést, szemfájdalmat vagy pislogáskor jelentkező kellemetlenséget okozhat. A ciszták kialakulásának okai közé tartozhatnak a szem irritációi, például kötőhártya-gyulladás, szárazszem-betegség vagy korábbi szemsérülések. Bár egyes ciszták kezelés nélkül is elmúlhatnak, tartós vagy zavaró tünetek esetén szemész szakorvos felkeresése javasolt.
A kötőhártya ér-rendellenességei
A kötőhártya éreredetű rendellenességei a kötőhártya ereinek tágulatai, amelyek gyakran tünetmentesek, de előfordulhat a szemben észlelhető vörös folt is. Ezek az ún. mikroaneurizmák összefüggésbe hozhatók a retinaelváltozásokkal, ezért fontos az alapbetegség felderítése. A rendellenes erek állandó mozgása miatt előfordulhat kötőhártyavérzés is a következményeként. A diagnózis felállításakor ki kell zárni a cukorbetegség, magas vérnyomás és sarlósejtes vérszegénység okozta retinopátiát. A kezelés elsősorban az alapbetegség kezelésére irányul.
A kötőhártya betegségeinek szövődményei
A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt kötőhártya-betegségek számos szövődményhez vezethetnek, amelyek befolyásolhatják a látás minőségét és a szem egészségét.
A kötőhártya betegségeinek szövődményei az alábbiak lehetnek:
- krónikus szemirritáció és diszkomfort érzés,
- szaruhártya-gyulladás (keratitis) (lásd: Fertőző szembetegségek),
- maradandó látáskárosodás,
- hegesedések a kötőhártyán,
- szemmozgási nehézségek,
- tartós szemszárazság (lásd: Szárazszem-betegség),
- fokozott szemnyomás következtében zöldhályog (glaukóma).
Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a szövődmények elkerülése érdekében.
A kötőhártya betegségeinek diagnosztizálása
A kötőhártya betegségeinek felismeréséhez különböző vizsgálati módszereket alkalmaznak. A szemészeti vizsgálat mellett szükség lehet olyan egyéb módszerekre is, amelyek segítségével a pontos diagnózis meghatározható.
A kötőhártya betegségeinek diagnosztizálására az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
- szemészeti vizsgálat,
- szemnyomásmérés,
- laborvizsgálatok fertőzések kizárására,
- szemfenékvizsgálat.
A kötőhártya betegségeinek kezelése
A megfelelő terápiás megközelítés a betegség típusától és súlyosságától függően változhat.
A kötőhártya betegségeinek kezelésére az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
- antibiotikumok, ha bakteriális fertőzés áll a háttérben,
- antivirális szerek, ha vírusfertőzés áll a háttérben,
- allergia elleni gyógyszerek,
- műtéti beavatkozás súlyos esetekben.
A kötőhártya betegségeinek megelőzése
A kötőhártya betegségeinek megelőzése érdekében fontos a megfelelő higiénia betartása, az allergiák kezelése és a szem védelme a környezeti ártalmakkal szemben, például napszemüveg viselésével.
A szemápolásról bővebben itt olvashat.
Ajánlott tartalom:
