A melanoma malignum a bőr festéktermelő sejtjeinek (melanocyta) rosszindulatú daganata. Az elváltozás az esetek zömében a bőrön jelentkezik (melanoma malignum cutis), de kialakulhat a szemben, a szájüregben és számos olyan helyen, ahol a rosszindulatú festéktermelő sejtek a nyirokrendszeren vagy a véráramon keresztül elszóródhatnak.
Nőkön az alsó végtag, míg férfiakon a hát bőre a leggyakoribb helye, de bárhonnan kiindulhat, fénytől védett bőrfelületről is. A daganat várható viselkedését kiterjedése, a helyi és távoli áttétek megléte és mérete, illetve kiindulási helye befolyásolja.
A melanoma főbb tünetei
A melanoma malignum szubjektív panaszt nem okoz, ritkán enyhe viszketés vagy vérzés kíséri. Leggyakrabban az ép bőrön keletkezik, ritkábban anyajegy (naevus) talaján alakul ki. A leggyakoribb gyanújele, ha új anyajegy alakul ki, vagy egy meglévő anyajegy hirtelen növekedni, viszketni kezd, begyullad, elszíneződik, sérülékennyé, vérzékennyé válik.
A melanoma normál anyajegytől való megkülönböztetését segíti az ún. ABCDE-szabály:
A – aszimmetria: szabálytalan alakú, és a felszíne göbös lehet;
B – határok (border): a melanomának egyenetlen, tépésszerű széle van;
C – szín (color): a melanomát kettő vagy több szín együttes megjelenése jellemzi;
D – átmérő (diaméter): a kockázatot jelentő anyajegyek átmérője általában nagyobb, mint 6 mm;
E – előrehaladás (enlargement): azok az anyajegyek, amelyek idővel megváltoztatják a színüket, megjelenésüket és/vagy a méretüket, nagyobb valószínűséggel alakulnak át melanomává.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fentebb felsorolt tüneteket tapasztalja, vagy bármilyen gyanús bőrelváltozást észlel, vagy a korábban meglévő anyajegye elszíneződik, vérzékennyé válik vagy érezni kezd, keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelést.
A melanoma kiváltó okai
A melanoma malignum legfőbb kóroki tényezője az UV-sugárzás, amelynek forrása lehet természetes (nap) vagy mesterséges (szolárium). A melanoma malignum kialakulásának hátterében genetikai eltérések is állhatnak, amelyek kutatása napjainkban intenzíven zajlik.
Az alábbi tényezők fokozhatják a melanoma malignum kialakulásának kockázatát:
- fehér és/vagy szeplős bőr,
- rossz barnulási hajlam,
- a családban korábban előforduló bőrdaganat,
- vörös vagy szőke haj,
- kék szem,
- nagyszámú (50 darabnál több) anyajegy,
- meglévő szabálytalan és sokféle (atípusos) anyajegy,
- nagyszámú szeplő,
- nem szokványos helyen (a hajas fejbőrön vagy intim területeken) meglévő szeplő,
- az immunrendszer meggyengült működése (például HIV-fertőzés esetén),
- az immunrendszert gyengítő gyógyszerek (immunszuppresszánsok) tartós szedése (például szervátültetést követően);
- erős napfénykitettség munkavégzés vagy trópusi tartózkodás kapcsán;
- többszöri súlyos, hólyagos leégés gyermekkorban;
- 35 év alatt megkezdett, túlzott szoláriumhasználat.
A melanoma lehetséges szövődményei
Kezeletlen esetekben a daganat gyorsan nőhet és szétszóródhat a szervezetben. Ha a tumor eléri a nyirokrendszert, gyorsan átterjedhet a szervezet bármely másik szervére. Előrehaladott betegség esetén leggyakrabban a nyirokcsomók, a tüdő, az agy, a máj, a távoli bőrterületek, a csontok, a mellékvese és a bélcsatorna érintett.
A melanoma diagnosztizálása
A kórisme felállítása a kórelőzmény, a fizikális vizsgálatok, a mikroszkópos (dermatoszkópos) bőrvizsgálat, valamint a szövettani, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok (mellkasröntgen, ultrahangvizsgálat) eredménye alapján történik.
A kórelőzmény felvétele kiterjed a kockázati tényezők (l. fentebb) felmérésére, valamint arra, hogy ép bőrön vagy meglévő pigmentált képleten keletkezett-e az elváltozás. A bőrgyógyász szakorvos arról is tájékozódik, hogy mikor figyelt fel a beteg az elváltozásra, és érte-e a bőrt sérülés, irritáció vagy bármilyen helyi kezelés, például besugárzás. Fontos információt jelent továbbá a beteg általános állapota a daganat kialakulása idején.
A fizikális vizsgálat során a szakorvos megtekinti a teljes kültakarót, különös tekintettel a rejtett bőrfelületekre (hajas fejbőr, talp, lábujjköz, alsóneművel fedett terület). Megállapítja a bőrtípust, azonosítja, számba veszi és dokumentálja a festékes képlet(ek)et. Áttapintja a nyirokrégiókat, különös tekintettel a daganathoz legközelebb esőre. A dermatoszkópos vizsgálat betekintést enged a hám és irha (dermis) felső részének felépítésébe.
Csontra való terjedés gyanúja esetén csontröntgen, illetve a csontrendszerben zajló kóros folyamatok kimutatására alkalmas képalkotó eljárás (csontszcintigráfia, csontscan) vagy CT-vizsgálat elvégzése szükséges. A kivizsgálás fontos részét képezi a melanoma egyéb betegségektől – a bőr egyéb festékes elváltozásaitól (anyajegy, bazalióma, Bowen-kór, pigmentált keratózis) – való elkülönítése is.
A melanoma kezelése
A melanoma malignum cutis ellátásának első lépése a daganat sebészi eltávolítása. A legtöbb esetben a gyanús anyajegyet egészben kimetszik (in toto excisio), és szövettani vizsgálatra küldik. Többnyire az ún. őrszem (sentinel) nyirokcsomó (l. lejjebb) szövettani vizsgálatára is szükség van annak megállapítására, hogy kialakult-e áttét a szervezetben.
Az elváltozást helyi érzéstelenítésben, keskeny – általában 3-5 milliméteres – biztonsági zónával kimetszik, és szövettani vizsgálatra küldik. A szövettani vizsgálat nemcsak a melanoma diagnózisának felállításához szükséges, hanem támpontot ad arra nézve is, hogy mennyire súlyos és előrehaladott a daganatos folyamat.
Ha nem súlyos a betegség, akkor egy centiméteres biztonsági zónával, súlyosabb esetekben 2-3 centiméteres ép széllel eltávolítják az elváltozást. Amennyiben nem találnak daganatsejtet az őrszem nyirokcsomóban, az elsődleges daganat kockázati tényezői alapján határozzák meg, hogy indokolt-e a további gyógykezelés, és ha igen, milyen terápia szükséges.
Ha a szövettani vizsgálat a nyirokcsomóban is kimutatja a daganatsejtet, akkor az összes nyirokcsomót kiveszik, és ezt követően kerül sor a daganatellenes (onkológiai) kezelésre. Azokban az esetekben, amikor a nyirokcsomó kitapintható, illetve ultrahangos vizsgálattal kimutatható, nem alkalmazzák az őrszem nyirokcsomó technikát, hanem rögtön eltávolítják az összes nyirokcsomót.
Ha a melanomát előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, a kezelés célja a daganat terjedésének kemoterápiával történő lassítása és a tünetek csökkentése. A nagy kiterjedésű, biztonsággal nem eltávolítható vagy csak jelentős deformitással eltávolítható (fej-nyaki) elváltozásokat besugárzással kezelik. Fontos onkológiai alapelv az életminőség javítása, illetve megtartása a daganat növekedésének fékezése mellett.
Az utóbbi években a betegség genetikájáról és az immunrendszer mechanizmusairól szerzett ismereteknek köszönhetően célzott és immunterápiák jelentek meg az áttétes melanoma kezelésében. A szigorú szempontok alapján meghatározott betegcsoportokban alkalmazható új típusú terápiák jelentősen képesek meghosszabbítani az áttétes melanomában szenvedő betegek túlélési idejét.
Lásd még: Célzott onkológiai terápia
Őrszem nyirokcsomók
A melanoma szóródása esetén a terjedés legvalószínűbb útja a nyirokereken keresztül a legközelebbi nyirokcsomókba vezet. Ezt a legközelebbi nyirokcsomót nevezzük őrszem (sentinel) nyirokcsomónak. A felső végtagon elhelyezkedő daganat rendszerint a hónalji nyirokcsomóba ad először áttétet, az alsó végtagról pedig az ágyéki nyirokcsomókba.
A nyirokcsomó biopszia során egy speciális izotóppal jelölt humán fehérjét befecskendezve, szövetbarát kék festéket a daganat helyére juttatva modellezik le azt a nyirokutat, amelyen keresztül a daganatsejtek esetlegesen eljuthatnak a nyirokcsomókba. Azt a nyirokcsomót veszik ki először, amelyet elsőként elér az izotóp. Az eltávolított nyirokcsomót patológiai vizsgálatnak vetik alá, amely megerősítheti vagy kizárhatja a daganatos sejtek jelenlétét a mintában.
Ha az őrszem nyirokcsomóban nincsenek daganatos sejtek, akkor nem valószínű (bár nem teljesen kizárható), hogy a többi nyirokcsomó sem érintett. Ha az őrszem nyirokcsomóban daganatos sejtek vannak, 20 százalék az esélye, hogy ugyanabban a régióban legalább még egy nyirokcsomó is érintett. Ebben az esetben az érintett régió nyirokcsomóit sebészi beavatkozással eltávolítják.
Mit tehet melanoma esetén?
A melanoma aktív kezelését követően rendszeresen orvosi kontrollvizsgálatra kell járni az első és második évben félévente, majd a harmadik évtől kezdve évente. Ennél gyakrabban, háromhavonta szükséges az orvosi kontroll, amennyiben nagy kockázatú betegcsoportba tartozik, vagy előrehaladott stádiumú a betegség.
A melanoma malignum könnyen kiújulhat, ezért tartózkodjon a napozástól, használjon fényvédő krémet az arcára és a karjára, és rendszeresen végezzen önvizsgálatot!
A melanoma megelőzése
Öröklött hajlam megléte esetén a melanoma malignum nem előzhető meg bizonyosan, de a betegség kialakulásának kockázata csökkenthető napfényvédelemmel és a szolárium kerülésével.
Lásd még: Napégés és fényvédelem
Melanoma különböző életszakaszokban
Gyermekkorban még fejletlen a szervezet védekezőképessége, mert nem alakult ki a biokémiai védelem, amely képes korrigálni a károsodott sejteket. Ezért a gyermekeket különös gonddal kell óvni a napfény káros hatásától megfelelő ruházattal, napvédő készítményekkel.
Időskorban különösen ajánlott a különböző bőrnövedékek rendszeres orvosi ellenőrzése.
A várandósság ideje alatt felismert melanoma malignum elsődleges kezelése a daganat műtéti eltávolítása. Amennyiben onkológiai szempontból kemoterápia alkalmazása szükséges, a kezelés akár a terhesség alatt is megkezdhető. A várandós nők esetében az anya betegségének kezelése mellett természetesen a magzat egészségének megőrzése is nagyon fontos szempont, emiatt ez a betegcsoport különösen kidolgozott kezelési tervet és gondos odafigyelést igényel.
