A migrén visszatérő, lüktető, nagyfokú fájdalom, amely általában a fej egyik, néha mindkét oldalát érinti. A migrén viszonylag gyakori egészségügyi probléma, a teljes népesség 12 %-át érinti.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz az ideggyógyászati szakrendeléseken. Több mint háromszázféle betegség tüneteként (szekunder fejfájás) vagy önálló betegségként jelentkezhet. Ez utóbbi csoportba tartozik a migrén, amelyben hosszabb-rövidebb fájdalommentes intervallumok választják el egymástól a kezelés nélkül 4-72 órán át tartó, havonta 1-4 alkalommal jelentkező fejfájásrohamokat. A migrén legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik, nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál.
A migrén főbb tünetei
A migrén fontos ismérvei a visszatérő, hasonló módon lezajló fejfájásrohamok, amelyek általában nem tartanak három napnál tovább. Féloldali, lüktető, erős intenzitású fájdalom jellemzi, amelyen tovább ront a szokásos napi aktivitás vagy testedzés. Migrén áll fenn, ha e jellegzetességek közül kettő teljesül, és a beteg fokozott érzékenységet tapasztal a fény- és/vagy hangingerekre, illetve mindehhez émelygés, hányás is társul.
Azok a betegek, akik már több migrénes fejfájást megéltek, bizonyos előjelekből már sejtik, hogy újabb rohamuk közeleg. Ásítoznak, megkívánnak bizonyos ételeket, fokozottan érzékennyé válnak egyes hangokra és szagokra, és a vízvisszatartás jeleit tapasztalhatják. A közelgő rohamra hangulatváltozás is felhívhatja a figyelmet. A migrén e kezdeti, bevezető szakaszát prodromának nevezik.
A migrénes betegek egynegyede tapasztal ún. aurajelenségeket, amelyek az idegrendszer átmeneti működési zavarára utalnak. Ezek leggyakrabban a látással kapcsolatosak – villódzó, cikcakkos vonalak, látótérkiesés –, de ritkábban előfordulhat féloldali zsibbadás, gyengeség, beszédzavar vagy szédülés is. Mindez fél-, legfeljebb egy órán át tart, fejfájás nélkül vagy minimális fejfájással. Ezt követi a roham, amely többnyire féloldali, a betegek egynegyedénél kiterjedt, nem lokalizálható fejfájással jár. A rohamszerű, görcsös, lüktető jellegű fejfájás hányingerrel, hányással, fény-, hang- és szagtúlérzékenységgel jár, a fizikai igénybevétel, alkoholfogyasztás fokozza. A rohamhoz a vegetatív idegrendszer működési zavara – sápadtság, rendellenes bélmozgások, hasmenés – társulhat.
A migrénroham kísérő tünete lehet az általános levertség, gyengeség, koncentrációzavar és szédülés. A roham oldódásakor néhány beteg bőségesen ürít vizeletet. A fejfájás elmúltával még órákon át (esetleg egy egész napig) kimerültség, a hajas fejbőr túlérzékenysége, nyak- és válltáji izomfájdalom, izomláz maradhat vissza.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fenti tünetek észlelése – különösen havi öt vagy annál több fejfájásroham – esetén forduljon háziorvosához, aki indokolt esetben ideggyógyászati szakrendelésre fogja irányítani.
Amennyiben a végtagokban fél- vagy kétoldali gyengeséget érez, vagy korábban nem tapasztalt erősségű, hirtelen jelentkező, gyötrő fejfájása van, vagy elmosódott a beszéde, vagy lázzal kísért fejfájást, merev nyakat, tudatzavart, kettős látást észlel, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A migrénes fejfájás kiváltó okai
A migrén pontos kóreredete jelenleg nem ismert.
Migrénes rohamot válthat ki:
- alkohol,
- bizonyos élelmiszerek (például a csokoládé és egyes sajtfajták),
- szagingerek,
- erős fény,
- túl sok vagy túl kevés alvás,
- rendszertelen táplálkozás,
- alacsony vércukorszint,
- időjárási frontok,
- stresszhelyzetek mennyiségének változása.
A táplálkozási tényezők – az alkoholt kivéve – egyénenként jelentős eltérést mutatnak. Szerepet játszhatnak a migrén kialakulásában egyes hormonális változások is: nőknél a migrén gyakran a menstruációt megelőző napokban lép fel, ugyanakkor a várandósság és a szoptatás ideje alatt kevésbé vagy egyáltalán nem tapasztalható. A migrénre való hajlam öröklődhet.
A migrén lehetséges szövődményei
Egyes fájdalomcsillapítók túl gyakori használata fokozhatja a migrén gyakoriságát. Ritkán a migrén szövődményeként hosszasan fennálló (perzisztáló) aura, migrénes agyi infarktus és migrén kiváltotta epilepsziás roham alakulhat ki.
A migrén diagnosztizálása
A fejfájások kivizsgálása elsősorban arra irányul, hogy megállapítást nyerjen: átmeneti működészavar vagy olyan betegség, illetve károsodás áll fenn, amelynek egyik tünete a fejfájás. Ezért a kórelőzmény felvétele során az orvos arról tájékozódik, hogy újonnan fellépő vagy hosszabb ideje meglévő fejfájásról van-e szó. Tisztázza továbbá, hogy milyen életkorban jelentkeztek először a panaszok, milyen gyakorisággal, mennyi időn keresztül és pontosan hol fáj a beteg feje, milyen jellegű és intenzitású a fájdalom, kísérik-e egyéb tünetek, vannak-e a fejfájást provokáló, illetve enyhítő tényezők, melyek voltak az eddig használt gyógyszerek, és azok mennyiben voltak hatásosak, és van-e a családtagok között fejfájós személy.
Vérvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok szükségesek a kórisme felállításához. Amennyiben a kórelőzmény, illetve az ideggyógyászati vizsgálat alapján sürgősségre utaló adatok merülnek fel, a gerincvelő-folyadék vizsgálatára is szükség lehet. A képalkotó vizsgálatok – CT- vagy MR-vizsgálat – a fejfájás egyéb lehetséges okának kizárásához nyújtanak hasznos információt.
Amennyiben a betegnek legalább két olyan rohama zajlott le, amely alatt auratünetek jelentkeztek, és az aura időtartama 4 percnél hosszabb volt, vagy a betegnek két egymás utáni rohamban volt aurája, és az aurát 60 percen belül fejfájás követte, a fejfájás teljesíti az aurával járó migrén diagnosztikus feltételeit.
A fejfájás teljesíti az aurával nem járó migrén diagnosztikus kritériumait, amennyiben a betegnek legalább öt, 4-72 órán át tartó fejfájásos rohama volt, amelyhez hányinger és/vagy hányás, illetve fény- és hangérzékenység társult, valamint az alábbiak közül legalább két tünet kapcsolódott:
- lüktető fejfájás,
- féloldali fejfájás,
- mérsékelt vagy súlyos fokú fejfájás, amely akadályozza a megszokott mindennapi aktivitást,
- a fizikai aktivitás súlyosbítja a fejfájást.
Előfordulhat migrénes aura fejfájás nélkül is, ilyenkor csak a látászavar, esetleg féloldali testfél zsibbadása lép fel, melyet nem követ fejfájás, vagy csak minimális fejfájás követi. Az ilyen eseteket nagyon fontos elkülöníteni az agyi keringészavartól!
Lásd még: Stroke.
A migrén kezelése
A migrén nem gyógyszeres kezelésének elve az egyénre jellemző provokáló tényezők lehetőség szerinti kiiktatása. Ez különösen fontos akkor, ha a gyógyszeres kezelés lehetőségei jelentősen korlátozottak (például súlyos betegség megléte vagy várandósság). A nem gyógyszeres kezelés hatékony módja a relaxáció.
A gyógyszeres kezelés a migrénes roham megszüntetésére (rohamterápia) és megelőzésére (intervallumkezelés) irányul. A migrén kezelésére léteznek nem specifikus gyógyszerek (fájdalomcsillapító gyógyszerek, nem szteroid gyulladáscsökkentők, hányáscsillapítók), valamint specifikus migrénroham elleni szerek. A rohamkezelés célja a rohamok minél hamarabbi, hatékony oldása.
A rohamkezelés mellett megelőző kezelést akkor javasolt kezdeni, ha egy hónapban négy vagy annál több roham jelentkezik, illetve ha ennél kevesebb, ám a rohamkezelés nem hatékony, vagy ha a rohamok elhúzódók, és jelentősen akadályozzák a beteg mindennapi aktivitását.
A migrén kialakulását csökkentő gyógyszert kúraszerűen kell szedni. A megfelelő gyógyszert és annak adagját a kezelőorvos választja ki személyre szabottan, figyelembe véve a beteg egyéb betegségeit és a lehetséges mellékhatásokat is.
Mit tehet migrén esetén?
A migrénes roham ideje alatt lehetőleg sötét, csendes szobában pihenjen. A roham jelentkezésekor törekedjen arra, hogy minél hamarabb vegye be a kezelőorvosa által felírt gyógyszert, ne pedig akkor, amikor a roham már több órája tart és kiteljesedett, mert ilyenkor jóval kisebb az eredményes kezelés esélye.
Tartsa szem előtt, hogy a kombinált fájdalomcsillapítók rendszeres (heti többszöri) szedése mindennapossá teheti a fejfájást a gyógyszerhez való hozzászokás miatt. Ne használjon specifikus rohamgyógyszert havi 8 alkalomnál többször, mert az ennél gyakoribb rohamkezelés tartóssá teheti a fejfájást.
A migrénes roham megelőzése
A migrénes fejfájás megelőzése érdekében javasolt beazonosítani és kerülni a rohamokat provokáló tényezőket (ld. A migrén kiváltó okai alfejezetben). Vezessen fejfájásnaplót, ezzel megfigyelheti a rohamot kiváltó tényezőket, melyek tudatos kiiktatásával csökkentheti, megelőzheti a rohamok előfordulását. Ezek mellett az alvás-ébrenlét ritmusának megtartásával és rendszeres étkezéssel is csökkenthető a migrén kialakulásának esélye.
Migrén gyermekkorban és várandósság idején
Gyermekkorban, ha a migrén ritkán ismétlődik, a fájdalom nem erős, és/vagy a roham rövid, elegendő a rohamkezelés alkalmazása. A rohamgyógyszer megválasztását a hányinger, hányás jelentkezése és a roham erőssége határozza meg. Megelőző kezelés szükséges, amennyiben a rohamok havonta többször (4 vagy több alkalommal) ismétlődnek, a fájdalom erős és/vagy elhúzódó. Gyermekkorban különösen fontos a rohamot kiváltó tényezők elkerülése.
Várandósság ideje alatt jelentkező migrén esetén különösen javasolt a migrén nem gyógyszeres kezelése (relaxáció). Egyes specifikus migrénellenes szerek szedése kizárólag orvosi javallatra és szoros ellenőrzés mellett lehetséges.
