A látás zavara többféle okból kialakulhat. Okozhatja fénytörési rendellenesség, többféle szembetegség, idegrendszeri megbetegedés, illetve szem- és fejsérülés is.
A látászavar tünetei
A látászavar tünetei a kiváltó októl függően változhatnak.
Az alábbi tünetek fordulhatnak elő:
- Homályos látás: nem megfelelő látásélesség, a fókuszálás nehezítettsége.
- Kettős látás (diplópia): a látott képek egymás mellett vagy egymást átfedve is megjelenhetnek; lehet átmeneti vagy állandó.
- A látótérkiesés: a látótér csökkenésével járó állapot, amely az alábbi észlelések zavarával járhat.
- Centrális látótér kiesés: éleslátás, arcfelismerés, színárnyalatok megkülönböztetésének zavara.
- Perifériás látótér kiesés: mozgásérzékelés zavara.
- Szabálytalan úszó foltok, villanások észlelése: az üvegtest zselés anyagának átalakulása következtében alakulhat ki.
- Látás teljes elvesztése.
A látászavar kiváltó okai
Fénytörési rendellenességek
Az egészséges szemben a szaruhártya és a lencse megtöri a bejövő fénysugarakat, és az ideghártyára fókuszálja azokat. Míg a szaruhártya alakja rögzített, a lencse ahhoz igazodva változtatja az alakját, hogy a különböző távolságban lévő tárgyakat fókuszálni tudja. Amennyiben a fénytörés rendellenes módon történik, a közeli vagy a távoli tárgyakat homályosan látjuk. Ezt hívjuk távollátásnak vagy rövidlátásnak.
Szembetegségek
Látászavart okozhat a szürkehályog (cataracta), a zöldhályog (glaukóma), az ideghártya leválása és a látóideg-gyulladás (neuritisz optika).
A szürkehályog elnyeli a szemlencsére jutó fény egy részét, és eltorzítja az ideghártyára (retina) fókuszálandó fényt. A szemnyomás fokozódásával járó zöldhályog a látótér szélén látáskiesést, illetve a látótérben vakfoltokat hoz létre.
Az ideghártya leválása az alapját képező szövetektől fájdalommentes, de a beteg szabálytalan úszó foltokat vagy villanásokat lát, homályos látást tapasztal. A látásvesztés a látótér egy részén kezdődik, majd folyamatosan terjed.
A látóideg gyulladása homályos és kettős látással, fejfájással illetve a látás teljes elvesztésével járhat. Tünete lehet a Devik-szindróma nevű, gerincvelő-gyulladással is járó autoimmun megbetegedésnek, valamint a szklerózis multiplexnek is.
Idegrendszeri megbetegedések
A részleges látásvesztés és a kettős látás az agyi vérellátás zavarának egyik fő tünete is lehet. Az agy rövid ideig tartó elégtelen vérellátása az átmeneti iszkémiás roham (tranziens iszkémiás attak, TIA), amelynek során a vérellátás gyorsan helyreáll, és az agyszövet nem pusztul el. Ezzel szemben szélütés (stroke) esetén az agy egy részének vérellátása megszűnik, aminek következtében az érintett agyi terület elpusztul.
A kettős látás az agydaganatok különböző formáinak korai tünete is lehet, amelyet a legtöbb esetben fejfájás kísér.
A jóindulatú koponyaűri nyomásfokozódásban (pszeudotumor cerebri) szenvedő betegek kis százaléka egyik vagy mindkét szemére részlegesen, vagy teljesen elveszítheti a látását a betegség késői szakaszában.
Diabéteszes retinopátia
A nem megfelelően kezelt cukorbetegség hosszú távú szövődménye lehet az akár teljes látásvesztéshez is vezető diabéteszes retinopátia.
Szem- és fejsérülések
Az arckoponya – felépítésénél fogva – megvédi a szemet a kisebb sérülésektől, azonban bizonyos esetekben a szemet ért súlyosabb károsodás a látás zavarához, akár látásvesztéshez is vezethet. A tompán behatoló sérülések a szemüreg belsejébe nyomják a szemet, zúzódás jöhet létre, vér szivároghat a szem belsejébe, megrepedhet a szivárványhártya (írisz), elmozdulhat a szemlencse. Leválhat az ideghártya, ami a fentebb leírt tüneteket okozhatja.
A szembe jutott idegentestek fényérzékenységet, bevörösödést és a látás elhomályosodását okozhatják.
Az erős hő vagy kémiai anyag okozta égési sérülések következtében károsodhat a szivárványhártya, hegesedhet a szaruhártya, ami akár vaksághoz is vezethet.
Egyéb látászavarok
Színtévesztés: Olyan genetikai betegségek, melynek következtében az érintett személy bizonyos színeket eltérően lát, mint a többi ember. Leggyakoribb eltérés a vörös/zöld színtévesztés, amikor a vörös és a zöld szín megkülönböztetése okoz problémát. A betegség a hétköznapokban nem okoz nehézséget, azonban bizonyos szakmák végzése nem megengedett ezzel az eltéréssel élőknek.
Színvakság: Ritka, szintén genetikai betegség. A betegek szürkésnek látják a színeket és legtöbbször a látásélességük is romlott
Térlátás zavar: A két szem által alkotott képet az agy nem képes összeilleszteni, így nem alakul ki a megfelelő mélységérzékelés és nehezített a távolságok észlelése.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben problémákat észlel a látásával kapcsolatban, keressen fel szemészeti szakorvosi rendelést látásvizsgálat céljából.
Hirtelen kialakuló látászavar, egy vagy kétoldali látásromlás, kettőslátás vagy súlyos szemsérülés esetén minden esetben haladéktalanul jelentkezzen szemészeti szakrendelésen.
A látászavar diagnosztizálása
A látászavar okainak tisztázása érdekében a szemész szakorvos a beteg kikérdezésével tájékozódik arról, hogy egy- vagy kétoldali látászavarról van-e szó, mennyi idő alatt fejlődött ki a látászavar, és milyen egyéb tünetek kísérik azt. A kivizsgálás során megvizsgálja a látásélességet, a látóteret, a szemmozgásokat és a pupillareakciókat. Szemtükrözéssel (oftalmoszkópia) tekinti meg a szemfenéki vörös visszfényt, az üvegtestet, a látóideget, a szem ideghártyáját (retina) és a sárgafoltot (makula).
A látászavar kezelése
A látászavar kezelésének módja attól függ, hogy azt milyen tényező (fénytörési rendellenesség, betegség vagy sérülés) idézte elő. A tartós fénytörési rendellenességek túlnyomó többségében a látás szemüveg vagy kontaktlencse viselésével javítható. Ilyen állapotok esetén a látás állapotának időszakos, 1-2 évente történő kontrollvizsgálatára van szükség.
A szem betegség vagy sérülés miatt szükségessé váló kezelése lehet helyi (szemcsepp, szembe vagy szem mellé adott injekció), gyógyszeres (szájon át szedhető vagy injekcióban, illetve infúzióban adott), valamint a sebészeti (gyakran lézeres) beavatkozás.
Mit tehet látászavar esetén?
Fontos, hogy a látászavarban szenvedő beteg betartsa a kezelőorvos utasításait: pontosan szedje az orvos által felírt gyógyszereket, rendszeresen használja a szemcseppjét, mindig jelenjen meg az ellenőrző vizsgálatokon. Rendkívül fontos a látászavart kiváltó alapbetegség kezelése és rendszeres kontrollja is.
Látászavarok gyermek- és időskorban
A gyermekek rendszeres szemészeti szűrővizsgálaton való részvétele rendkívül fontos, mivel a kezeletlen látászavarok különféle szemészeti megbetegedésekhez vezethetnek.
Az ún. időskori makula degeneráció az 50 év feletti korosztály megbetegedése, amelyben fokozatosan romlik az olvasóképesség, majd évtizedek elteltével az érintett a teljes látását is elveszítheti. A dohányzás meghatványozza a betegség kialakulásának kockázatát, ezért időskorban – illetve bármely életkorban – feltétlenül javasolt a dohányzásról való leszokás.
