A lép a test bal oldalán, a bordakosár alatt található. A nyirokrendszer és az immunrendszer része, szerepet játszik a szervezet betegségekkel szembeni védekezésében.
A lép a következő funkciókat látja el:
- vér szűrése,
- régi, kóros vagy sérült vörösvérsejtek eltávolítása,
- vörösvérsejtek tárolása,
- fertőzések leküzdése,
- vér továbbítása a májba.
Bár a lép nagyon fontos szerv, lehet nélküle élni. Lépeltávolításra sérülés vagy betegségek, például rák miatt kerülhet sor. Lépeltávolítás után a beteg élete nem változik meg lényegesen, de a fertőzésekre fogékonyabbá válhat, így érdemes az ajánlott védőoltásokat beadatni.
Lépruptúra
Lépruptúrának nevezzük a lép repedését, amelyet valamilyen sérülés, baleset, mellkast vagy hasat ért nagyobb ütés, bordatörés válthat ki. A repedés miatti vérzés az erőhatás pillanatában, de akár hetekkel később is létrejöhet.
Tünetei: a has bal oldalán, a bordák alatt érzett fájdalom, a terület nyomásra, érintésre való érzékenysége. A fellépő belső vérzés miatt a beteg szédülhet, pulzusa megemelkedik, vérnyomása alacsony, verejtékezik, súlyos esetben sokkos állapot alakulhat ki.
Fontos! A repedés belső vérzést okoz, amely életveszélyes állapot, azonnali sürgősségi ellátást igényel.
Lépmegnagyobbodás (splenomegalia)
A lép megnagyobbodása gyakran jár együtt a máj megnagyobbodásával, amit hepatosplenomegaliának nevezünk. A lép megnagyobbodhat egy trauma hatására, de lehet valamilyen betegség tünete is – például rheumatoid arthritisz, májcirrózis, leukémia, limfóma, egyes fertőzések (mononukleózis, malária, szifilisz), anyagcserezavarok (Gaucher-kór, Niemann-Pick-kór), lupusz, szarkoidózis –, illetve lehet veleszületett rendellenesség következménye is.
A megnagyobbodott lép általában nem okoz tüneteket, sokszor más okból végzett képalkotó vizsgálat derít rá fényt. Ha mégis tünetekkel jár, akkor teltségérzet, a has bal oldalán érzett, a bal vállig sugárzó fájdalom, láz, vérszegénység, a gyakori fertőzéses megbetegedések hívhatják fel rá a figyelmet.
A lép alulműködése (hyposplenia)
Hyposplenia esetén a lép alulműködik. Kialakulhat például sarlósejtes anémia, lép trombózis, autoimmun betegségek (lisztérzékenység) vagy limfómák következtében. Ezzel az állapottal együtt lehet élni, de megnehezíti bizonyos fertőzések leküzdését (Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae, Neisseria meningitidis, E. coli, Salmonella-fertőzések, malária, babesiosis). Akinek hiányzik (asplenia) vagy alulműködik a lépe, annak az egzotikus utazások is nagyobb kockázatot jelenthetnek a fertőzésveszély miatt.
Hyposplenia esetén kérje ki kezelőorvosa tanácsát a feltétlenül beadandó oltásokról, pl. az influenza, a súlyos tüdőgyulladást okozó pneumococcus baktérium, a gennyes agyhártyagyulladást okozó meningococcus és a Haemophilus influenzae ellen!
A lép túlműködése (hypersplenia)
Az abnormálisan megnagyobbodott és túlműködő lép is kockázatokat hordoz, mivel túl sok vörösvérsejtet távolít el a véráramból. Ennek következménye vérszegénység lehet. A másik két sejttípus is érintett lehet: az alacsony fehérvérsejtszám a fertőzésekre való fogékonyságot növeli, az alacsony vérlemezkeszám (trombocytopenia) következtében pedig nő a vérzékenység kockázata. A csontvelőben kompenzatorikus módon fokozódik a vérsejtek termelése. A hypersplenia oka a lép megnagyobbodása (splenomegalia), a kiváltó ok kezelésével a hypersplenia is megszűnik.
A lép infarktusa (infarctus lienis)
A lép infarktusa vagy elhalása akkor következik be, amikor a szerv vérellátása akadályba ütközik, és a lép nem jut elegendő vérhez. Az elhalás érinthet egyes részeket vagy a teljes szervet. A kiváltó ok lehet sarlósejtes vérszegénység, egyes hematológiai betegségek, illetve vérrögök kialakulása.
Ha nem érintett az egész szerv, akkor nem feltétlenül indokolt a lép eltávolítása (splenectomia), de ha szövődmények, pl. ciszta vagy fekély alakul ki, akkor el kell végezni a műtétet.
Léptályog
A lépben kialakuló tályog ritka jelenség, általában bakteriális vagy parazitafertőzés parazitafertőzés okozza. A betegség halálos is lehet, vagy krónikussá is válhat. A megfelelő antibiotikumos kezelés csökkentheti a halálozási arányt.
Léptályog gyakrabban alakulhat ki az alkoholizmussal, cukorbetegséggel élőkben és az immunszupresszáns kezelésben részesülőkben.
Lépciszta
A lépben ritkán folyadékkal teli hólyagok, ciszták is kialakulhatnak. Ezek egyes esetekben veleszületettek, de létrejöhetnek sérülés vagy fertőzés (pl. echinococcosis) következtében is. A ciszták általában nem okoznak tüneteket, ha nem érik el a 6-8 cm-es nagyságot. Ennél nagyobb méret esetén azonban már nyomást gyakorolnak a környező szövetekre, aminek hasi fájdalom, légzési nehézségek lehetnek a következményei. A ciszták kifakadása hirtelen hasi fájdalommal jár, echinococcosis esetén pedig az ún. hydatid ciszta megrepedése súlyos anafilaxiás sokkot okozhat.
Lépdaganatok
Magából a lépből kifejezetten ritkán indul ki daganat. Tünetei közé tartozhat a hasi fájdalom és a gyengeség.
Az itt jelentkező tumor általában a nyirokrendszerben kialakuló limfóma vagy a vérben jelentkező leukémia következménye. Más szervből kiinduló daganatok (a kiindulás általában melanoma, tüdődaganat, emlődaganat és petefészekdaganat) áttétei is ritkán jelennek meg itt, és mivel sokszor nem adnak tünetet, könnyen előfordul, hogy az áttét diagnosztizálatlan marad.
A lép leggyakoribb elsődleges daganatai jóindulatúak és az erekből indulnak ki; idetartozik a haemangioma, a hamartoma, a lymphangioma, a haemangioendothelioma, a haemangiopericytoma. Nem éreredetű daganat a gyulladásos pszeudotumor, a fibróma és a lipóma.
A lépdaganatokról bővebben itt olvashat.
