A másodlagos vagy szekunder parkinsonismus a Parkinson-kór tüneteinek megjelenését foglalja magában, amelyek egyéb okból, vagyis nem a Parkinson-kór miatt alakultak ki.
A másodlagos parkonsonismust központi idegrendszeri megbetegedések, traumák, egyes gyógyszerek és bizonyos méreganyagok is kiválthatják. A kiváltó októl függően oki terápia vagy tüneti kezelés lehetséges.
A másodlagos parkinsonismus tünetei
Másodlagos parkonsonismus esetén a Parkinson-kór tünetei dominálnak, azaz remegés (tremor), izommerevség (rigor), meglassult mozgás, egyensúly- és járászavar.
Ezek mellett egyéb, a Parkinson-kórra kevésbé jellemző tünetek is jelentkezhetnek:
- demencia,
- a tünetek féloldali megjelenése,
- alacsony vérnyomás, nyelészavarok, székrekedés, vizelési problémák,
- a betegség korai szakaszában kezdődő esések, valamint kerekesszékbe kényszerülés,
- szemmozgás-zavarok,
- hallucinációk, vizuális és térérzékelési zavarok,
- a tünetek nem reagálnak a levodopa-kezelésre,
- beszédzavar (aphasia), egyszerű tevékenységek kivitelezésének zavara (apraxia), tárgyak felismerési zavara (agnosia).
A másodlagos parkinsonismus okai
A parkinsonismus leggyakoribb oka a központi idegrendszerben a dopamin hatását blokkoló vagy annak hatásával interferáló gyógyszerek használata. A dopamin a basalis ganglionok (törzsdúcok) egyik legfontosabb ingerületátvivő anyaga (neurotranszmittere), amely többek között a megfelelő izomtónusért és a mozgások szabályozásáért felelős.
Egyes gyógyszerek és toxinok (méreganyagok) gátolhatják a dopamin és egyéb neurotranszmitterek hatását az idegrendszerben – ilyenek pl. a paranoia és a skizofrénia kezelésében használatos antipszichotikumok.
A másodlagos parkinsonismus egyéb okai lehetnek:
- degeneratív idegrendszeri megbetegedések (pl. Alzheimer-kór, multiszisztémás atrófia, corticobasalis ganglion degeneráció, frontotemporális demencia, Lewy-testes betegség és progresszív supranuclearis ophthalmoplegia);
- vírusos agyvelőgyulladás (encephalitis), nyugat-nílusi láz vírusfertőzés esetén;
- HIV-fertőzés és AIDS;
- agydaganat vagy stroke;
- fejsérülés;
- Wilson-kór;
- egyes spinocerebellaris ataxiák;
- gyógyszerek (metoclopramide, prochlorperazin, antipszichotikumok);
- mérgezések (pl. szén-monoxid, metanol, higany).
A másodlagos parkinsonismus kialakulását olyan intravénás kábítószer-használók körében is leírták, akik egy MPTP nevű anyagot használtak, amely a heroin egy formájának előállítása során keletkezhet.
A másodlagos parkonsinosmus diagnosztizálása
A diagnózis részletes neurológiai betegvizsgálaton, képalkotó vizsgálaton és levodopa-terápia alkalmazásán alapszik.
A másodlagos parkonsinosmus kezelése
Amennyiben lehetséges, oki kezelés szükséges, azonban gyógyszeres terápia és gyógytorna is segíthet enyhíteni a tüneteket.
Az alapbetegségek, például a stroke vagy a fertőzések kezelése csökkentheti a tüneteket vagy megakadályozhatja az állapot súlyosbodását. Ha az állapotot gyógyszer okozza, orvosa javasolhatja a jelenlegi gyógyszer szedésének abbahagyását és új gyógyszer kipróbálását.
Ha a tünetek megnehezítik a mindennapi tevékenységek végzését, orvosa különböző gyógyszereket javasolhat. A másodlagos parkinsonismus általában kevésbé reagál a gyógyszeres kezelésre a Parkinson-kórhoz képest.
A Parkinson-kórral ellentétben a másodlagos parkinsonismus egyes típusai stabilizálódhatnak vagy akár javulhatnak is, ha a kiváltó okot kezelik. Egyes agyi problémák, mint például a Lewy-testes betegség, nem visszafordíthatók.
Végül nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészséges életmód (fizikai aktivitás és egészséges táplálkozás) fontosságát.
