A mellhártyadaganat leggyakrabban másodlagos daganat (áttét), amelyet a test más helyéről (általában a tüdőből) a mellhártyatérbe terjedő rákos sejtek okoznak. Rendkívül valószínűtlen, hogy azoknál az embereknél, akiknek korábban soha nem volt rákjuk, áttétes mellhártyadaganat alakuljon ki. Azok a daganatos betegek azonban veszélyeztetettek, akiknél az elsődleges daganat kezelése nem volt teljesen sikeres. Ennek ellenére a mellhártyadaganatok előfordulása ritka, körülbelül minden 2000 rákos betegből egyet érint.
A mellhártyadaganat nehezen operálható. A prognózis ritkán biztató, kivétel ez alól a daganat egyik típusa: a mellhártya lokalizált fibrózus (rostos) daganata (LFTP). Az LFTP-k közül csak minden nyolcadik rosszindulatú, és a műtéti eltávolítás utáni gyógyulás a jellemzően nagy méretük ellenére is meglehetősen magas.
A mellhártya (pleura) a tüdőt és a mellkas falát belülről beborító vékony hártya. A mellhártya két rétegből áll, a rétegek között pedig folyadék (savó) található, így azok elcsúszhatnak egymáson a légzőmozgások közben.
A mellhártya rosszindulatú daganatának főbb tünetei
A rosszindulatú daganat gyakran folyadék felgyülemlését okozza a tüdő és a mellkasfal közötti térben. A tünetei általában megegyeznek a tüdődaganatéval és más tüdőbetegségekével.
Mellhártyadaganatra utalhatnak:
- légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- mellkasi diszkomfortérzet,
- fájdalom a vállban, a felkarban,
- csomók a mellkason, a bőr alatt,
- éjszakai izzadás,
- köhögés,
- indokolatlan fogyás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Mivel a légszomj, kimerültség, köhögés, fogyás más állapotokban is előfordulnak, a betegség diagnosztizálása nehéz. Éppen ezért gyanú esetén forduljon háziorvosához, aki a tünetek alapján dönt a szükséges vizsgálatokról.
A mellhártya rosszindulatú daganatának kiváltó okai
A mellhártya rosszindulatú daganatai rendszerint áttétek, leggyakrabban a tüdőből indulnak ki, de az elsődleges (primer) daganat lehet melldaganat, béldaganat, petefészekdaganat, hasnyálmirigydaganat stb. is. Az itt jelentkező áttétnek az is növeli a valószínűségét, ha az elsődleges daganatot kezelik, de a kezelés nem sikeres.
Elsődleges mellhártyadaganat a mesothelioma, amely legtöbbször azbesztnek való kitettség esetén jelentkezik.
Lásd még: Azbesztózis
A mellhártya rosszindulatú daganatának lehetséges szövődményei
A mellhártya daganatai általában kedvezőtlen prognózisúak, kezelésük nehéz. A felgyülemlő folyadék miatt légszomj alakulhat ki.
A mellhártya rosszindulatú daganatának diagnosztizálása
A diagnózis a páciens fizikális vizsgálatával és tüneteinek értékelésével kezdődik. A képalkotó vizsgálatok közül a röntgen, CT és MRI szolgál információval. A daganat típusának meghatározását a felgyülemlett pleurális folyadékból vett minta elemzése is segíti.
A mellhártya rosszindulatú daganatának kezelése
A mellhártya daganatainak sebészi úton való eltávolítása nehéz feladat, de hozzájárulhat az élet meghosszabbításához. Mivel ezek gyakran agresszív daganattípusok, a kimenetel általában nem kedvező. A kezeléshez sugárterápiát és kemoterápiát is alkalmaznak bizonyos esetekben.
A mellhártya rosszindulatú daganatának megelőzése
A mellhártyadaganatok általában áttétek, ezért az elsődleges daganat megelőzésére tett lépések csökkentik a kialakulásuk valószínűségét. A rákos megbetegedések létrejöttében számos esetben megelőzhető tényezők is szerepet játszanak, sokszor nagyobb mértékben, mint a genetikai hajlam.
Lásd még: Életmódbeli tényezők a rákmegelőzésben
A mesothelioma megelőzésének érdekében kerülje az azbesztnek való kitettséget.
