A meddőség az elmúlt évtizedekben világszerte egyre gyakoribb probléma, hazánkban a statisztikák szerint minden ötödik pár érintett. A meddőségnek szervi, életmódbeli vagy lelki okai egyaránt lehetnek, illetve időtényező (relatív magas életkor) is állhat a fogantatási nehézségek hátterében. Meddőségről akkor beszélünk, ha legalább 1 éven át tartó, védekezés nélküli szexuális élet ellenére sem következik be a kívánt várandósság (35 év feletti nő esetében fél év).
A meddőség komoly érzelmi és életviteli megterhelést jelent az érintettek számára. Az okok feltárásához vezető út gyakran hosszú és bonyolult, a diagnózist követően pedig további kihívásokkal kell szembenézni – mindezt sokszor tévhitek, félreértések és a társadalmi elvárások súlya nehezíti.
Tévhit: A meddőség ritka.
Tény: A meddőség meglehetősen gyakori. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) becslései szerint világszerte minden 6-ból 1 embert érintő probléma az infertilitás. Fontos, hogy az érintettek tudják: nincsenek egyedül problémájukkal, van elérhető segítség számukra.
Tévhit: A meddőség elsősorban a nőket érinti.
Tény: A meddőség férfiakat és nőket egyaránt érinthet. Kutatások szerint az esetek egyharmadában nőket érintő, egyharmadában férfiakat érintő, egyharmadában pedig a pár mindkét felét érintő tényező áll a meddőség hátterében. Éppen ezért meddőség esetén fontos, hogy a pár mindkét tagját kivizsgálják.
Tévhit: A stressz meddőséget okoz.
Tény: Bár a stressz befolyással bír mind a testi, mind a mentális egészségére, közvetlenül a fogamzóképességre gyakorolt hatása nem valószínű. A meddőség olyan állapot, melyet nem lehet relaxációval megszüntetni. Mindazonáltal a stresszkezelés javítja az általános közérzetet, elősegíti a jóllétet, és könnyíthet a meddőséggel járó negatív érzelmek megélésében, feldolgozásában.
Tévhit: Az életkor csupán a női termékenységet befolyásolja.
Tény: Az életkor mind a női, mind pedig a férfi fogamzóképességre hatással van. A női termékenység gyorsan hanyatlásnak indul a 35 éves életkort követően, melynek hátterében számos tényező áll.
A nők szervezetében a petesejtek száma és minősége (a petefészek „rezervkapacitása”) természetszerűleg csökken a születést megelőző időszaktól a menopauzáig. A csökkenés pedig felgyorsul a 35. életévet követően.
A vetélés és a magzati kromoszóma-rendellenességek (pl. Down-szindróma) gyakoribbak az idősebb anyáknál.
A fibrómák, az endometriózis, a petevezeték rendellenességei is gyakoribbak ebben az életkorban, és ezek szintén befolyásolhatják a termékenységet.
Az idősebb korban teherbe eső nők esetén gyakoribbak a terhességi szövődmények, mint például a terhességi cukorbetegség és a terhességi toxémia.
A negyvenes férfiaknál szintén jelentkeznek spermiumokat érintő változások, melyek fogamzási zavarokhoz és a születendő gyermek születési rendellenességeihez vezethetnek.
Éppen ezért mind a nők, mind a férfiak esetén fontos az átgondolt és lehetőség szerint minél korábbi életkorra eső családtervezés.
Tévhit: Ha egy nőnek van már gyereke, az azt jelenti, hogy a későbbiekben sem lesz termékenységi problémája.
Tény: A másodlagos infertilitás, vagyis a korábbi sikeres terhességet követő termékenységi zavar gyakori probléma, ami párok millióit érinti. Hátterében több tényező állhat, mint például az életkor és különböző egészségügyi problémák.
Tévhit: Az életmód a legfontosabb meddőséget befolyásoló tényező.
