A kötőhártya-gyulladás (vagy conjunctivitis) a szem külső rétegének (conjunctiva = kötőhártya), illetve a szemhéj belső felének gyulladása. A kialakulás okától függően érintheti csak az egyik vagy mindkét szemet.
Bár kellemetlen tünetekkel jár, a látást nagyon ritkán veszélyezteti. A kötőhártya-gyulladást leggyakrabban fertőzés (baktérium, vírus, gomba), allergia vagy szemszárazság okozza. A megfelelő terápia választása érdekében fontos a helyes diagnózis felállítása, a kiváltó ok azonosítása.
A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb tünetei
Vírusos eredetű kötőhártya-gyulladás esetében a panaszok gyakran egyszerre fordulnak elő felső légúti hurutos megbetegedéssel. Bakteriális fertőzésre a szemeket összetapasztó, sárgás, ragacsos váladékozás jellemző. Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás általában szezonális, évszakhoz kötötten minden évben újra jelentkezik.
A kötőhártya-gyulladást az alábbi tünetek jelezhetik:
- a szem vörös vagy rózsaszínes elszíneződése, erezettsége;
- a szem fokozott váladékozása, a szemhéjak reggeli összetapadása;
- bő könnyezés;
- a szem viszketése;
- égő vagy szúró idegentest-érzés a szemben;
- felpuffadt szemhéjak;
- fényérzékenység.
Mikor forduljon orvoshoz?
Csecsemők esetében a kötőhártya-gyulladás leggyakoribb oka a könnycsatorna elzáródása, ezért ha a gyermeknek vörös a szeme, sürgősen orvoshoz kell fordulni!
Gyermekek esetében gyakori a fertőző kötőhártya-gyulladás, ezért fontos a korai diagnózis és a megfelelő terápia, mert a bölcsődében, óvodában egymást is megfertőzhetik. Mindenképpen forduljon orvoshoz, ha a gyermeken észreveszi a kötőhártya-gyulladás tüneteit!
Felnőttek esetében a tüneteket leggyakrabban szemszárazság, illetve allergia okozza. Az esetek nagy részében a tünetek maguktól is elmúlnak. Ha azonban gennyes váladékozást tapasztal, a kiváltó ok valószínűleg baktérium, ami antibakteriális kezelést igényel.
Tünetek, amelyekkel mindenképpen orvoshoz kell fordulni:
- pár napon belül erősödő vagy nem múló panaszok;
- gennyes váladékozás, ami bakteriális eredetre utalhat;
- szemfájdalom;
- fényérzékenység;
- a látás megváltozása (tárgyak „hullámzása”, fényes villanások megjelenése);
- erőteljes szemvörösség.
A fenti panaszok esetén keresse fel a területileg illetékes szemészeti rendelőt, vagy kérjen segítséget háziorvosától, házi gyermekorvosától!
A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb okai
A kötőhártya-gyulladás lehet fertőző, ha valamilyen kórokozó okozza. Így a kötőhártya-gyulladás lehet bakteriális, vírusos, gombás, parazitás megbetegedés. Külön kiemelt csoportot képez a szexuális úton terjedő kórokozó által okozott betegség (STD).
Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás leggyakrabban az őszi-téli időszakban, illetve allergiaszezonban jelentkezik az arra érzékenyeknél. Ez a betegség nem fertőző. Az allergiás kötőhártya-gyulladás kiváltó tényezői a környezeti allergének: tavasszal a fák, virágok pollenjei, nyáron és késő ősszel a gyomnövények virágpora. Ha a szénanátha részeként jelentkezik a kötőhártya-gyulladás (az esetek 85%-ában), akkor orrfolyással, orrdugulással, torokviszketéssel jár együtt. Kiváltó tényező lehet ezenkívül a poratka, a penészgomba vagy az állati hámsejtek is – ebben az esetben a tünetek egész évben megjelenhetnek.
Kötőhártya-gyulladást kiválthatnak még különböző irritáló anyagok (homok, kemikáliák), idegen test a szemben (pl. kontaktlencse), a könnycsatorna elzáródása, autoimmun betegség, rosacea és pajzsmirigybetegség is.
A kötőhártya-gyulladás diagnosztizálása
A kezelőorvos kikérdezi és megvizsgálja a beteget, szükség esetén allergiatesztek elvégzését kezdeményezi.
Az allergiás, illetve szemszárazság okozta esetek (főleg felnőttek esetében) általában rövid időn belül maguktól is gyógyulnak.
Amennyiben nem múló, terápiára sem reagáló fertőzésről van szó, a szemváladék tenyésztésére is sor kerülhet, de ez ritka.
A kötőhártya-gyulladás kezelése
A tünetek enyhítésére vény nélkül kapható szerek kiválasztásában kérje a gyógyszerész segítségét. A nyugtató, illetve allergia elleni készítmények a kötőhártya-gyulladás okától függően is segíthetnek.
Az orvos a kötőhártya-gyulladás okának megfelelő terápiát alkalmazza:
- bakteriális fertőzés: antibiotikumot tartalmazó készítmények;
- vírusos fertőzés: a vírus fajtájától függő kezelés javasolt;
- allergia: antihisztamin tabletta vagy szemcsepp;
- szexuális úton terjedő kórokozók: specifikus gyógyszer (ez esetben a kezelés hosszabb időt is igénybe vehet);
- irritáció miatt kialakult gyulladás: gyulladáscsökkentő szemcsepp;
- idegen test okozta gyulladás: az idegen test eltávolítása.
A kötőhártya-gyulladás megelőzése
Az általános higiéniás rendszabályok – gyakori, szappanos kézmosás, megfelelő személyi higiénia, szemápolás – betartása mellett az alábbiakra érdemes odafigyelni:
- Mossa a párnahuzatát, törülközőjét mosószerrel, magas hőfokon.
- Ne használja mások párnáját, törölközőjét.
- Tünetek esetén ne érjen a szeméhez.
- A tünetek megszűnéséig ne hordjon kontaktlencsét.
- A kontaktlencséket megfelelő időközönkénti cserélje, fertőtlenítse.
- Használjon szemvédőt irritáló vagy vegyi anyagokkal való érintkezés során.
Érdekesség, hogy egyes népeknél ezüsttartalmú fekete szemfestékkel festik ki a szemüket – a férfiak és a nők egyaránt – a szemfertőzések elkerülésére.
Kötőhártya-gyulladás gyermekeknél
A gyermekek esetében gyakori a fertőző kötőhártya-gyulladás kialakulása, ezért a tünetek megszűnéséig lehetőleg ne menjen közösségbe a gyermek.
Újszülöttkorban 1%-os ezüst-acetát-oldatot cseppentenek a babák szemébe, amely elpusztítja a gonorrhoea (szexuális úton terjedő) kórokozóját. Ez a betegség a mai napig jelen van a lakosság körében. Ha a kórokozó az újszülött szemébe kerül a szülőcsatornán történő áthaladáskor, súlyos, gennyes szemgyulladást okozhat. Ezért az újszülöttellátás során az ún. Credé-csepp használata kötelező. A régi időkben ez a betegség vakságot is okozhatott.
