A majomhimlő Afrika bizonyos területein endémiás betegségnek számít – jellemzően ezekre a területekre korlátozódott a terjedése és máshol csak e területről behurcolt esetek, és azok szoros kontaktjai körében fordultak elő esetek. A regisztrált esetek száma azonban 2022. május elejétől több kontinensen, leginkább Európában és Amerikában jelentősen megemelkedett. Jelenleg több száz megerősített majomhimlős esetet tartanak számon világszerte.
A betegség terjedésének módjáról és lefolyásáról külön cikkben olvashat részletesen.
A majomhimlő zoonózis (vagyis állatról emberre terjedő fertőzés), bár régóta ismert, hogy szoros kontaktus esetén emberről emberre is terjedhet. A közelmúltban megbetegedettek többsége a fertőzést megelőzően nem járt endémiás területen, mely szintén alátámasztja, hogy a fertőzés emberről emberre is terjed.
A majomhimlő és a koronavírus
A COVID-19 járványt követően sokakban felmerül, hogy mi a különbség a két fertőzés között, várható-e, hogy a majomhimlő is olyan világméretű járványhelyzetet teremt, mint amilyet az elmúlt években tapasztalhattunk.
A majomhimlőt okozó vírus és a koronavírusok közötti, a fertőzőképességüket alapvetően meghatározó különbség már a felépítésükben megjelenik.
A vírusok olyan fertőző ágensek, amelyek felépítésüknél fogva nem tekinthetők élőlénynek. A vírusoknak ugyanis nincs anyagcseréjük, szaporodásukhoz pedig a megfertőzött gazdasejtet/gazdaszervezetet használják fel, mivel mindössze egy fehérjekapszulába zárt örökítőanyagból – dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy ribonukleinsav (RNS), esetenként még egy lipidburok – állnak.
A SARS-CoV-2 az RNS-vírusok, míg a majomhimlőt okozó vírus a duplaszálú DNS-vírusok közé tartozik.
A DNS- és az RNS-vírusok közötti különbségek:
- a DNS-vírusok örökítőanyaga DNS, az RNS-vírusoké RNS;
- a DNS-vírusok a gazdasejt sejtmagjába juttatják az örökítőanyagukat, az RNS-vírusok csak a gazdasejt sejtplazmájáig;
- a DNS-vírusok esetén a mutációs ráta (képesség a genetikai állomány megváltoztatására) alacsonyabb, mint az RNS-vírusok esetén;
- a DNS-vírusok a gazdasejt magjában replikálódnak (szaporodnak), az RNS vírusok a gazdasejt sejtplazmájában.
A majomhimlő – DNS-vírus mivolta miatt – jóval kevésbé változékony, mint a koronavírusok, emellett jóval lassabban és nehezebben is (lásd még: Majomhímlő).
Általános tulajdonságaik és a terjedésükben fennálló különbségek miatt a majomhimlő várhatóan nem okoz világjárványt, mint az új koronavírus. Szükség esetén pedig a fekete himlő elleni védőoltás az esetek nagy részében a majomhimlő ellen is védettséget biztosíthat.
A majomhimlő és más, kiütéseket okozó vírusok
A majomhimlő által okozott tünetek laikus szemmel nehezen különíthetők el más, kiütéssel járó betegségek tüneteitől. Könnyen összetéveszthető például a bárányhimlővel vagy a vele egy víruscsaládba tartozó fekete himlővel (annál azonban sokkal kevésbé veszélyes betegségről van szó). Bár a fekete himlő is hasonló tüneteket okozó betegség, azonban a védőoltások segítségével sikerült teljesen eradikálni (eltüntetni) a Föld színéről, így annak megjelenésével nem kell számolni.
A bőrkiütésekről bővebben itt olvashat.
A legfontosabb különbségek a bárányhímlő és a majomhímlő között:
|
Tulajdonságok |
Majomhimlő |
Bárányhimlő |
|
Lappangási idő |
5-21 nap |
10-21 nap |
|
Kiütések periódusa |
14-28 nap |
10-21 nap |
|
Terjedése |
lassabb |
gyors |
|
Láz |
előfordulhat |
van |
|
Nyirokcsomó-duzzanat |
van |
van |
|
Kiütések a tenyéren és a talpon |
van |
ritkán |
|
A kiütések elhelyezkedése |
centrifugális |
centripetális |
|
A kiütések kinézete |
kemény és mély, |
felületes, szabálytalan határokkal |
|
A kiütések állapota |
jellemzően ugyanolyan érési stádiumban vannak testszerte |
különböző érési állapotok fordulnak elő testszerte |
|
Halálozási arány |
feltehetően 1-10% (afrikai adatok) |
ritka |
A legfontosabb különbség tehát a majomhimlő és a bárányhimlő között a bőrtünetek elhelyezkedése a test felszínén. A bárányhimlőre a centrifugális elhelyezkedés jellemző (kiütések jellemzően a test közepén, a háton és a hason találhatóak); a majomhimlőre pedig a centripetális elhelyezkedés (a kiütések inkább a végtagokon, kézfejen, talpon találhatók).
Emellett a majomhimlő esetén a kiütések ugyanolyan érési stádiumban találhatók meg testszerte, míg bárányhimlő esetén mindenféle érési állapot előfordul (tehát egyszerre van kifakadt és olyan, amelyik éppen kezd érni). Ugyanakkor a jelenleg a nem endémiás területeken előfordult majomhimlős esetek jelentős részéről a kiütések a genitális régióban (nemi szervek és környéke) jelennek meg, és onnan terjednek tovább, illetve egyes betegeknél csak a genitális régióban találhatók.
A diagnózis felállítása során az alábbi betegségeket is érdemes számításba venni:
- övsömör (herpes zoster);
- herpeszvírus-fertőzések okozta kiütések (herpes simplex);
- uszodaszemölcs (molluscum contagiosum);
- erythema multiforme;
- akne;
- gyógyszermellékhatások és gyógyszerkölcsönhatások;
- rüh;
- szifilisz.
Kapcsolódó tartalmak:
Teendők majomhímlő gyanúja esetén
A majomhímlő betegség története
Gyakran ismételt kérdések a majomhímlővel kapcsolatban
