Bradycardiáról (lassú a szívverésről) akkor beszélünk, ha a percenkénti szívösszehúzódások száma nem éri el a 60-at. Fiatalok, illetve sportolók esetében a 60-nál alacsonyabb pulzusszám normális is lehet.
Egészséges szívben a nyugalmi szívfrekvencia – a percenkénti szívösszehúzódások száma – 60-100/perc. Tachycardiának nevezzük, amikor a nyugalmi szívfrekvencia meghaladja a percenkénti 100 ütést.
A bradycardia főbb tünetei
A bradycardiának általában nincs észlelhető jele, de az állandó lassú szívritmus gyakori fáradtságot, gyengeséget és szédülést okozhat. A szívritmus jelentősebb mértékű lelassulása esetén ájulás következhet be. A bradycardia járhat még légszomjjal, mellkasi fájdalommal vagy szabálytalan szívritmussal is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, keresse fel háziorvosát, aki kardiológiai szakrendelőbe fogja beutalni. Érdemes feljegyezni a rosszullétek (lassú szívverés, gyengeségérzet, stb.) időpontjait, mert ez fontos támpontot ad a kardiológus szakorvosnak a betegség kórisméjének megállapításához.
Bizonyos esetekben sürgős orvosi ellátás szükséges, ezért ha nyomó jellegű, öt percen belül nem múló mellkasi fájdalmat, valamint izzadást, hidegrázást, a karokba, vállakba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat tapasztal, vagy eszméletét vesztette, kellemetlen, erős szívdobogásérzése (palpitáció) van, szédül, verejtékezik, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A bradycardia kiváltó okai
A bradycardia a szívritmuszavarok közé tartozik, a szív ingerképző- illetve ingerületvezető rendszerének kóros működése okozza.
Bradycardiát okozó betegségek:
- veleszületett szívbetegség;
- ischaemiás szívbetegség;
- miokardiális infarktus heveny szakasza;
- reumás láz;
- szarkoidózis;
- Lyme-betegség;
- pajzsmirigy-alulműködés;
- koponyaűri nyomás fokozódása;
- csecsemő- vagy gyermekkori oxigénhiányos állapot (hipoxia).
Bizonyos gyógyszerek (például egyes vérnyomáscsökkentők) tartós szedése szintén bradycardiát okozhat.
A bradycardia lehetséges szövődményei
A túl lassú szívverés legveszélyesebb szövődménye a hirtelen szívmegállás (aszisztólia), ami a szívben beálló elektromos zavar következtében jön létre, és amennyiben nem sikerül visszaállítani a szívritmust, néhány percen belül a halál beálltához vezet.
A bradycardia diagnosztizálása
A szívritmuszavarok kivizsgálása az alapos kórelőzmény-felvétellel kezdődik, majd nyugalmi EKG-vizsgálattal folyatódik. Az EKG-vizsgálat nem mindig észleli a rendellenes szívritmust, ezért úgynevezett Holter-EKG alkalmazására is sor kerülhet. A beteg 24 órán keresztül viseli az eszközt, amely ez idő alatt követi és rögzíti a szív működését. A készülék segítségével megállapítható a kóros elváltozás mértéke és összefüggése a panaszokkal. Bizonyos esetekben szükség lehet további vizsgálatokra, például terheléses EKG- (ergometria) vagy elektrofiziológiai vizsgálatra.
A bradycardia kezelése
A bradycardia kezelése a betegséget kiváltó októl függ. Szív eredetű bradycardia esetén általában gyógyszeres terápia vagy pacemaker alkalmazására kerülhet sor.
A pacemaker
A tünetekkel rendelkező, gyógyszeres kezelésre nem reagáló betegek gyógyítása szívritmus-szabályozó készülék (pacemaker) beültetésével történik. A pacemaker egy kisméretű, elemmel működő készülék, amely folyamatosan ellenőrzi a szívritmust, és túl lassú szívműködés esetén elektromos impulzusokat ad le, így biztosítva a megfelelő pulzusszámot. A beteg mellkasának bőre alá ültetik be, helyi érzéstelenítésben. A beteget a beavatkozás után néhány órával vagy legkésőbb másnap az otthonába bocsátják.
Mit tehet bradycardia esetén?
Amennyiben bradycardiában szenved, fontos, hogy mindig gondoskodjon elegendő folyadék beviteléről. Kerülje a fekvő helyzetből történő hirtelen felállást, és lehetőség szerint helyzetváltoztatás közben kapaszkodjon.
A bradycardia megelőzése
A bradycardia kialakulása nem minden esetben előzhető meg, de a szívbetegség kockázata jelentősen csökkenthető az alábbi alapelvek betartásával:
- rendszeres testmozgás;
- normál testsúly megtartása;
- egészséges táplálkozás;
- stressz kerülése, csökkentése;
- dohányzás abbahagyása;
- vérnyomás és koleszterinszint rendszeres ellenőrzése.
A fentieken túl ajánlott kardiológiai vizsgálaton való részvétel egy-két évente, különösen ha a családban előfordult már szívbetegség.
Ajánlott tartalmak:
