A légzési elégtelenség gyakran életveszélyes állapot, amely akkor áll elő, amikor a szervezetbe nem jut elég oxigén (hipoxia), vagy a vérben túl magas a szén-dioxid szintje (hiperkapnia).
A légzőrendszer elsődleges feladata a légzés, vagyis a levegő oxigéntartalmának felvétele, eljuttatása a vérbe, majd a szervezetben keletkezett szén-dioxid eltávolítása. Ez a funkció az élethez nélkülözhetetlen, leállása esetén a beteg azonnali életveszélybe kerül.
A légzési elégtelenség jelentkezhet hirtelen (akut) vagy hosszabb idő elteltével (krónikus). Két gyakori típusa van: a hipoxémiás légzési elégtelenség és a hiperkapniás légzési elégtelenség. Létezik még perioperatív (műtéthez kapcsolódó), illetve sokk okozta légzési elégtelenség is.
Hipoxémiás légzési elégtelenség. A hipoxémiás légzési elégtelenség akkor következik be, amikor nincs elég oxigén a vérben (hipoxia). Leggyakoribb kiváltó okai a szív- és tüdőbetegségek.
Hiperkapniás légzési elégtelenség. A hiperkapniás légzési elégtelenség akkor következik be, amikor túl sok szén-dioxid (CO2) van a vérben. Ha a szervezet nem tud megszabadulni a szén-dioxidtól, nincs hely a vörösvérsejteken az oxigén számára. A hiperkapniás légzési elégtelenség leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak a szív-, tüdő-, izom- és idegrendszeri betegségek. Bizonyos gyógyszerek is kiválthatják.
Perioperatív légzési elégtelenség. Perioperatív légzési elégtelenség műtét során fordulhat elő. Az érzéstelenítés megakadályozhatja, hogy megfelelően lélegezzen a páciens. Néha a tüdőben lévő léghólyagocskák összeeshetnek (atelektázia), és így megakadályozhatják, hogy oxigén jusson a vérébe.
Sokk miatti légzési elégtelenség. A sokk olyan állapot, amely alacsony vérnyomással, tüdőödémával és egyéb olyan problémákkal járhat, amelyek légzési elégtelenséghez vezethetnek. Sokkot okozhat például a szepszis, a szívinfarktus és a vérveszteség.
A légzési elégtelenség legfőbb tünetei
A légzési elégtelenség tünetei a kiváltó októl és a súlyosságtól is függnek.
Jellemző tünetei az alábbiak:
- légszomj, nehézlégzés,
- gyors, felületes légzés,
- extrém fáradtságérzés,
- gyors pulzus (tachycardia), szívdobogásérzés,
- vér vagy véres váladék felköhögése,
- nyugtalanság,
- intenzív izzadás,
- a bőr sápadt vagy kékes színezetű (cianózis),
- fejfájás,
- homályos látás,
- zavartság, zaklatottság,
- viselkedésváltozás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az akut légzési elégtelenség életveszélyes állapot. Ha önmagán vagy máson a fenti tünetek jelentkeznek, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A krónikus légzési elégtelenség egyes betegségek velejárója. Ha rosszabbodik az állapota, minél előbb forduljon kezelőorvosához.
A légzési elégtelenség legfőbb okai
Légzési elégtelenség akkor alakul ki, ha valami miatt nem jut elég oxigén a vérbe vagy a szén-dioxid nem távozik onnan.
Lehetséges okai az alábbiak:
- túl kevés levegő jut a tüdőbe;
- a tüdő vérátáramlása csökken;
- elzáródás, hegesedés, folyadék felhalmozódása a tüdőben;
- a megfelelő légzést valami akadályozza (kiváltó okai lehetnek a tüdőt érintő állapotok, a légzés irányításában és kivitelezésében részt vevő idegek, izmok nem megfelelő működése, a mellkast ért sérülés);
- a szívben a véráramlás zavara.
Egyes betegségek növelik a légzési elégtelenség kialakulásának kockázatát:
- tüdőbetegségek [akut légzési distressz szindróma (ARDS), krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), tüdőgyulladás, asztma, cisztás fibrózis, tüdőödéma, tüdőembólia];
- szívbetegségek (szívelégtelenség, sokk, veleszületett szívrendellenesség, szívinfarktus);
- a légzésben részt vevő idegeket, izmokat érintő betegségek (izomdisztrófia, extrém gerincferdülés, Guillain–Barré-szindróma, amiotrófiás laterálszklerózis);
- mellkast, gerincet vagy agyat ért sérülések;
- stroke;
- dohányzás vagy más, a tüdőt károsító anyagoknak való kitettség (légszennyezés, por, azbeszt);
- műtéti altatás;
- droghasználat, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása.
Az újszülöttek (különösen a koraszülöttek) és a 65 év felettiek esetén nagyobb valószínűséggel alakulhat ki légzési elégtelenség.
A légzési elégtelenség diagnosztizálása
A diagnózis felállításához pulzoximetria, artériás vérgázvizsgálat, mellkasröntgen, CT-vizsgálat, légzésfunkciós vizsgálat, EKG szükséges.
A légzési elégtelenség kezelése
Az állapot kezelése a súlyosságtól és a kiváltó októl is függ. A kezelés lényege, hogy az oxigénellátás biztosított legyen. Ehhez oxigén adása, súlyos esetben gépi lélegeztetés is szükséges lehet. Emellett a kiváltó ok kezelése is szükséges. Az akut, súlyos légzési elégtelenség azonnali sürgősségi ellátást igényel. A kevésbé súlyos krónikus esetek otthon is kezelhetők.
Ajánlott tartalom:
