A mesothelioma egy ritka, de kifejezetten agresszív daganat, amely a belső szerveket körülvevő szöveteken (mesothelium) alakul ki.
A tünetmentes szakasza nagyon hosszú, és diagnosztizálása nehéz. Legtöbbször az azbesztnek való kitettség okozza, és a mellhártyát érinti, ezért szokták mellhártyadaganatnak is nevezni. Kezelhető, de nem gyógyítható betegség.
A mesothelioma két fő típusa:
- a mellhártyát érintő (pleurális): a mesothelioma leggyakoribb típusa, a tüdőt borító hártyán, a mellhártyán fejlődik ki. 10 esetből 9-ben ezt a típust diagnosztizálják.
- a hashártyát érintő (peritoneális): a hasi szerveket borító hártyán fejlődik ki.
A mesothelioma kialakulhat a szív vagy a herék körüli szöveteken is.
A mesothelioma főbb tünetei
A betegség nagyon sokáig tünetmentes. A későbbi stádiumokban megjelenő panaszok jellege attól függ, hogy a daganat mely szerveket érinti.
A mellhártyát érintő (pleurális) mesothelioma tünetei:
- mellkasi fájdalom,
- fájdalom a vállban, a felkarban,
- köhögés,
- légszomj,
- különösebb ok nélküli fogyás,
- csomók a mellkason, a bőr alatt,
- éjszakai izzadás.
A hasi (peritoneális) mesothelioma tünetei:
- hasi fájdalom,
- hasi duzzanat,
- az éhségérzet hiánya,
- hányinger, hányás,
- különösebb ok nélküli fogyás,
- vizelet- és székletproblémák.
Mikor forduljon orvoshoz?
Mivel a mesothelioma egyes tünetei – légszomj, kimerültség, köhögés, fogyás – más állapotokban is előfordulnak, a betegség diagnosztizálása nehéz. Éppen ezért gyanú esetén forduljon háziorvosához, aki a tünetek alapján dönt a szükséges vizsgálatokról.
A mesothelioma kiváltó okai
A mesothelioma egyetlen ismert oka egy súlyosan rákkeltő anyagnak, az azbesztnek való kitettség, kialakulásához azonban valószínűleg valamilyen öröklött hajlam vagy környezeti tényező szükséges, ugyanis nem minden azbesztnek kitett személynél alakul ki a betegség. A betegség kialakulása hosszú évekig, akár több évtizedig is elhúzódhat.
Az azbeszt egy szálas szerkezetű, nagy szakítószilárdságú, hőálló, vegyi anyagoknak ellenálló, számos területen használt anyag. Mikrométernyi darabkái a levegőbe, onnan belélegzés útján a tüdőbe kerülnek, ahonnan szerkezetük miatt nem ürülnek ki. Évek alatt rosszindulatú elváltozásokat okozhatnak.
A mesothelioma lehetséges szövődményei
A mesothelioma folyadék felgyülemlését okozhatja az érintett szervben, a mellhártya körül vagy a hasüregben, ami fájdalmat és duzzanatot, az érintett szerv működésének károsodását okozhatja.
A mesothelioma diagnosztizálása
A mesotheliomát nehéz diagnosztizálni, mert tünetei nem jellegzetesek, részben megegyeznek más betegségek tüneteivel. Nagyon fontos, hogy az anamnézis felvételekor kiderüljön, hogy a beteg munkája során vagy lakókörnyezetében találkozhatott-e azbeszttel.
A kivizsgálás további lépéseiben általában sor kerül laborvizsgálatokra és képalkotó vizsgálatokra (röntgen, MR, CT), valamint szövettani mintavételre (biopszia).
A mesothelioma kezelése
A mesotheliomára jelenleg nincs ismert gyógymód, de kezeléssel a tünetek enyhíthetők, a beteg élettartama meghosszabbítható. A kezelést nehezíti, hogy a betegség sokáig tünetmentes, így csak előrehaladottabb stádiumokban kerül felismerésre.
Attól függően, hogy milyen stádiumú és mennyire kiterjedt a daganat, a kezelés része lehet sugárkezelés vagy kemoterápia a daganat sejtek elpusztítása céljából, vagy sebészeti eljárások is alkalmazhatók. Mellkasi vagy hasi folyadékgyülemek kialakulása esetén egy kis cső segítségével távolítják el a panaszokat okozó felesleges folyadékot.
A mesothelioma megelőzése
A mesothelioma megelőzésére tanácsos a betegséget leggyakrabban kiváltó anyagnak, az azbesztnek a kerülése. Azbesztszennyezés az esetek jelentős hányadában munkahelyeken, főként férfiakat foglalkoztató ágazatokban (építőipar, bányászat, gépjárműjavítás) fordult elő, ezért a biztonsági előírások betartása nagyon fontos. Az azbesztet korábban épületek szigetelésére is használták, ezért a lakossági érintettség sem ritka. Az azbesztmentesítés szigorú szabályait a további esetek elkerülése érdekében be kell tartani.