Tény: Az egészséges életmód valóban javíthatja a termékenységet, azonban a meddőség hátterében általában orvosi rendellenességek állnak, például elzáródott petevezeték, peteérési zavarok vagy genetikai tényezők. Termékenységi zavar esetén fontos, hogy alapos kivizsgáláson essen át az érintett pár mindkét tagja. Mindezen túl az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az ideális testsúly fenntartása, a moderált alkoholfogyasztás és a dohányzás mellőzése együttesen javíthatják a fogamzóképességet.
Tévhit: A meddőség azt jelenti, hogy sohasem lehet gyermeke.
Tény: A meddőség számos esete kezelhető gyógyszeres vagy sebészi úton. A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) szintén javítja a kezelések sikerrátáját, számos családot hozzásegítve a gyermekvállaláshoz.
Tévhit: A fogamzásgátlás meddőséget okoz.
Tény: A hormonális fogamzásgátlás nem befolyásolja a termékenységet hosszú távon. Habár a fogamzásgátló tabletta abbahagyását követően hónapokba telhet, míg a menstruációs ciklus helyreáll, a tablettaszedés hosszabb időtávlatban nem gyakorol hatást a fogamzóképességre.
Tévhit: Bizonyos szexpózok növelik a teherbeesés esélyét.
Tény: Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy bizonyos pózok kedvezően befolyásolnák a teherbeesést. A spermiumok másodperceken belül elérik a méhnyakat pozíciótól függetlenül, ezért a gyermekvállalást tervező pároknak érdemes a rendszeres, megfelelően időzített együttlétre fókuszálniuk a speciális pózok helyett.
Tévhit: A meddőségi kezelések, mint például a lombikkezelés, mindig drága beavatkozások.
Tény: Hazánkban a meddőségi centrumokban az orvosszakmailag kötelező vagy szükségesnek ítélt kezelési módszerek – az egyszerűbbektől a speciális eljárásokig – ingyenesen vehetők igénybe, a beavatkozásokat az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza.
2020 óta a meddőségkezelésben használt gyógyszerek 100 százalékos állami finanszírozásúak.
A meddőségkezelési eljárás házastársak, élettársi kapcsolatban álló különnemű személyek, valamint egyedülálló nők esetén végezhető el, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
- biztosítotti jogviszony;
- legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény a meddőség tényének és okának megállapítására;
- a nő életkora nem éri el a reprodukciós kor felső határát (45 év);
- orvosilag megalapozott az esély egészséges gyermek fogamzására és megszületésére.
A közfinanszírozott meddőségkezelési eljárásban azok is részt vehetnek, akiknek már van természetes módon született gyermeke.
Tévhit: A termékenységet elősegítő készítmények szedése garantálja a teherbeesést.
Tény: A termékenységet elősegítő gyógyszerek, mint a clomiphene és a letrozol, segíthetnek a peteérés stimulálásában, azonban egyik készítmény sem garantálja a teherbeesést. A kezelés sikeressége a meddőség hátterében álló okon múlik.
Tévhit: Menstruáció alatt nem lehet teherbe esni.
Tény: Bár kevésbé valószínű a menstruáció alatti teherbeesés, mégis lehetséges, különösen rövidebb vagy rendszertelen menstruációs ciklus esetén. A spermiumok akár 5 napig is életképesek lehetnek a női szaporító szervrendszerben, így a menstruáció alatti szexuális aktus során is létrejöhet a terhesség, ha korai volt a peteérés.
Tévhit: Csak egy év sikertelen próbálkozást követően ajánlott meddőségi szakemberhez fordulni.
Tény: Bár általában egy év sikertelen próbálkozást követően ajánlott meddőségi specialista felkeresése 35 éves kor alatt, de érdemes korábban szakemberhez fordulni 6 hónap sikertelenség után 35 éves kor fölött, illetve ismert kockázati tényezők és betegségek esetén.
Ajánlott tartalom:
