Bár a mangánt a nehézfémek közé soroljuk, melyek bevitele jellemzően káros vagy egyenesen mérgező; az esszenciális nyomelemek közé is tartozik és megfelelő mennyiségű bevitele elengedhetetlen. Nyomelemként csak minimális mangánra van szüksége az emberi szervezetnek, azonban mind a túl alacsony, mind pedig a túl magas mangánbevitel egészségügyi problémákhoz (hiányállapotok vagy toxikus hatások) vezethet.
A mangán leginkább a csontok összetevőjeként, illetve a májban, vesében és hasnyálmirigyben található meg. Jelenléte fontos a kötőszövetek és a csontok állományának képzéséhez. Emellett szerepet játszik a szénhidrát anyagcseréjében, a kalcium felszívódásában és a vércukorszint szabályozásában. Hozzájárul az agy és az idegrendszer egészséges működéséhez is.
A mangán hatásai
A mangán az alábbi élettani folyamatokban játszik fontos szerepet:
- elengedhetetlen kofaktor az általános anyagcserében részt vevő számos enzim működéséhez (pl. piruvát-karboxiláz, lipáz, glikoziltranszferázok stb.);
- az egyik legfontosabb antioxidáns hatású enzim, a szuperoxid-dizmutáz része, így véd a káros hatású reaktív oxigéngyökök felszaporodásától;
- szerepe van az öregedés lassításában;
- védőfaktort jelent a szív- és érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok kialakulásával szemben.
Mangánszükséglet
Egészséges ember kiegyensúlyozott táplálkozása esetén a megfelelő mangánszükségletet általában kielégítően fedezi az ételekben található mangán.
A napi mangánszükséglet az alábbiak szerint alakul a különböző korosztályokban:
- csecsemők 6 hónapos korig: 0,003 mg/nap;
- gyermekek 7-12 hónapos korig: 0,6 mg/nap;
- 1-3 év közötti gyermekek: 1,2 mg/nap;
- 4-8 év közötti gyermekek: 1,5 mg/nap;
- 9-13 év közötti fiúgyermekek: 1,9 mg/nap;
- 14-18 év közötti fiúgyermekek: 2,2 mg/nap;
- 9-18 év közötti lánygyermekek: 1,6 mg/nap.
- 19 év feletti férfiak: 2,3 mg/nap;
- 19 év feletti nők: 1,8 mg/nap.
A megfelelő mangánbevitel biztosítása
A szervezet számára szükséges mangánmennyiséget magas mangántartalmú ételek fogyasztásával biztosíthatjuk.
Magas mangántartalmú élelmiszerek többek között az alábbiak:
- diófélék és egyéb magvak (pl. mandula, pekándió);
- búzacsíra;
- teljes kiőrlésű gabonák (pl. hajdina, bulgur, búza, zab);
- barna rizs;
- bab és egyéb hüvelyesek;
- leveles zöldségek (pl. spenót);
- ananász, acai;
- étcsokoládé.
A vasban gazdag ételek vagy étrendkiegészítők csökkentik a mangán felszívódását. A foszfor és a kalcium szintén csökkenthetik a mangán felszívódását, de a vashoz képest kisebb mértékben.
A kalcium, a foszfor és a mangán egymással összefüggő folyamatokban vesznek részt a szervezetben, ezért ha valamilyen oknál fogva magasabb kalcium- vagy foszforbevitel szükséges, ezzel párhuzamosan a mangán mennyiségét is növelni kell.
Várandósság és a mangán
Várandósság esetén kiemelten fontos odafigyelni, hogy a kismama elegendő mangánhoz jusson.
A várandós nők mangánbevitelét az alábbi értékekhez kell igazítani:
- várandós nők: 2 mg/nap;
- szoptatós nők: 2,6 mg/nap.
Amennyiben kiegyensúlyozott diétát folytat a kismama, a mangán pótlására jellemzően nincs szükség, mivel elegendő mennyiséget tartalmaz a megfelelő étrend! A mangánhiány várandós nőknél és magzataiknál meglehetősen ritka.
Gyógyszerkölcsönhatások
A mangán potenciális mellékhatásai és több típusú gyógyszerrel való kölcsönhatása miatt étrendkiegészítőként való fogyasztása kizárólag orvosi kontroll mellett javasolt! A napi dózis 10 mg-ot meghaladó adagja idegrendszeri károsodást okozhat!
A mangán az alábbi gyógyszerekkel léphet kölcsönhatásba.
Haloperidol és egyéb antipszichotikumok
A skizofrénia és pszichózis tüneteire használt antipszichotikumok növelik a mangán mellékhatásainak megjelenési esélyét.
Antacidok (gyomorsavcsökkentők)
Bizonyos antacidok magnéziumot tartalmaznak, ami csökkenti a mangán felszívódását. Az antacid és a mangán kiegészítő fogyasztása között minimum két óra teljen el az interakció kivédése érdekében.
Laxatívumok (hashajtók)
Bizonyos hashajtók szintén magnéziumot tartalmaznak, melyek – az előbbiekhez hasonlóan – csökkentik a mangán felszívódását. A fogyasztásuk közötti kétórás időtartam kivárása segít csökkenteni az interakciót.
Tetraciklin típusú antibiotikumok
Csökkentik egymás felszívódását; az interakció a két óra kivárásával csökkenthető. Ezen antibiotikumok közé tartoznak többek között a tetraciklin, oxitetraciklin, doxiciklin, minociklin hatóanyagok.
Fluorokinolon típusú antibiotikumok
A mangán csökkenti ezen antibiotikumok felszívódását, melyek közé tartoznak többek között a ciprofloxacin, levofloxacin, ofloxacin, moxifloxacin hatóanyagok.
A mangánhiány tünetei
A mangánhiány viszonylag ritka, így amennyiben nem utalnak rá tünetek, feltehetően nem áll fenn mangánhiány.
A mangánhiány tünetei az alábbiak lehetnek:
- csont demineralizáció (ásványi anyagok mennyiségének csökkenése a csontokban);
- gyermekek esetén a növekedés lassulása;
- infertilitás (lásd bővebben: Meddőség nőknél, Meddőség férfiaknál);
- bőrkiütés;
- haj depigmentáció (elszíneződés);
- szérum koleszterinszint csökkenése, zsíranyagcsere-zavarok;
- csökkent glükóztolerancia (cukorbetegség előtti állapot);
- emelkedett alkalikus foszfatáz-aktivitás férfiakban (a fehérjék lebontását és a sejtek anyagcserefolyamatait elősegítő enzim);
- hangulatzavarok;
- erősebb premenstruációs (menstruációt megelőző) fájdalom nőknél.
A mangánhiány okai
A legtöbb ember számára elegendő a táplálékban található mangán, így a mangánhiány kialakulása ritka. Az Institute of Medicine által közölt mikrotápanyagokról szóló összefoglaló szerint mangánhiány nem fordul elő egészséges egyéneknél.
A mangánhiány kialakulásában rizikófaktort jelentenek az alábbi betegségek és állapotok:
- epilepszia;
- csontritkulás (osteoporosis);
- cukorbetegség (diabetes);
- exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség – a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek hiánya miatt a táplálék megemésztése zavart szenved (lásd még: Hasnyálmirigy működése);
- hemodialízist kapó betegek;
- Perthes-kórban szenvedő gyermekek (ritka rendellenesség, amikor a combcsont véráramlása megszűnik);
- fenilketonúriában szenvedő gyermekek (örökletes genetikai anyagcserebetegség, amikor a vér fenilalanin szintje emelkedett, lásd még: Anyagcsere-betegségek szűrése csecsemőkorban).
A mangánhiány diagnosztizálása
A mangánhiány diagnosztizálásához egyszerű vérvizsgálat szükséges. A mangán normál referenciatartománya (Mayo Clinic Laboratories) felnőtteknél 4,7-18,3 nanogramm/milliliter (ng/ml). Az eredmények értékeléséhez azonban mindig a laboratóriumi lelet mellé mellékelt referenciatartományt szükséges figyelembe venni.
A mangánhiány kezelése
Amennyiben a laborvizsgálat alapján szükséges a mangán pótlása, ez gazdag mangántartalmú ételek vagy különböző étrendkiegészítők fogyasztásával lehetséges. A mangán pótlása bármilyen formában kizárólag orvosi kontroll mellett javasolt! A napi dózis 10 mg-ot meghaladó adagja idegrendszeri károsodást okozhat!
A mangántúladagolás tünetei
Annak ellenére, hogy a mangán számos fontos élettani folyamathoz elengedhetetlen, nagy mennyiségben mérgező lehet. Szájon át fogyasztva ritka a túladagolása – inkább belélegezve gyakoribb, mint foglalkozási veszély (pl. acélgyárak és bányák dolgozói esetén). A belélegzett mangán tüdőgyulladást okozhat, illetve neurotoxikus (idegrendszert károsító hatású) lehet, tünetei pedig ezeknek a kórképeknek megfelelőek.
A mangántúladagolás tünetei az alábbiak:
- köhögés, hörghurut,
- étvágytalanság,
- fejfájás,
- lábgörcsök,
- izomfájdalom és izommerevség,
- remegés (lásd még: Esszenciális tremor),
- görcsök,
- ingerlékenység,
- erőszakos viselkedés,
- memóriavesztés, memóriazavarok,
- hallucinációk.
A mangántúladagolás kezelése
A mangántúladagolás kezelése során legfontosabb az akut mérgezés tüneteinek megszüntetése és a beteg kiemelése a mangánban gazdag környezetből.
A mangántúladagolás kezelésére az alábbi módszereket alkalmazhatják.
Kelátképzés
Léteznek olyan anyagok, amelyek a vérbe juttatva ún. kelát-komplexet képeznek a mangánnal – vagyis megkötik azt. A komplex a vesén keresztül kiválasztódik, így segíti a kelátképzés a felesleges mangán ürülését a vizeleten keresztül. Ilyen kelátképzők pl. az EDTA, a para-aminoszalicilsav (PAS). A kezelés a vizeletben mérhető mangánmennyiséget növeli.
Vitaminok, ásványi anyagok és egyéb étrendkiegészítők
Kelátképző hatóanyaggal való kezelést követően egyes vitaminok és ásványi anyagok a neurológiai tünetek javításában pozitív hatásokat mutattak. Ezek közé tartozik pl. a vas, az E-vitamin, a glutation, az N-acetilcisztein és néhány gyógynövény hatóanyaga (pl. szilimarin, likopin, nikotin stb.).
Ajánlott tartalom:
Nyomelemek
