Májbiopszia

A májbiopszia gyakori és biztonságos diagnosztikai módszer a máj lehetséges betegségeinek – vagy azok súlyosságának – megállapítására. A vizsgálat során a májból mintavételező tűvel szövetmintát vesznek, amelyet citopatológus értékel.

A májbiopszia alkalmazása

A kezelőorvos májbiopsziát kérhet, ha más módszerrel nem lehetséges a májprobléma diagnosztizálása, kizárása, illetve ha a labor- vagy a képalkotó vizsgálat eredményei alapján felmerül az alábbi betegségek gyanúja:

Májbiopsziával meghatározható:

  • a már diagnosztizált májbetegség súlyossága (stádiumbeosztás);
  • a folyamatban lévő kezelés hatékonysága;
  • májtranszplantációt követően a máj állapota.

A májbiopszia menete és típusai

Májbiopszia elvégzése előtt előfordulhat, hogy fel kell függeszteni az olyan gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők szedését, amelyek növelhetik a vérzés kockázatát, például:

  • szalicilsav- vagy ibuprofentartalmú fájdalomcsillapítók;
  • véralvadásgátló gyógyszerek.

A beavatkozás előtt ellenőrizhetik a vér alvadási paramétereit, és ha az eredmény aggályokat vet fel, gyógyszeres kezeléssel csökkentik a fokozott vérzés kockázatát. A májbiopsziát helyi érzéstelenítésben végzik, a beavatkozás általában kevesebb mint 30 percet vesz igénybe.

A szövetmintavételhez a szúrás történhet szemből, hátulról vagy oldalról is, aszerint, hogy az elváltozás milyen szögből érhető el optimálisan és biztonságosan. A beavatkozást végezhetik vékonytű-biopsziával, amikor sejteket nyernek ki a májból, illetve vastagtű-biopsziával, amikor kisebb vágásra is szükség lehet a bőrön az eszköz bevezetéséhez. Ilyenkor apró, mikroszkópos szövetdarabot (szövethengert) távolítanak el a májból. A beavatkozás közben és után képalkotó eljárással, például ultrahanggal ellenőrzik a pozíciót, illetve hogy nem maradt-e hátra vérzés vagy bármilyen szövődmény.

A sejt- vagy szövetmintákat citopatológus értékeli.

A májbiopszia lehetséges szövődményei

Mint minden invazív beavatkozásnak, a májbiopsziának is lehetnek szövődményei:

  • fájdalom a biopszia helyén;
  • vérzés (az erős vérzés kórházi ellátást igényel);
  • hashártyagyulladás;
  • allergiás reakció (például az érzéstelenítőre);
  • fertőzés (baktériumok kerülhetnek a hasüregbe vagy a véráramba);
  • májhoz közeli szerv sérülése – ritkán előfordulhat, hogy a mintavételező tű felsért egy másik belső szervet, például az epehólyagot vagy a tüdőt.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk